author04 hozzászólásai

Te, te lökött tyúk!
Hát ez egy eszméletlen jó sztori, kár, hogy csak most akadtam rá, papi bejegyzése alapján, hála neki érte! Nagy élmény volt, sz'tem mindenkinek van egy eszméletlen balatoni sztorija. Gratula!!!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 27. hétfő 04:44
Kedves axelley!
Való igaz, jól látjátok a pároddal, sajnos néha igen szélsőséges megnyilvánulások is előfordulnak a lapon - és most nem is elsősorban a saját történeteimhez fűzött megjegyzésekről beszélek! -, de mindaddig, amíg ezek nem lépik át a szabad véleménynyilvánítás kereteit, nem igazán foglalkoztatnak, legfeljebb szánakozva olvasom az indulatoktól fűtött megjegyzéseket, néha én is hozzáteszem a véleményemet, de sohasem bántó éllel. Más kérdés, hogy ha a saját történeteimmel kapcsolatos olvasói kommentek meghaladnák ezt a határt, azonnali jogi lépéseket tennék, és sanszos, hogy ezt a csatát sikerrel vívnám meg, szerencsére, ez eddig csak elvi téma.
Lehet, hogy most elveszítem a megbecsülésedet, de feltett kérdéseidre nem válaszolok, a magánélet számomra tabu, nem kívánom a nyilvánosság elé tárni, hogy bárki, aki e lapot felkeresi, azon csámcsoghasson, remélem megérted.
Magamról annyit természetesen elmondhatok - és ez számomra összeegyeztethető az elveimmel - hogy bár eddig kizárólag hetero kapcsolataim voltak, de nem vagyok homofób, még az akkor kamasz fiamat ért, szerencsére következmények nélküli igen enyhe inzultus ellenére sem - ne felejtsük el, hogy akkoriban a fiúknál még 18 év volt az ún. beleegyezési korhatár! - jómagam fenntartás nélkül ábrázolok homo szerelmi kapcsolatokat és szívesen nézem az általam kedvelt 15-18 korosztályba tartozó fiúk szeretkezését ízlésesen bemutató pornófilmeket, vagy olvasok ilyen történeteket is, mert bár ezek nemi vágyat nem keltenek bennem, egyszerűen szépnek találom, és számomra a fiatalság sugárzó szépsége és a szerelem nemtől független. Ez nyilván nem vonatkozik a felnőtt férfiak kapcsolatára, melyet, ha nem is ítélek el - mindenkinek joga van a boldogsághoz! - de nem foglalkoztat, bár szélsőséges megnyilvánulásai - lásd meleg felvonulás! - jogos ellenérzést keltenek bennem. Hát ennyi, ismeretlenül is nagyon kedvellek a pároddal együtt, és talán nem okoztam csalódást a válaszommal. Üdv, kislány!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 26. vasárnap 21:54
Kedves gaborthefirst!
Igyekszem megbarátkozni reménytelen helyzetemmel, oszt valahogy majd csak túlélem. Üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 26. vasárnap 20:28
Kedves XXIII.István!
Nagy öröm számomra, hogy ismét jelentkeztél, bár tudom, hogy a témaválasztásom tőled idegen, éppen ezért tisztában vagyok vele, hogy véleményalkotásodban tárgyilagos és higgadt vagy. Teljesen igazad van, a pedofil momentum nem öncélú perverzitás, a történet elbeszélője személyes élményét közvetítettem, nem számolva a - teljesen jogos - olvasói elutasítással. Nem egyes személyek megjegyzése, hanem a lap és a szerkesztők védelme érdekében kértem a 2. rész törlését és a 3. rész le nem közlését, talán megérted a döntésem hátterét. Nem szeretnék senkivel oktalan és értelmetlen vitába bocsátkozni, inkább vállalom a történetem féloldalúságát - hiszen a pedofil elemeket tartalmazó 2. és 3. rész motiválják hősöm szexuálpszichológiai szempontból magyarázható nemi identitászavarának kialakulását. Mivel az írásom tartalmilag alkalmas a Szerkesztőség felelősségre vonására, ennek ódiumát sem felvállalni, sem a vétlen szerkesztők nyakába zúdítani nem szeretném. Talán ezen megjegyzésemmel sikerül oszlatnom a csalódásod mértékét, ha nem, ez a kettőnk közötti - eddig jól működő - kapcsolatot részemről nem befolyásolja, továbbra is várom értékes észrevételeidet, ha úgy érzed, hogy megjegyzéseddel megtisztelj. Köszönöm, és üdv!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 26. vasárnap 08:04
Tisztelt Szerkesztőség!

