A+ A-

Szerelem a javából

Amikor elkezdtem középiskolába járni, azt hittem úgy a legegyszerűbb menni, hogy busz, villamos, busz, majd egy hónapig bírtam ezt a strapát, mígnem rájöttem, hogy tőlem nem is olyan messze van a metrómegálló, így elkezdtem úgy közlekedni. Korán reggel, 7-kor jutottam el az út feléig, és pár napig láttam szembe jönni velem egy fiút. Nagyon ismerősnek tűnt. Egyik nap bekattant, hogy honnan lehet ismerős. Régebben társkeresőkön keresztül próbáltam szerencsét, több-kevesebb sikerrel. Ott leveleztem egy fiúval, volt róla kép is. Először ő írt nekem, és így levelezgettünk, aztán kérte küldjek az e-mailjére olyan képet, amilyet még nem látott. Küldtem, és visszakaptam egy olyan mailt, hogy ne haragudjak, de nem jövök be neki. Na bumm... Hagytam is.
És akkor jött az az ötlet, hogy nézzük meg, regisztrálva van-e még. És megtaláltam. Gyorsan visszaregisztráltam magam, és írtam neki, hogy nem láthatom ezen őt véletlenségből reggelente. Bő egy hónapig kellett várnom, de válaszolt. Kiderült, hogy nem őt látom, de emlékszik rám. Pár levelet váltottunk, és megbeszéltünk egy találkozót. Előtte lévő nap felhívott, és beszélgettünk.
Másnap alig bírtam magammal. Aznap rettenetesen hideg volt. 9-re beszéltük meg a találkát, de én voltam olyan okos, hogy fél 8-kor felkeltem, és készülődtem. 8-ra már tűkön ültem, nem tudtam magammal mit kezdeni. Fél órával előbb elindultam, hátha még építik az aszfaltot. Hát alaposan ráfáztam, mert 10 perc alatt kiértem, és álltam, és vártam.
Nem tudtam, mire számíthatok, tudatában álltam annak, hogy rocker, és bakancsot hord, meg feketében jár, de ennél több információ nem volt tudatomban. A kép is, ami fent volt róla az oldalon, már vagy egy éves is lehetett.
Tehát én csak vártam, megfagytam, a nagy kabinban elbújtam, és láttam, hogy elémjön valaki, rámnéz, mosolyog, és köszön. Köszöntem én is, 3 puszi, és odaadta a vörösrózsát, szívem legnagyobb vágyát. Mellesleg hozzá kell tennem, hogy nekem akkor még volt barátom, de tőle egyszer sem kaptam, hiába kértem, de ez lényegtelen. Elindultunk a buszmegálló felé, és felszálltunk. Útközben mondtam el neki, hogy hova menjünk. Egy temetőbe. A buszon álltunk, és én meredten néztem hol a rózsát, hol az arcát próbáltam kémlelni. Baseball sapkára volt ráhúzva a kapucnis pulcsinak a kapucnija. Egy bő fejjel magasabb volt nálam, és eléggé fel kellett néznem rá.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.14 pont (14 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 zsuzsika 2014. 10. 19. vasárnap 19:56
már mindent megírtak.
#5 zsuzsika 2014. 10. 19. vasárnap 19:55
Az előttem hozzászólók
#4 listike 2014. 10. 17. péntek 10:28
A nullánál is kevesebb.
#3 A57L 2014. 10. 9. csütörtök 07:10
Ez nulla.
#2 banurr 2005. 09. 14. szerda 16:32
0
Zéró
Na ne!!!!!!
#1 Törté-Net 2005. 09. 13. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?