MÁJ.
11.
2020
Ott tartottam, hogy a párom egy alkalommal meghágta a nővéremet úgy, hogy én is ott voltam, és közben magamat elégítettem ki.
A nővérem igencsak hiánnyal küzdött, a férje már évek óta csak a piálással foglalkozik. Először meg is lepődött az ajánlatomon, hogy Péterrel kisegítjük, de aztán belement - és nem bánta meg. Az első ilyen alkalommal rövid idő alatt háromszor élvezett el, a páromnak kétszer sült el a farka közben - és én is egy finom orgazmust éltem át őket nézve.
Bea nagyon hálás volt. Innentől kezdve két-három hetente átjött hozzánk, volt, hogy csak egy-egy gyors menetre, volt, hogy egész éjjel keféltünk. Ilyenkor Péter nem csak őt baszta meg, hanem többször engem is előtte. Kiderült, Bea is szereti nézni az élő pornót, szívesen kényeztette magát közben és többször is elélvezett.
Pár héttel később történt.
– Igazából van valami, amiről egy ideje már beszélni akartam veled...
Izgatottan fordultam A lakótársam Brigi felé, és kíváncsi voltam, vajon mivel hozakodik elő. A mai napig fogalmam sem volt arról, igazából mivel is foglalkozik.
– Figyelek.
– Igen, nos, kicsit nehéz belevágni, mert a feltétlen bizalmadra van szükségem. Olyasmit akarok megosztani veled, ami már régóta része az életemnek, és szeretném, ha nyitott lennél... ha megpróbálnád előítéletektől mentesen végighallgatni, mert neked is jó lehet.
– Most már teljesen felcsigáztál – kaptam a szám elé a kezem, és kuncogtam egy kicsit, de a tekintetét látva gyorsan abbahagytam.
– Az a helyzet, hogy mióta csak Pesten élek, sőt, mondhatni ezért jöttem fel, én örömlányként dolgozom. Vagy kurvaként, ha ez így egyszerűbb... – elhallgatott egy pillanatra, és nekem már semmi kedvem nem volt kuncogni.
Egy hétköznap délután; haza érek, bemegyek a hálószobába. Te ott fekszel az ágyon, meztelenül és alszol. Mélyen alszol. Jobb oldaladon fekszel, lábaid felhúzva, popsid kerekdeden feszül.
Csendben oda megyek az ágyhoz és a hátad mögé fekszem, majd hozzád bújok, hogy csókot leheljek az arcodra. Közben a szemedre nézek, még mindig alszol. Kezemmel a vállad, majd karod vonalán végig simítok, a hasadon pihenő ujjaidig, érzem minden levegővételnél meg emelkedő hasad puha bőrét. Már a szeméremdombod simogatom, finoman a lábad közé dugom a középsőujjam és finom körkörös mozdulatot teszek a csiklódon, ami forróságtól izzik, de érzek hogy száraz így kihúzom az ujjam. Megnyalom az ujjam hegyét, benyálazom majd vissza dugom és újra masszírozni kezdem a csiklód. Az ágyékom közben a popsidhoz nyomom és finoman le-föl mozgatom. Az érzéstől most felébredsz.
A nevem Peti és az első szexélményem eléggé érdekesre sikerült.
20 éves vagyok és az első szexuális élményem a mostohaapámhoz köthető, aki hát hogy is mondjam, elvette a szüzességemet, de nem mindennapi módon.
Elég régóta tudom már, hogy a fiúkhoz vonzódom, de eddig még nem volt semmilyen élményem pasival.
Regisztráltam pár meleg ismerkedési oldalra, de sosem mertem még találkozni egy pasival sem. Aztán rátaláltam egy olyan oldalra, ahol videochatelni lehet és eléggé rákaptam. Vertem a farkam és ujjaztam magam meleg pasik előtt.
Egyik este anyum a barátnőivel elment egy csajos hétvégére és én egyedül maradtam otthon a mostoha apámmal, aki nem mellesleg baromira szexi pasi volt. István 40 éves barna hajú és szemű, istenien jó testű és állatira jó seggű pasi. Azóta bejött nekem, amióta először láttam és miután hozzá költöztünk anyámmal és sokszor félmeztelenül flangált csaknem kifolyt a nyálam.....
Kedves Olvasó!
