Hírek

SZEPT.
2.
2016

A csoda 1. rész - Saci

Még nem ébredtem fel teljesen, de valahol az agyam legmélyén már hallottam a halk motoszkálást, neszezést. Lassan tértem magamhoz, a hajnali fény szemembe sütött az ablakon keresztül.
Ó! Karcsi készülődik. Aztán megéreztem Gréti súlyát a karomon, ami már eléggé el volt zsibbadva. Kinyitottam a szemem, és azt láttam, amit éreztem is. Gréti szája kissé nyitva volt, és a karomra csorgott a nyála. Elmosolyodtam. Úgy aludt, mint egy kisgyerek, hozzám bújva magzati pózban. Most én aludtam középen, így én élvezhettem mellemen Gréti bársonyos bőrrét, a hátamhoz Karcsi mellkas szőre simult megnyugtatóan és óvó kajai igyekezek átfogni, mind a kettőnket. Szerettem így szendvicsben lenni. A két ember közt, akiket mindennél a világon jobban szeretek.


SZEPT.
1.
2016

A magány elűzése

Ez a nap is csak úgy indult, mint az összes többi. Álmatlan éjszaka után, nehéz volt a reggel. Sok rémálom kerülgetett mostanában. Izgultam a felvételi miatt, a nyakamba szakadt a sok munka, és mellette ott volt az a borzalmas magány is. Bár sok ember vett körül munka közben, és a család is mellettem ált, mégis magányosnak éreztem magam. Egyedül voltam. Nem éreztem lelki társamnak senkit sem. Sokszor elgondolkoztam, velem van a hiba. Valamit nem csinálok jól, talán túl akaratos vagyok. Egyfolytában csak gondolkoztam, és kattogtak az agyam fogaskerekei. Mi nem stimmel? Hol a probléma? De nem jöttem rá. Ezért voltak a fárasztó esték.
Mikor haza tértem Budapestről kis falumba, azt hittem visszakapom a régi barátaimat, de nem így történt. Mindent újra kellett kezdem. Új munka, új barátok, új partner. Utóbbival eléggé megszenvedtem, és most sem tudom helyesen cselekszem-e.


Szingli pörgés 2. fejezet – Külföldi szeretők

Kellemes őszi éjszaka volt. Az albérlet nyitott ablakán át beszűrődött a belváros morajlása, miközben Lorena szájában éppen egy kemény fasz lüktetett.
Egy hetet sem bírt ki bulizás nélkül. Pár nappal a legutóbbi alkalom után Ő vetette föl az ötletet, hogy menjenek valahova a hétvégén. Nem néztek ki maguknak új helyet, inkább lementek az egyik olyanba, ahova közös éjszakázásaik kezdetén jártak, így újra a Nyugati-tér közelébe kerültek.
A klub mindig is híres volt az ott szórakozó külföldiekről, és Lorenát érdekelték a más országból származó férfiak is, de egészen addig eggyel sem sikerült összegabalyodnia. Az italpultnál megismerkedett egy középmagas, szőkésbarna sráccal, akit Tillnek hívtak. Till Németországból érkezett, és Magyarországon tanult. Lorena könnyedén szót értett vele, mivel sok éven keresztül tanult angolul, és a fiú is egész jól beszélte a nyelvet.


AUG.
31.
2016

Megtanítanál?

- Látom, nyomja valami a szívedet. Ki vele, mi a gond? – kérdezte anyáskodóan Claire.
- Nem hiszem, hogy tudnál segíteni – válaszolta szemlesütve Judy.
- Na, ne kéresd már magad! Én vagyok a legjobb barátnőd, tudnom kell, mi van veled! – faggatta tovább Claire.
- Hát… hogy is mondjam, elég kényes az ügy – pirult el Judy.
- Ne csigázz! Tudod, hogy mindenben segítek – ölelte át a vállát Claire. – Mesélj!
- Ő…, szóval, azt szeretné a barátom, hogy tudod… - lesütötte a szemét. – a számmal csináljam neki.
- Hahaha – kacagott fel Claire. – és ettől vagy úgy oda?
- Miért ne lennék? Még sosem csináltam! – vágott lepődött arcot Judy.
- Ha csak ennyi a baj. legyintett Claire – ezen könnyűszerrel segíthetünk! – én is sokat gyakoroltam azelőtt.