OK! Ha leközlitek a folytatást a 3. rész nélkül, megtiszteltek vele, bár így megbillen a történet, hiszen a 2. és 3. rész motiválja a többit, de nem szeretnék további fölösleges indulatokat gerjeszteni.
Még egyszer elnézéseteket kérem, nagyon szégyellem a hibámat, nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni benneteket.

Köszönettel: Author04
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 23. csütörtök 22:08
Kedveseim!
Most egy kicsit a padlón vagyok a saját hülyeségem miatt (és ez nem nyavalygás!). Adjatok egy kis időt, hogy összeszedjem magam, máris némi erőt kaptam tőletek, ezért őszinte hálámat fogadjátok. Tiszta szívből köszönöm!!!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 23. csütörtök 21:49
Kedves gaborthefirst!
Ugye, hogy azt sem tudod, mit olvasol? Ha esetleg elkerülte volna a figyelmedet, éppen a saját felelősségemet hangsúlyoztam az általam leírtak miatt! Már bocsáss meg, de nincs miért áldozatnak beállítanom magam, nem tudom, ezt honnan a fenéből vetted. Azt, hogy XIII. István után "szóba álltál velem", nem tartom különösen megtisztelő ajándéknak, hiszen egyikünkkel sem érsz fel, tehát nem érzem magam a sors kegyeltjének, hogy mocskolódásoddal figyelemre méltattál. Ami a "rendben lévőséget" illeti, szerintem kettőnk közül nem hiszem, hogy én küzdök nemi identitászavarral, talán visszaemlékszel azzal a 20 éves fiúcskával folytatott szerelmi viszonyodra, amelyről - állítólag - nős férfi létedre (!) oly lelkesen számoltál be nemrég az egyik üzenetedben. Hát tényleg qrva nagy élmény lehetett, főleg a nejednek, talán célszerű lenne egy gruppent szervezni, te, a nejed, meg egy fiúcska, aztán az élvez a legnagyobbat, aki nem hányja el magát tőled. Ha jól emlékszem, soha nem én kerestem veled a kapcsolatot, feltett szándékom volt, hogy mindazoknak, akik megtisztelnek az ilyen-olyan véleményükkel, válaszolok, lehet, hogy ez az intelligencia-quocienseddel ez összeférhetetlen, nálam ez van. A "pedofil fasz" kifejezésre: nagyjából annyira vagyok pedofil, mint amennyire pl. Aelm (akit különben nagyon tisztelek a munkái miatt!) nő létére gay, én viszont nem nevezlek fél (egész?) buzinak, még ha a megjegyzéseidből nyilvánvaló is lenne a következtetés. "Lassan mondom" - szánalmas, hogy lesüllyedsz a politikusok szintjére az összes diplomáddal és állítólagos nyelvi sokoldalúságoddal együtt, bár a magyar nyelvben bőven van bepótolni valód. Axelley-t kár volt emlegetned, egyike azoknak, akik mindig tiszta szívből, indulat és érdek nélkül őszinte véleményt formáltak az írásaimról. Hogy mi volt a célom? Biztos, hogy nem tudod: köszönetet mondani egy EMBERNEK, aki biztatott, erőt adott, támogatott. Legalább ezt ne tagadd meg tőlem. Ígérem, ezután végleg békén hagylak. Üdv
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 23. csütörtök 20:16
Kedves axelley!
Engedd meg hogy tőled ezúton köszönjek el, valószínűleg végleg. Belátom, hogy hibáztam ezzel a történettel, mert - még ha más élményeit adtam is vissza a saját eszközeimmel -, egyedül én vagyok a felelős, hiszen én öntöttem írásos formába a 2. és 3. rész kétségtelenül pedofil elemeket tartalmazó eseményeit, ezért engem terhel a felelősség, jobban kellett volna figyelnem, erre az alkotói szabadság sem nyújt mentséget. Ezért is kértem a Szerkesztőségtől, hogy ezt a részt is töröljék, nem szeretnék kellemetlen emlékeket hagyni magam után eddigi tisztelőimben. Másrészt rendkívül megdöbbentett gaborthefirst szélsőségesen durva, vad kirohanása, hiszen őt sem személyében, sem érzéseiben akkor sem bántottam, amikor pedig elég alapos indokom lett volna rá. Ezzel részletesebben azért sem foglalkozom, mert egyrészt csak hozzám méltó ellenféllel szemben vonok kardot, másrészt a Szerkesztőség megkímélt a hozzám méltatlan folytatástól azzal. hogy az inkriminált részt a kérésemnek megfelelően eltávolította, és remélem, a folytatásokat sem jelenteti meg. Az, hogy kérésem ellenére ez a rész a könyörületük révén még fent van, csak alkalmat szolgáltat a búcsúra. Ha gaborthefirstnek ez volt a szándéka, megnyugodhat, a továbbiakban mocskolódhat kedvére, immár nélkülem. Neked viszont ismeretlenül is köszönöm eddigi elismerő szavaidat, immár örökre belemartad lényedet a lelkembe. Értelmes hozzászólásaidat - már kívülállóként - természetesen tovább követem, de már megjegyzést nem fűzök hozzá. Köszönöm az eddigieket, éljétek tovább a fiatal párok boldog, gyönyörteli életét. Köszönöm és üdv!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 23. csütörtök 10:53
Tisztelt Szerkesztőség!