Elnézésedet kell kérnem, hogy ilyen hosszúra nyúlt a történet. Az első résszel 13 évvel ezelőtt indult a sorozat, amit az olvasók kérésére folytattam. Ilyen hosszú idő után – úgy gondolom – nem árt egy kis összefoglaló ismétlés a régebbi részekről.
Az elején megjelent egy nem földi eredetű, gyönyörű nő vagy angyal (ezt soha nem tudtam eldönteni. Az angyal – a későbbiekben a Muriel nevet kapta – mind ismereteiben, mind alakjában tökéletesen alkalmazkodott az itteni állapotokhoz. Több álomszerű kalandot éltem át vele, amelyekről sokszor nem tudtam eldönteni, hogy képzelgés vagy valóság. Egy ilyen álomszerű kaland során jutottunk el a Tonga Királyság egy kis szigetére Lifukára. Ott további három csodálatos nővel ismerkedtem meg. Muriel szintén Földön kívüli, Judy az első találkozás (6. és 7. rész) után hosszú időre eltűnik az életemből, de éreztem a hiányát. Végül Sophie, aki később már a Zsófi nevet vette fel.
Kétezer-kétszáz... Valahány. A Földön minden megváltozott. A nukleáris háború óta az emberiség -már ami maradt belőle-, a növények, az állatok, a klíma, egyszóval minden. A lakosság két részre szakadt.
Az északi területek lakói jobb fizikumú, világosabb bőrű és -hajú, vadászatból élő, hódító, barbár csoportok. Főként a levadászott állatok húsával táplálkoznak, a kevés növényből, ami megterem a sziklás talajon és a hideg éghajlaton, többnyire alkoholos italokat főznek. Komor, szívtelen, érzelmetlen szörnynek tartják őket, de kultúrájuk mégis színes, szívesen ülnek esténként a tűz körül, mesélnek, viccelődnek, énekelnek. Politikájuk a becsületes hódításon, harcokon alapszik, vezetőjük Wethar kancellár.
Délen, a mediterrán éghajlatnak köszönhetően az emberek sokkal békésebbek: zöldség- és gyümölcstermesztéssel, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoznak. Színes leplekkel takarják testüket.
Két nap sem telt el az irodai történések óta és máris megszereztem az ügyvédnő elérhetőségeit.
Írok egy emailt, egyelőre csak tapogatózva! – döntöttem el. Legalább ne legyen nagy beégés, ha túlgondoltam a múltkori reakcióját.
Másnap majd leesett az állam, mikor megláttam a nevét az inbox-ban. – Huhh, nem szarozott sokat! – állapítottam meg. Mielőtt belekezdtem volna az olvasásába, rá kellett gyújtanom, annyira izgatott lettem. Vajon azért válaszolt ilyen hamar, mert kiakadt?... vagy pont ellenkezőleg?!... bár az túl szép lenne – morfondíroztam magamban.
Ám a világ oly egyszerűen és logikusan működik. Csak a félelmeinkel tesszük bonyolulttá.
Mária valóban nem húzta az időt. Megírta, hogy emlékszik rám és imponál neki a bejelentkezésem. Sőt! Kérte, látogassam meg az irodájában két nap múlva, munka után.
A tanárok velem együtt aggódtak egy kicsit. Nem Sarah viselkedése, hanem maga Sarah volt a gond. Kora ellenére már nálam is magasabb volt és a teste olyan volt mint egy felnőtté. A háziorvosunk elküldött bennünket egy fejlődési specialistához a Papworth kórházba. Korábbi emlékeim szerint négy óra várakozás kifejezetten gyors ellátásnak számított a Papworth-ben, úgyhogy a buszozást is beleszámítva egész napos elfoglaltságra készültem.
Fél órával a megbeszélt időnk előtt értünk oda és nagy szerencsénk volt: az előttünk levő páciens elakadt a forgalomban, így azonnal sorra kerültünk. Röntgen, ultrahang, vérteszt, fizikai vizsgálat... tízre végeztünk is.
Három óránk volt még a busz indulásáig. Én egy gyorsétterembe ülést javasoltam volna, de Sarah megelőzött és megkérdezte hogy nem mennénk-e moziba. Soha nem voltam még vele moziban, úgyhogy ez is jó elfoglaltságnak tűnt.