Anyósom és barátnője ismét látni akart

Editnél történt zárjavítás óta eltelt háromhét. Hétfőn Edit telefonált, hogy szeretnék, ha tiszteletem tenném csütörtök délelőtt nála, csengetés nélkül kopogtatással jelezzem érkezésem, kérte. Gondoltam ismét hiányzik nekik valami, amit nem tudnak a piacon megvenni. Meg ígértem, hogy kilenc órára ott leszek, lépcsőházban már éreztem a finom kávé illatot. Kopogtatásra semmi válasz nem érkezett. Kilincset lenyomva az ajtó csendben megnyílt, az előszobába lépve furcsa hangokra lettem figyelmes mely a nappali felől hallatszott. Az üvegajtón belesve árnyékokból kivehető volt, hogy anyósom és barátnője kényeztetik egymást hatvankilences pozícióban. A konyhába visszalopózva ittam egy kávét, még akkor sem észlelték ottlétem, alsónadrágra vetkőzve lopóztam be hozzájuk. Edit volt felül, sikerült melléjük lépnem, hogy nem vették észre, Puszit leheltem forró, nyakszirtjére. Ijedten emelte fel fejét, félbehagyva a nyalakodást.


AUG.
30.
2016

Buli a sötét házban

Ekkor én már 16 voltam, és neki is már csak 2-3 hónap kellett, hogy betöltse 16. életévét. Este volt, egy barátunk házibulijába igyekeztünk. Nem kell semmi különöset elképzelni. Zene, tánc, társas, asztalifoci, asztalitenisz, étel, ital, társaság - beszélgetés. Voltunk kb. 20-an. Nem volt egyáltalán züllött a társaság, habár néhányan azért végig kóstoltak jó pár alkoholos italt. De csak oldódásképpen. Voltak párok is, akik el - elvonultak néha kettesben, hogy maguk lehessenek.
Már bőven elmúlt éjfél, amikor az első emberek elkezdtek hazaszállingózni, vagy éppen a ház valamely hálószobáját keresték fel, fekhely után kutatva. De a társaság nagy része még mindig fenn volt, és táncolt.
Mivel más lányt a társaságból nem igazán kedveltem, ezért Zsuzsit pörgettem meg a táncparketten, ami körülbelül lehetett úgy 20 négyzetméter. Már eléggé belejöttünk, rocky-t twist váltott, majd újra rocky.


Az új barinőm

A történetem 2010-ban kezdődőt, ami nem egyszeri alkalom volt. Akkor 30 éves voltam.1 évvel voltam túl egy szakításon, ami eléggé megviselt. Ekkor úgy gondoltam itt az ideje ismerkedni, kapcsolatot keresni.
Úgy gondoltam, hogy a net világa lesz a megfelelő. Regisztráltam több oldalra is. Elkezdtem irkálni csajoknak. Első hónapokban nem nagyon írtak vissza vagy pár üzenet után eltűntek. Tehát sok sikerem nem volt.
Egy szeptemberi napon viszont sikerrel jártam. Ráírtam egy nagyon csinos csajra, akit Viviennek hívtak, az adatlapja szerint 25 éves, 170 cm magas,60kg, félhosszú barna haj és barna szem. Az egy szem képe alapján semmi különöset nem lehetett látni rajta. Mivel nagyon csinos volt, nem is számítottam rá, hogy válaszolni fog. De meglepetésemre, másnap jött egy üzenet tőle és elkezdtünk beszélgetni. Kb. 2 hetes beszélgetés után, megbeszéltünk egy találkozót és októberben találkoztunk.


AUG.
29.
2016

Jótestvéri viszony 6. rész

A vasárnap első fele majdnem teljesen úgy telt el, mint a többi átlagos vasárnapunk, most is volt benne egy kis takarítás, felporszívóztam, ez még mindig az én reszortom, Anett feltörölte a fűrdőt, fertőtlenített, a konyhát is rendbe rakta, mosogatott, berakott egy adag szennyest a mósógépbe. Dél körül volt amikor kimentünk a kertbe, a nap verőfényesen sütött, segítettem kiteregetni a mosott ruhát, aztán leterítettünk egy nagy plédet a fűre és kifeküdtünk napozni. Anett levette a bikini felsőt, mondván erre most nincs szüksége, a bugyiját, ami amúgy sem takart sokat a hasából éppen csak a csípője aljáig ért, még lentebb tolta, így már a szeméremdombját félig felfedve feküdt le napoztatni csodás testét. Megkérdezte, hogy bekenném-e naptejjel, hát persze hogy be.


Városi életképek

Egy hétköznap reggelen, a borongós májusi hetek után végre napsütésre ébredt a város.
Az ablakomon kihajolva, mélyet szívva a nyár eleji meleglevegő előhullámaiból, kedvem támadt lenézni az utcára a régóta elhanyagolt hobbimnak szentelni néhány órát a városi forgatag egyik közeli oázisának egy szegletén egy padon ülve, kívülálló szemlélődőként elmélyedni a csendéletben, melyet egy kopott rajztábla és néhány régi színes ceruza segítségével terveztem megörökíteni, amik évek óta a fiókomban pihentek, nem remélve, hogy egyszer még napvilágot látnak. Aznap viszont újult erővel tört rám az ihlet. Talán csak mert nem sikerült összehangolni a szabadságainkat a csajokkal, férfiakkal pedig egyelőre nem akartam újra ismerkedni, az otthonkuksolás helyett az utcára húzott a szívem. Mindig látni valami érdekeset.