Beteljesült vágy 2. rész

A történet közkincsé tételéhez lelkesen járult hozzá a kedvesem, Rita.

Ott a franciaágyon összebújva nyomott el minket az álom, és a besütő nap ébresztett minket. Legalábbis Timit és engem, mert Rita képes bármeddig aludni. Most is a kispárnát átölelve, a takarónként funkcionáló lepedőt teljesen kisajátítva, abba bebábozódva szuszog és várhatóan ez így lesz a következő két-három órában. A tegnapi élmények miatt hálásan és szerelmesen mosolyogva simogatom meg a hátát és a fenekét. És mivel rögtön be is villannak az emlékek, farkam a reggeli merevedésből kanos merevedben fixálódik.
– Ne zavard anyát, apuci! – suttog a másik oldalamon Timi. Az „apuci” szót alaposan megnyomva, telítve némi ugratással és sok bujasággal, pláne, hogy sohasem hívott így még. A Gábor és legfeljebb az Api elnevezést használta, utóbbit, ha nagyon szeretetéhes hangulatban volt. És rögtön végigfut agyamban, hogy ezek után az Apu, Apuci használata sosem jelentheti már azt, amit pár órával ezelőtt még jelenthetett volna. Lila gőzöm sincsen, hogyan lesz tovább, hogyan lehetnék tovább az a közepesen szigorú pótszülő, aki eddig próbáltam lenni, mert Timi immáron nővé lett a szememben a rám bízott kamaszból. Nővé, akit kívánok, akinek a fenekébe akarok markolni, akinek a testébe akarok hatolni és valljuk be, hogy ezek után az elfenekellek fenyegetés sem lesz már a régi.
– Hagyd csak őt aludni! – susog tovább és kezemnél fogva maga felé húz, és én engedelmesen fordulok az oldalamra, hogy ő befészkelje magát az ölembe. Érzem és nézem a hozzám simuló fiatal testet. Már nem észlelem a napszúrás hőemelkedésének melegét. Helyette érzem a libabőrt, ami végigfut rajta, ahogyan a farkam a fenekéhez nyomul. Belesimítok hajába, ínyencként élvezem az abból áradó alvás-izzadság-szex kipárolgást, ha rajtam múlna, sokáig elég is lenne ez, de Timi nem erre vágyik. Fiatalsága mohósággal párosul és a lába között hátranyúlva ragadja meg férfiasságomat és egy gyors mozdulattal igazítja be hüvelyébe. – Nagyon finom! – nyög halkan, amint egymásnak feszül altestünk, hogy mélyen belecsúszhassak forró, nedves puncijába. – Ne mozdulj, kérlek! – sóhajt, mintha elillant volna az előbbi mohósága, és maga köré vonja karjaimat.