Igazi szerelem ez, vagy mi?

Péter vagyok, egy 30+-os házaspár férfi tagja, hasonló korú feleséggel, normális baráti körrel, mondhatom, szép élettel.
25 éves voltam, amikor elvettem Szandit, a páromat, 3 év együtt járás után. Akkor Ő 22 volt, egy igazi bombanő.
2 gyerekünk van, vegyesen: egy kisfiú és egy kislány, 3 és 5, 5 évesek.
Szexuális életünk mindig rendben volt: Szandinak szinte minden együttlétünkkor volt orgazmusa, nekem úgyszintén, bár én nyilván nem is tudnám megjátszani.
Az évek során megismertem annyira a Nőt Szandiban is, hogy tudjam: az orgazmusa valódi, nem megjátszott, de erről majd később.
Természetesen a 2 terhesség rajta sem múlt el nyomtalanul sem testileg, sem szexuális érettség tekintetében. Ez utóbbi még előnyére is vált, azt kell mondjam.
Ameddig terhes volt, és épp nem volt kedve a szexhez, akkor sem hagyott "úgy": vagy kiverte gyorsan, vagy leszopott, illetve egyetlen egyszer engedte, hogy a puncija helyett a fenekébe tegyem, ekkor Timikével volt 7 hónapos terhes.

Ahogy bevezetőmben írtam: szép életet éltünk, és élünk még ma is, ami betudható annak, hogy mindketten jó pozícióban dolgozunk, illetve talán annak is, hogy az alább következő megtörtént eseményről Szandi nem tud, legalábbis remélem.
Szandi egy nemzetközi cégnél afféle középvezető beosztásban dolgozik, a bruttó fizetése bőven 7 számjegyű, én szintén megcsíptem egy remek posztot egy másik, hasonló, de lényegesen kisebb multinál: az én bérem is 7 számjegyű, plusz olyan juttatások, amelyek Szandinak nincsenek: cégautó, kafetéria, bónusz (nálunk fél évente, Náluk évente), ingyenes orvos stb...

Az ilyen munkakörök óhatatlanul is kvázi elvárják a társasági élet valamilyen szintjét: illik elmenni, ha bármelyik nagyfőnök kitalál egy csapatépítőt, illik elmenni közelebbi munkatárs családi rendezvényére, ha meghív... nos, nekem egy ilyen rendezvény lett a vesztem, vagy a nyereményem, magam sem tudom.

Párom, munkáját segítendő, kapott maga mellé egy helyettest. Anett egy 30-as évei legelején járó, férjezett hölgy.
Maga a megtestesült NŐ, legalábbis amikor megismerkedtem velük, Anettel és férjével, Ákossal, nekem ez volt az első megérzésem (bocsánat Szandi :-():
igézően rikító zöld szemek, 165-ös magasság, pici, tenyérbeillő mellek, gyönyörű, formás popsi, mindez körítve egy, mondhatnánk, tucat arccal, de nekem ennél sokkal több volt.