Köszönöm, hogy teljesítettétek a kérésemet, de legyetek szívesek ezt a részt is eltávolítani, és a folytatásokat se közöljétek. Köszönet és üdv!
Történetek: Férfiavatás 1. rész 2013. 05. 20. hétfő 16:29
Kedves listike!
Elismerésedet és szavazatodat őszintén köszonöm, és dolgozom a folytatáson.
Történetek: Férfiavatás 1. rész 2013. 05. 18. szombat 09:04
Azt még csak-csak megértem, hogy valaki a homo történeteimre 1-est ad - bár, ha a téma undorítja, mi a francért olvassa, és főleg miért szavaz? - de ha valaki egy hetero történetet értékel így, saját magáról állít ki qrva nagy szegénységi bizonyítványt. Drága sivár lelkű, húgyagyú gyerekem, kib@szott nagy gyökér vagy ám, és ez legyen a legnagyobb örömöd az életben! Amúgy minden jót, élvezkedj magadon sokáig.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 16. csütörtök 22:34
Kedves gaborthefirst!
Nincs mit hozzátennem az üzenetedhez, helytálló, ahogy van. Szerencsére soha nem bántódtam meg a véleményedtől, ha néhány dologban eltérő is volt a véleményünk, szerintem ember módjára rendeztük egymás között. Ha nem így lenne, már régen jól fejbe vágtalak volna, oszt annyi. Üdv.
Kedves Aelm!
P.s.: Teszem mindezt - mármint a fejbevágást - jobb meggyőződésem ellenére, mert bár még férfival szemben sem alkalmaztam soha életemben fizikai erőszakot - leszámítva az akkor még kamasz fiamnak adott, egyébként nagyon jól sikerült egyetlen pofont (mentségemre szolgáljon, hogy csúnyán beszólt, nekem elöntötte a sz@r az agyamat - néha velem is előfordul -, utólag persze igyekeztem kidomborítani a pofon nevelő célzatú, mondhatni makarenkói jellegét - de lehet, hogy veled kivételt tennék! No, üdv!
Kedves Aelm!
Üzenetedet köszönöm, de félreértés ne essék: nem akartam szemrehányást tenni - miért is? - sem fölöslegesen háborgatni - épp elég dolgod van! - még kevésbé egy irodalmár véleményét kérni egy műkedvelő szösszeneteiről. Mindössze annyi érdekelt volna, hogy nőként miként tudod ennyire hitelesen ábrázolni a homo kapcsolatokat, mikor még - igaz. kétgyermekes és hetero - férfiként nekem sem mindig sikerül. Ha erre csak azt mondod, hogy "Hja kérem, itt kezdődik a tehetség!" akkor egyszerűen fejbe váglak, oszt annyi.
Más. A honlapodon láttam egy mckinnell@freemail.hu címet, oda küldtem néhány Vittorio Caevelli képet, melyek meglehetős inspirációt adtak a történeteimhez. Ha téves a cím, vagy ha közömbösek a képek, akkor tárgytalan, és kérlek, ne tekintsd hiábavaló zaklatásnak. Üdv.
Kedves Aelm!
