Kérjük, az oldalra történő belépés előtt figyelmesen olvasd el az alábbiakat!
Az oldal erotikus tartalma miatt csak 18 éven felülieknek ajánlott! Az oldal tartalmai az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha korlátoznád a korhatáros tartalmak elérését a gépen, használj szűrőprogramot.
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. (További információk)
Kávézni jó. Marlenkával. Az olyan finom, hogy biztosan jókedvében teremtette az Isten és mosolygott is közben. Ezt nem én találtam ki így, de azóta is imádom használni, annyira kifejező. Na nem a reggeli kávéra gondolok, mert az alapszükséglet, hanem a napközben fogyasztandóra. Ez voltaképpen mindegy, melyik napszak, csak legyen rá hely, mert az irodában nem szabad. El kell menni valahova, ahol kiszolgálnak és nyugiban leülni. Megjön a felszolgáló és mosolyog. Ha nem, nem kap borravalót. Előbb a kávét rendelem meg, amit aztán lassan kevergetve ráhangolódom a pillanatra. Cukrot nem mindig teszek bele, mert ha olyanom van, akkor tudom, hogy utána édesebb lesz élet is. Valójában az sem lenne mindegy, hol főzik, de sajnos ezzel néha meg kell alkudni. Tehát ahogy kavargatom, érzem és beszívom az illatát és eltölt a bizonyosság, hogy ezért a percért meg kell, hogy érje az élet. Persze van más is, amiért, de az másik idő és pillanat az univerzumban. A belekortyolás is egy olyan mozzanat, amit nem szabad elrontani. Egyszer volt kicsit problémásabb fiúm, aki ekkor hívott fel akadékoskodni. Soha többet nem beszéltünk. Szeretem a kávé ízét, szeretem, ahogy szétterül az ízlelőbimbóimon és megérzem benne az aromákat. Néha a szemem is becsukom hozzá. Apró kortyokban szabad inni, sohasem sietve. A frász kiráz, amikor látom a rokonságban, hogy gyorsan cigi-kávé és szép az élet. Az sem baj, ha van kivel csevegni közben. Bevallom, egyszer volt egy olyan pajzán gondolatom, hogy csak erre felveszek valakit. Amikor az utolsó korty is elfogy, az ügyes felszolgáló már hozza is a marlenkát. Onnan pedig nem létezhet probléma a világban. Mindegy, hogy diós, vagy csokis, az maga a mennyország. Utána pedig minden fekete, képzelet és rémálom szülte alakot el tud az ember felejteni.
Én mindig is azt gondoltam, hogy csak véletlenül csöppentem erre a bolygóra, egyszer itt felejtettek. Még mindig reménykedem, hogy értem jönnek. Remélem, nem az fog kiderülni, hogy az a fekete maszkos pasi az apám, mert akkor illő lenne visszamenőleg is megnézni a filmeket és előtte sok kávét inni, hogy ne aludjak el.
Mindet én sem olvastam. Az utolsónak magyarul megjelent is azt hiszem megvan, de nem olvastam el. Ki bírna el ennyi jedivel? 😅 (2) Könyv keresése: star wars · Moly
Aha. Hiszen az esti mese arra való. Altatásra. Párom is bealudt néha rajta. De mikor Leia hercegnő csókolózott, arra mindig felébredt. 😀 Na, emiatt olvastam én inkább el az egész sorozatot.
Igen, mert olvasás helyett esténként ezt mind meg lehet tenni. Sőt ettől többet is! Én inkább arra gondoltam, hogy kikopott a tinta a billentyűzetükből. Jajj, már megint sokat írtam, de van még 😅
fogyasztandóra. Ez voltaképpen mindegy, melyik napszak, csak legyen rá hely, mert az irodában nem szabad. El kell menni valahova, ahol kiszolgálnak és nyugiban leülni. Megjön a felszolgáló és mosolyog. Ha nem, nem kap borravalót. Előbb a kávét rendelem meg, amit aztán lassan kevergetve ráhangolódom a pillanatra. Cukrot nem mindig teszek bele, mert ha olyanom van, akkor tudom, hogy utána édesebb lesz élet is. Valójában az sem lenne mindegy, hol főzik, de sajnos ezzel néha meg kell alkudni. Tehát ahogy kavargatom, érzem és beszívom az illatát és eltölt a bizonyosság, hogy ezért a percért meg kell, hogy érje az élet. Persze van más is, amiért, de az másik idő és pillanat az univerzumban. A belekortyolás is egy olyan mozzanat, amit nem szabad elrontani. Egyszer volt kicsit problémásabb fiúm, aki ekkor hívott fel akadékoskodni. Soha többet nem beszéltünk.
Szeretem a kávé ízét, szeretem, ahogy szétterül az ízlelőbimbóimon és megérzem benne az aromákat. Néha a szemem is becsukom hozzá.
Apró kortyokban szabad inni, sohasem sietve. A frász kiráz, amikor látom a rokonságban, hogy gyorsan cigi-kávé és szép az élet.
Az sem baj, ha van kivel csevegni közben. Bevallom, egyszer volt egy olyan pajzán gondolatom, hogy csak erre felveszek valakit.
Amikor az utolsó korty is elfogy, az ügyes felszolgáló már hozza is a marlenkát. Onnan pedig nem létezhet probléma a világban. Mindegy, hogy diós, vagy csokis, az maga a mennyország. Utána pedig minden fekete, képzelet és rémálom szülte alakot el tud az ember felejteni.
Fel is pakoltam a face-re egyben, hátha lesz elég kávéd hozzá. 😊
(2) Könyv keresése: star wars · Moly
Párom is bealudt néha rajta. De mikor Leia hercegnő csókolózott, arra mindig felébredt. 😀 Na, emiatt olvastam én inkább el az egész sorozatot.
Ez elég rövid volt. 🙄
Én inkább arra gondoltam, hogy kikopott a tinta a billentyűzetükből.
Jajj, már megint sokat írtam, de van még 😅
"Álmoska5"