Intézeti nevelés

Kovács László a szegedi Harmat János Leánynevelő Intézet igazgatója már több, mint húsz éve.

Az iskola Magyarország első számú iskolája, viszont csak a befolyásos családok lányai kerülnek be az iskolába. Az iskoláról az a hír járja, hogy azok a hölgyek, akik az érettségi után kikerülnek a falak közül, mind előnyös házasságot köt, és egyikük sem hozza kellemetlen helyzetbe férjüket azzal, hogy nem megfelelően viselkedik a nyilvánosság előtt.

Pont ezért rengeteg szülő szeretné ide járatni lányait, de természetesen szigorú felvételi rendszerük van, mely a legtöbb diák számára teljesíthetetlen.

Szeptember óta a tanári kar is az iskola falai között tölti a mindennapjait.

Az igazgató úr az október végi tanári értekezlet után az irodájában várta az iskolaorvost egy megbeszélésre. Lassan november lesz és bizony az elsős lányok kezdik feszegetni a barátaikat.

– Jó napot – lépett be az orvos az irodába.

– Áh! Máté, jöjjön – mutatott az egyik székre.

– Miben segíthetek?

– Mikor érne rá pár órát? Az elsős lányaink kezdik feszegetni a határaikat és szeretném, ha lassan túl esnének az első kezelésen.

– Hányan vannak a lányok?

– 26-an.

– Mire gondolt pontosan?

– Kezdetnek fejenként 25 pálca, aztán meg kellene kapniuk az oltásokat, természetesen a fenekelés után, aztán meglátjuk.

– Akkor mindegyik kap tetanuszt, c-vitamint, illetve gondolom, kell majd lázcsillapító is, hogy másnap tudjanak menni órákra.

– Így van. De lehetne, hogy lázcsillapítót duplán kapjanak?

– Injekciót és kúpot is? Ennek semmi akadálya.

– Rendben. Mit gondol, mennyi idő kell mindenre?

– Egy nap biztos. Ennyi lány, mire mindegyiket egyesével kezelem, biztos kell egy nap.

– Rendben. Jövő hétfőn és kedden a felső osztályok kirándulnak, akkor a tanárok közül kettő lesz bent, de ok is a főépületben lesznek.

– Akkor legyen kedd. Reggel nyolcra ide jövök két nővérrel és egy szakemberrel.

– Tökéletes.

Másnap az igazgató kihirdette, hogy kedden orvosi vizsgálat a kilencedikes diákoknak, reggel nyolctól. A lányok, mikor meghallották, hogy oltást is kapnak, aggódva tekintettek körbe egymáson.

– Igazgató Úr! – jelentkezett az egyik lány.

– Igen?

– Bemehetünk párosával? Én félek a tűtől, és talán úgy könnyebb, ha nem oda figyelek – hajtotta le a fejét lány.