Szerettem volna egy-két dologban - szerzőként - a véleményedet kérni, de mindeddig elzárkóztál előlem (akár kommentről, akár a honlapodra címzett e-mailről lett légyen is szó), ennek megfelelően nem erőltetem tovább a dolgot, soha nem volt szokásom másokra rátuszakolni magam. Más kérdés, hogy én minden esetben reagálok a hozzám címzett értelmes hozzászólásokra, még ha kellemetlen igazságokat is mondanak ki, lásd gaborthefirst hozzám címzett üzeneteit, abban kapok hideget-meleget, elismerő szavakat is bőséggel, de azért egész jól megvagyunk egymással (remélem, ő is így érzi). Nézd, te entellektüel vagy, kiváló alkotói tehetséggel megáldva - ezzel szerencsés módon élsz is -, hála érte neked az olvasóktól (magamat is beleértve). Az egód talán fejlettebb a kelleténél - "érjenek utól, ha tudnak!" stb. - egy kis szerénység talán nem ártana, neked igazán van mire szerénynek lenned, mert az ízlésemnek megfelelő történeteid kiválóak. Ami engem illett: soha nem tekintettem egyetlen - a műfajomban alkotó - szerzőtársamat vetélytársnak, legyőzendő riválisnak, mert számomra az egész nem erről szól. Amit írok, az a lelkemből fakad, a pozitív emberi érzelmek dominálnak, gyűlölöm az erőszak bármilyen formáját. Másutt már említettem, most megismétlem: ha egy történet nem éri el az én normám szerinti 8-ast, nem szavazok, megjegyzést is csak olyan esetben fűzök a nekem nem tetsző írásokhoz, amikor feltétlen szükségesnek érzem (pl. a - hála a Szerkesztőknek! - már az oldalról lekerült pedofil történet). A továbbiakban semmilyen formában nem keresem veled a személyes kapcsolatot, de engedelmeddel, az üzenőfalon továbbra is figyelemmel kísérem az alkotói tevékenységedet. Üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 14. kedd 20:54
Kedves gaborthefirst!
Köszönöm, tőled is ilyet vártam, igaza volt axelley-nek, téged is meg kellett volna kérdeznem, Köszönöm, és üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 14. kedd 17:43
Kedves axelley!
Köszönöm, ilyet vártam.
A "Férfiavatás"-ban Kata ugyan unokatestvér, de szándékosan nem a "családi" címkével láttam el a történetemet - még ha így kevesebb olvasója is van - mert én képtelen vagyok olyan történeteket leírni, ahol az anyuci bújik ágyba a kamasz fiával, az apuci veszi el a lánya szüzességét, a nagynéni szopja le az unokaöcsköst, a nagybácsi lefetyeli az unokahugica harmatos punciját, a jóságos nagyapó, vagy nagyanyó juttatja csodálatos nemi élvezethez a pajkos leány- vagy fiúunokát, a keményfarkú unokafivérekről és izzó ölű unokanővérekről nem is szólva, pedig - te is láthatod a toplistát - ezek a történetek aratnak elsöprő sikert, de elveimmel, felfogásommal ellenkezik minden ilyen szexuális kapcsolat.
Éppen ezért nem engedtem a csábításnak, hősöm és Kata között ezért nem történt meg a nemi aktus - még ha ezzel pontokat is veszítettem - erkölcsi aggályomat pedig Katával mondatom ki. Ami a pettinget illeti, az az unokatesók között igen gyakori, és sajnos, az ennél komolyabb nemi aktus is előfordul, ehhez viszont nem vagyok hajlandó ilyen történettel asszisztálni. Köszönöm és üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 14. kedd 14:36
Kedves axelley!
Az előző bejegyzésemnél elfelejtettem leírni, most pótolni szeretném:
Nem szeretem magánlevelezésben használni a "Tisztelt" jelzőt, mert ahhoz túl hivatalos, ráadásul személytelen, és rá-ráadásul, nem érzem különösebben tiszteletre méltónak magam. Ha véleményükkel megtisztelnek olvasóim, a hozzászólásokból számomra úgyis nyilvánvaló, hogy az általuk érzett tisztelet, vagy megvetés sugallja az üzeneteiket. Ha ragaszkodsz a jelzőkhöz a nekem szánt üzeneteidben - én nem! - akkor maradjunk a "Kedves" jelzőnél, ez azért megbizseregteti a szívemet.
Mivel véleményed - eddigi állásfoglalásaid alapján - fontos a számomra, szeretném, ha véleményeznéd az eddig megjelent egyetlen hetero történetemet (Férfiavatás-1.), mert erőt adna a folytatáshoz, esetleg új művekre is ösztönözne, ehhez tudnom kéne, hogy szerinted jó irányban haladok-e.
