Az elhanyagolt feleség

Az egész akkor kezdődött, amikor a feleségem elkezdett üzleti utakra járni. Volt, hogy 2-3 hétig is kint volt valamelyik üzleti partnernél. Eleinte amikor haza jött hatalmasakat szexeltünk, később azonban egyre ritkábban. Volt olyan, hogy egy hónap is eltelt két ilyen alkalom között.
Egyszer amikor már két hete kint volt éppen az erdő mellett kocogtam a szokásos utamon, amikor szembe futott velem Eszter, az egyik régi ismerősöm. Eszter nem volt szép lány a klasszikus értelemben, de bomba alakja volt. Szemüveges, hosszú hajú és jó seggű nő volt. Akkor 28 éves lehetett, bár pontosan nem tudtam. Mindig is tetszett és néha fantáziáltam is róla. Ahogy közeledtünk egymás felé mindketten lelassítottunk és megálltunk az erdő szélén.
– Szia Eszter!
– Szia! Te is éppen kocogsz? – kérdezte.
– Igen, formában akarok maradni. – mondtam és végignéztem rajta. Tudtam, hogy egy éve szült, de bomba formában volt. A fehér futónadrág izgatóan feszült rajta. – Bomba alakod van! – jegyeztem meg kissé félénken.
– Köszi, legalább te észre veszed.
– A párod biztosan oda van érted – mondtam.
– Észre sem veszi! A lányom születése óta egyszer voltunk együtt! – mondta csalódott hangon.
– És hogy bírod?
– Most mit mondjak? Szerinted hogy érzi magát egy nő, akihez fél éve nem nyúlt férfi? – kérdezett vissza. Kicsit furcsa irányba ment a beszélgetés, de valahogy izgató is volt.
– Mi sem visszük túlzásba a házas életet. – jegyeztem meg. – Már vagy egy hónapja nem volt köztünk semmi.
– Akkor tele vannak a golyóid mi? – kérdezte nevetve. Aki ismerte őt tudta, hogy Eszter néha szokott szemérmetlen kérdéseket feltenni.
– Erre most mit mondjak? – válaszoltam elvörösödve.
– Na jól van, megyek. – mondta és elkezdett kocogni. – Az asszonykának meg üzenem, hogy vegye kézbe a lompost! – mondta hangosan hátra fordulva, majd elfutott.