A fától az erdőt 1. rész
Megjelenés: 2023. január 16.
Hossz: 17 568 karakter
Elolvasva: 3 681 alkalommal
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Prológus
Gondolataimban mélyen elmerülve bámúltam a nyaralónk stégén a kényelmes horgász székemben a Balaton vizét. Az elmúlt idő emlékei kerültek a felszínre.
Édesanyám születésemkor halt meg, nem tudták az orvosok megmenteni. Apu tisztességben, szeretetben nevelt fel, de anyu halálán nem tudta magát túltenni, bánatát a munkájába fojtotta.
Elektromérnök végzettségét felhasználva jó üzleti érzékkel lépett be a rendszerváltáskor még kiscipőben járó számítógépes . Céget alapítva computerhálózat kiépítéssel foglalkozott. A kis cég gyorsan növekedett, és apu lassan terjeszkedni kezdett, és rövidesen az ország vezető számítógépes vállalkozásává nőtte ki magát. Anyagi helyzetünk megengedte, hogy egy hétszobás emeletes családi házba költözzünk, és később egy saját vízparttal rendelkező balatoni nyaralót vegyünk.
Láttam magam ahogy négyévesen a számítógép elött ültem. Ravasz módon apu olyan játékokat telepített fel, ami lekötötte a figyelmemet. Az általános iskola végére már komoly számítógépes ismerettel rendelkeztem.
Láttam ahogy apu főz, és én, mint egy kis kukta sürgölődőm körülötte, ahogy a stégen egymás mellett ülve horgászni tanít.
Láttam Mártit az unokanővéremet, akivel sülve-főve együtt voltam, akivel gyerekként papás-mamás játékot játszva fedezzük fel egymás testét. Angol-német szakos gimnáziumba iratkoztam be, mert tudtam, hogy a számítógépes tudás mellett elengedhetetlen az angol nyelv tökéletes ismerete. A harmadikat elvégezve alig kezdődött el az iskolai szünet, mikor ez a történet kezdődött.
Éppen tettem-vettem az előszobában mikor Márti hangjára figyeltem fel.
– Gyere már öcsi! Nagyon jó a víz! – kiabálta a kert felől.
Magamra kaptam a fürdőnadrágom, és csatlakoztam a kerti medencében türelmetlenkedő uncsitesóhoz.
Márti apu öccsének a lánya volt. Két hónappal idősebb nálam. Nagyon szerettük egymást. Minden titkunkat megbeszéltünk. Ha lehetőség volt rá az összes szabadidőnket együtt töltöttük. Most is így volt.
Viháncoltunk, fröcsköltük egymást nagyokat nevetve. Mikor meguntuk fáradtan dőltünk le a medence melletti napozóágyra.
– Öcsike! Lenne kedved bekenni a hátam? Nem akarok leégni! – szólalt meg egy kis idő múlva.
Gondolataimban mélyen elmerülve bámúltam a nyaralónk stégén a kényelmes horgász székemben a Balaton vizét. Az elmúlt idő emlékei kerültek a felszínre.
Édesanyám születésemkor halt meg, nem tudták az orvosok megmenteni. Apu tisztességben, szeretetben nevelt fel, de anyu halálán nem tudta magát túltenni, bánatát a munkájába fojtotta.
Elektromérnök végzettségét felhasználva jó üzleti érzékkel lépett be a rendszerváltáskor még kiscipőben járó számítógépes . Céget alapítva computerhálózat kiépítéssel foglalkozott. A kis cég gyorsan növekedett, és apu lassan terjeszkedni kezdett, és rövidesen az ország vezető számítógépes vállalkozásává nőtte ki magát. Anyagi helyzetünk megengedte, hogy egy hétszobás emeletes családi házba költözzünk, és később egy saját vízparttal rendelkező balatoni nyaralót vegyünk.
Láttam magam ahogy négyévesen a számítógép elött ültem. Ravasz módon apu olyan játékokat telepített fel, ami lekötötte a figyelmemet. Az általános iskola végére már komoly számítógépes ismerettel rendelkeztem.
Láttam ahogy apu főz, és én, mint egy kis kukta sürgölődőm körülötte, ahogy a stégen egymás mellett ülve horgászni tanít.
Láttam Mártit az unokanővéremet, akivel sülve-főve együtt voltam, akivel gyerekként papás-mamás játékot játszva fedezzük fel egymás testét. Angol-német szakos gimnáziumba iratkoztam be, mert tudtam, hogy a számítógépes tudás mellett elengedhetetlen az angol nyelv tökéletes ismerete. A harmadikat elvégezve alig kezdődött el az iskolai szünet, mikor ez a történet kezdődött.
Éppen tettem-vettem az előszobában mikor Márti hangjára figyeltem fel.
– Gyere már öcsi! Nagyon jó a víz! – kiabálta a kert felől.
Magamra kaptam a fürdőnadrágom, és csatlakoztam a kerti medencében türelmetlenkedő uncsitesóhoz.
Márti apu öccsének a lánya volt. Két hónappal idősebb nálam. Nagyon szerettük egymást. Minden titkunkat megbeszéltünk. Ha lehetőség volt rá az összes szabadidőnket együtt töltöttük. Most is így volt.
Viháncoltunk, fröcsköltük egymást nagyokat nevetve. Mikor meguntuk fáradtan dőltünk le a medence melletti napozóágyra.
– Öcsike! Lenne kedved bekenni a hátam? Nem akarok leégni! – szólalt meg egy kis idő múlva.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 8 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A szereplők ismeretei igen széleskörűek, miközben állításuk és a történet szerint szüzek.
Tehát végig ott feszül az ellentmondás, hogy amit tesznek bátorság, merészség, kivagyiság vagy csak múló szeszély.
Persze amennyiben a történet ma játszódik és hallgatva a környezetemben a fiatalokat miről beszélgetnek (Anglia/Essex), akkor érzek magam és a szereplők között némi korosztály-különbséget. Így valójában megítélni jó-e, vagy sem, nem merem. De azt tudom, hogy engemet se izgatott fel a történet.
Jól megírt történet. Remélem lesz folytatás.
Köszönöm a megtisztelő észrevételeidet.
Szerintem a bevezető is egészen jól megállja a helyét, de már abban is valami bicegést, ellentmondást érzek, csak nem tudom megfogalmazni pontosan. Talán még korán van, nem hatott a kávé.
Egyébként pont az ilyen történetek miatt volna szerencsés valahogy különválasztani a családi témát a vérfertőzőtől. Hiszen egy sógor-sógornő, anyós vagy após, talán még az unokatestvér is belefér azok legtöbbjének, akiknél a közvetlen vérrokonok közötti szex már kiveri a biztosítékot.