Ha jól értelmezem utolsó üzenetedet #18#, akkor olyan biszex történet-félére gondolsz, a gondolat nem is áll az ízlésemtől távol, majd meglátjuk,már körvonalazódik egy történet, ahol egy fiú egy lánnyal és egy fiúval is átéli a szerelem gyönyörét. Ha ilyesmire gondolsz, kérlek válaszolj, mert annál lustább vagyok, hogy hiábavaló történetekkel foglalkozzam. Üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 13. hétfő 10:25
Kedves axelley!
(A "Kedves" jelzőt mindig kiteszem, mert ha valaki megtisztel a véleményével, ennyi legalább kijár neki, még ha vitatható, vagy bántó is a véleménye)
Szóval: érdekes ötletet adtál, nyilván megpróbálom, majd az olvasók értékelik, hogy mennyire sikerült. Persze nálam az írás meglehetősen hosszú folyamat, szeretem alaposan kidolgozni a történeteimet, mert nem látom értelmét egy gyorsan összecsapott fércművel zsibbasztani az olvasóimat és hülyeségekkel pusztítanom a szürkeállományukat.
Való igaz, történeteimben az érzelmek meghatározóak, számomra ez nagyon fontos szempont. A testiség ábrázolása nyilván elkerülhetetlen - azért szextörténet! - de igyekszem kerülni a hatásvadász elemeket, és ha lehet, mellőzöm a trágár "kulcsszavakat", mert nem attól izgató a történet.
A "Férfiavatás-1" történetemben a másik oldalamról is megismerhetsz, a folytatás - már hamarosan! - és más, még beküldésre váró hetero történetem is nélkülözi a szélsőségeket, ha olvasóimnak így nem elég izgató, olvassanak mást. Köszönöm és üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 12. vasárnap 20:02
Kedves axelley!
Még egyet: homo témájú írásaim jórészt a saját fantáziám termékei -a valós eseményeken alapuló, mások által megélt élmények által sugallt történeteimnél mindig kiteszem az "Idegen ötlet alapján" megjegyzést. Ha a "lányszerelem" alatt leszbikus történetet értesz, ilyenre nem vállalkozom, mert annak hiteles ábrázolására egyszerűen képtelen vagyok, már csak a nememnél fogva is, ehhez nem elég a fantázia, ezt meg kell élni, és egyrészt nem szeretnék csalódást okozni az olvasóimat, másrészt nem szeretném nevetségessé tenni magam, annál azért hiúbb és igényesebb vagyok; éppen ezért szánakozva nézem egy-két szerzőtársam hiábavaló próbálkozását, amint erőlködve igyekeznek ábrázolni két lány gyönyörű szeretkezését, de a leírtakból nyilvánvaló, hogy férfi írta, akinek fogalma sem lehet az ilyen kapcsolat lényegéről és csodálatosságáról.
Ha a szokványos -bár ezen a lapon nem igazán népszerű (hiszen itt a "családi" a csúcs!!!)- fiú-lány kapcsolatra gondolsz, megismétlem: Férfiavatás-1., és majd küldöm a többit is. Üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 12. vasárnap 09:21
Kedves axelley!
Szavaidat mindig örömmel fogadom. Természetesen vannak hetero történeteim is, bár jelenleg csak a "Férfiavatás 1." van fenn, de hamarosan jön a többi is. Köszönöm és üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 12. vasárnap 00:27
Kedves gaborthefirst!
Pont az ilyen vélemények -meg persze, az ésszerűen bíráló megjegyzések- miatt érdemes csinálni. Köszönöm, és üdv, mára véget ért a napom, jő éjt mindenkinek!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 11. szombat 23:27
Még egyet: tiszta szívből örülök (de komolyan ám!), hogy lelki (testi?) kielégülést nyújthatok a történeteimet lepontozóknak, mert számukra legalább akkora örömöt szereztem, mint méltatóimnak. Hát mi a fene másért írna az ember, ha nem ezért?
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 11. szombat 23:13
Köszi az 1-est, f@sz@ gyerek vagy!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 11. szombat 19:37
Kedves genius33!
Történetem főhőse már érett ifjúként meséli el - hetero - barátjának kamaszéveit a nemiség ébredésétől a beteljesülésig. Nyilván nem követendő példaként állítom az olvasóim elé a főszereplőt, -ezzel nagy hibát követnék el, mert jelen korunk igen erős ellenérzéssel viseltetik a "másság", de különösen a homoszexualitás iránt- mindössze egy valós tényeken alapuló életsorsot szeretnék bemutatni, talán a magam eszközeivel sikerül is. Ha van türelmed, olvasd végig, talán megéri- ennek megítélése az olvasók feladata. Köszönöm, és üdv.
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 10. péntek 00:44
Kedves jony21!
Köszönöm az elismerésedet, a sorozat többi része közlésre vár, és mivel szorosan összefüggő részekről van szó - akárcsak eddigi sorozataim esetében - igazán csak egyben élvezhető az egész, de ez mind a közlés, mind az olvashatóság szempontjából megoldhatatlan.
Ami a méreteket illeti: a legtöbb kamasz szívesen ábrándozik óriási méretű nemi szervről, mint a férfiasság legfőbb bizonyítékáról, de bizony a szexuálterapeuták szerint az legalább akkora átok, mint az extra kicsi, de hát ez velünk született adottság. Ezért mindig jókat röhögök a szinte minden honlapon előforduló "csalhatatlan" és biztos sikert ígérő pénisznövelő praktikák hirdetésein, mert pont erre a hiúságra alapozva csalják ki a pénzt a hiszékeny emberekből. Köszi és üdv!
Történetek: Fiúszerelem 1. rész 2013. 05. 9. csütörtök 03:15
Kedves gaborthefirst!
Megjegyzésedet és szavazatodat köszönöm, megtisztelsz vele.

Kedves boyka92!
Ne hidd, hogy a hősöm által említett méret a fantázia terméke, ha jól emlékszem, a "magyar rekord" 40 cm körül jár. Hála Istennek, én soha nem vágytam ilyen extra méretű hímtagra,- talán ezért is volt mindig kiegyensúlyozott minden kapcsolatom, viszont személyes ismerősöm eléggé nehezen talál megfelelő társra, és átkozza a sorsot, mert egy "átlagos" nő egyszerűen képtelen befogadni. Hát akkor inkább az átlag...
Kedves axelley!
Neked sem mondhatok mást, mint gaborthefirts-nek.
Kedves gaborthefirst!
Ehhez igazán nincs mit hozzátenni, egy betűt sem tévesztettél, és éppen Te hívtad fel a figyelmemet a szavazás talmi hiábavalóságára. Viszont olyan hülye gondolatom támadt, hogy a történeteimet alulértékelők között talán nem is az átlagos - mellesleg szeretetre méltó - olvasóimat kellene keresnem, hanem a bennem vetélytársat látó - vajon mi a pics@ét? - szerzőtársaimat, és baráti körüket kéne keresnem - ha egyáltalán ez foglalkoztatna. Ha a lepontozás neki/nekik örömet jelent, tegyék, ki a f@sz foglalkozik velük? Nekem sokkal többet jelentenek a Tőled és kevés számú tisztelőimtől kapott őszinte szavak, még ha időnként a hibáimra is utalnak. Köszönöm, és üdv!
Történetek: Apám barátja 2013. 05. 7. kedd 22:20
Kedves Aelm!
Itt megismétlem, amit a "Csatlakoztam..." c. történetedhez fűztem (#14):
Sajnálom, hogy elragadott az indulat, nem igazán szoktam meg tőled, főleg ilyen stílusban. Az "érjenek utol, ha tudnak" megjegyzéssel vitáznék, mert képtelenség mindig azonos színvonalon írni, nyilván neked is vannak gyengébb történeteid, hiszen te is csak emberből vagy. Én úgy vagyok veled, hogy a nekem tetsző történeteidhez szívesen fűzök megjegyzéseket, és a legmagasabb pontok valamelyikével értékelem, ami ezen kívül esik - vannak ilyen történeteid! - inkább nem kommentálom, de nem is szavazok, mert miért ártsak a jó szándék által vezetett szerzőnek? Szart meg mindenki tud írni, te is, én is, ennek megítélése az olvasók feladata, hiszen ha már vállaltuk a nyilvánosság előtti megjelenést, akkor vállaljuk fel annak következményeit is, még ha szöges ellentétben állnak alkotói szándékunkkal. Éppen gaborthefirst adott erőt nekem ahhoz, hogy túllépjek a "SZAVAZÁS!!!" hamis illúzióján, már néha meg is mosolygom a pontozásomat, egyben mélyen elgondolkodom: vajon megtettem-e mindent azért, hogy azok az érzések, amelyek sugallták a történeteimet eljussanak minden olvasómhoz? Ha tiszta a lelkiismeretem, - mert számomra alapfeltétel, hogy a szívemből, a lelkemből írjak - akkor legfeljebb megállapítom, hogy hiába erőlködöm a tiszta emberi érzelmek ábrázolásával, a közízlés mást kíván, de én nem vagyok hajlandó egy bizonyos - magam elé állított mérce szerinti - színvonal alá süllyedni, még ha ez nem is jár - a történeteimet szerintem jogosan megillető - magas pontszámokkal. Szerencsére becsületsértő megjegyzéssel nem találkoztam - nyilván, azonnal jogi lépéseket tennék -, a hűvös fogadtatás viszont egyáltalán nem foglalkoztat. Az igazi örömöt a történeteimhez fűzött elismerő megjegyzések jelentik, hiszen ilyenkor érzem, hogy sikerült valamit átadnom magamból, és egy röpke pillanatra kiragadnom a hétköznapok szürkeségéből az olvasóimat. Üdv.
Kedves Aelm!
Mivel nem reagáltál a bejegyzésemre, nem látom értelmét a további veled kapcsolatos véleménynyilvánításra, egyébként sem szokásom másokra erőszakolni magam. Üdv!
Kedves Aelm!
Sajnálom, hogy elragadott az indulat, nem igazán szoktam meg tőled, főleg ilyen stílusban. Az "érjenek utol, ha tudnak" megjegyzéssel vitáznék, mert képtelenség mindig azonos színvonalon írni, nyilván neked is vannak gyengébb történeteid, hiszen te is csak emberből vagy. Én úgy vagyok veled, hogy a nekem tetsző történeteidhez szívesen fűzök megjegyzéseket, és a legmagasabb pontok valamelyikével értékelem, ami ezen kívül esik - vannak ilyen történeteid! - inkább nem kommentálom, de nem is szavazok, mert miért ártsak a jó szándék által vezetett szerzőnek? Szart meg mindenki tud írni, te is, én is, ennek megítélése az olvasók feladata, hiszen ha már vállaltuk a nyilvánosság előtti megjelenést, akkor vállaljuk fel annak következményeit is, még ha szöges ellentétben állnak alkotói szándékunkkal. Éppen gaborthefirst adott erőt nekem ahhoz, hogy túllépjek a "SZAVAZÁS!!!" hamis illúzióján, már néha meg is mosolygom a pontozásomat, egyben mélyen elgondolkodom: vajon megtettem-e mindent azért, hogy azok az érzések, amelyek sugallták a történeteimet eljussanak minden olvasómhoz? Ha tiszta a lelkiismeretem, - mert számomra alapfeltétel, hogy a szívemből, a lelkemből írjak - akkor legfeljebb megállapítom, hogy hiába erőlködöm a tiszta emberi érzelmek ábrázolásával, a közízlés mást kíván, de én nem vagyok hajlandó egy bizonyos - magam elé állított mérce szerinti - színvonal alá süllyedni, még ha ez nem is jár - a történeteimet szerintem jogosan megillető - magas pontszámokkal. Szerencsére becsületsértő megjegyzéssel nem találkoztam - nyilván, azonnal jogi lépéseket tennék -, a hűvös fogadtatás viszont egyáltalán nem foglalkoztat. Az igazi örömöt a történeteimhez fűzött elismerő megjegyzések jelentik, hiszen ilyenkor érzem, hogy sikerült valamit átadnom magamból, és egy röpke pillanatra kiragadnom a hétköznapok szürkeségéből az olvasóimat. Üdv.
Kedves axelley!
Élvezzétek a fiatalságotok minden örömét és gyönyörét, hiszen így teljes az élet, és ha ehhez érző szívű társra találsz, mi lehet ennél csodálatosabb? Carvelli alkotásai - jóllehet nem kevés homoerotikus kisugárzást árasztanak magukból, az Arte Erotica képei pedig kifejezetten ilyenek - engem is gyöbyörködtetnek. Üdv és köszönöm!
Kedves axelley!
Remélem, nem olcsó poénnak veszed, de tényleg éppen egy pohár félédes kékfankost kortyolva nyitottam meg az oldalt, így örömmel ürítem az egészségedre. Saját magam megítélése sem íróként, sem emberként nem tisztem, erre hivatottak az olvasók, kritikusaim és az engem körülvevő emberek, barátok és ismeretlenek. Elismerésed megérintette a lelkemet, bár én nem igazán vagyok elszállva magamtól, hiszen csak egy tök átlagos, öregedő pacák vagyok, talán az átlagnál érzékenyebb és fogékonyabb a szépségre, viszont lelkem fiatalságát talán sikerült megőriznem. Más. Ha két ember igazán egymásra talál, közöttük nincs tabu, minden megengedhető, ami kapcsolatuk szépségét és gyönyörét gazdagítja. Szerintem - szerencsére - nem egyedüli kiválasztott vagyok, aki boldog emberi kapcsolatra lelt, egy életre.
Carvelliról alkotott véleményedet osztom, ő a képeiben keresi és találja meg azt a szépséget, amit én - gyarló emberként - a műveimben próbálok erőlködve ábrázolni, bár ő igazán nagy előnnyel indul: zseniális művész, és istenadta tehetség.
Szavazatodat köszönöm, és örülök, hogy nyertél: ha valakit megérintett a történet, nem is képzelhetett más befejezést. Üdv!
Kedves gaborthefirst!
Az az igazi! Egyébként engem egy szép kamasz fiú karcsú teste ugyanúgy elkápráztat, mint egy gyönyörű női test, de míg az előző csak a természet alkotta szépség miatt, utóbbi - érthetően - szexuális vágyat is kelt bennem. A fiúk szeretkezését bemutató képeit egyáltalán nem tartom visszataszítónak, vagy undorítónak, és talán már értem, amit a korábbiakban olyan szépen leírtál.
Kedves gaborthefirst!
Akkor pihentetőül: Vittorio Carvelli: Arte Erotica. Csodálatos fotógrafikák!
Kedves gaborthefirst!
Bocsánat, üzeneteink elkerülték egymást (ld. Kamaszkorom 1.).
Javaslom, hogy a Chrome-n nyisd meg, ott a teljes művészetét bemutató galériákra találsz. Ha az Erotikus galéria képei nem mozdítják meg a fantáziádat (esetleg mást is!), akkor nezéz ember vagy!
Kedves gaborthefirst!
Szerintem is, hiszen így a legjobb. Más. Keress rá Vittorio Carvellire a Google-on, gyönyörködj el a tenger hullámaiban vagy a medence vizében fürdőző, a Természet pompás otthonában, az aréna küzdőterén ábrázolt, vagy éppen egy csodálatos szeretkezésben egyesülő szépséges kamasz fiúk és ifjak képeiben, és elfelejted a gondjaidat, mert egy pillanatra átélheted a Szépséget. Üdv.
Kedves gaborthefirst!
Látod, ez a különbség kettőnk között. Én csak írok a fiúk közötti, minden vágyat és érzést beteljesítő testi-lelki(!) szerelemről, te át is éled. Akkor kinek is van igaza?
Kedves gaborthefirst!
Erről van szó!
Kedves gaborthefirst!
Valószínűleg az életből vett példa indokolja az ilyen kapcsolatokkal szembeni ellenérzésemet. Negyven-egynéhány éve egy általam ismert asszony, aki nagyon korán egyedül maradt a fiával, tette így tönkre a fia életét. A fiú tízéves korától az anyjával aludt, aki - miután fia kamaszkorba lépett - férfipótléknak használta a serdülő fiút éveken keresztül, és annyira rátelepedett az érzelmi életére, hogy a fiú soha nem volt képes lánnyal kialakítani semmilyen kapcsolatot. Fiatalemberként az NDK-ban dolgozó (akkoriban ez nagy divat volt) munkáscsoport tagjaival kezdeményezett homoszexuális viszonyt, nem olyan romantikus formában, mint a Kamaszfiúk...sorozatomban próbáltam ábrázolni (apropó, ott is üzentem neked!). A vége lebukás lett, munkáját veszítette (ifjúsági mozgalmi vezetője volt a kinti csoportnak) majd a szégyen és az elkeseredés öngyilkosságba kényszerítette. Hát emiatt látom másként a dolgokat.
Kedves gaborthefirst!
Miért ne lenne jogod a teljesség átéléséhez? Hát ezért élünk, nem?
Kedves gaborthefirst!
Az anya-fiú kapcsolatot illetően eltérő a véleményem, de végül is mivé lenne a világ, ha mindenki mindenkivel mindenben egyetértene? Üdv.
Kedves gaborthefirst!
A homo történeteimben ábrázolt nemi aktusok részben fikción alapulnak, hiszen a kedvesemmel folytatott, és kölcsönös gyönyört nyújtó anális játékaink során legfeljebb a testem mélyébe hatoló vibrátor keltette örömöt élhettem át, ez természetesen nem lehet egyenértékű egy eleven, lüktető hímvessző által kiváltott élvezettel, bár a prosztatámat ingerlő, rezgő szerelmi segédeszköz olyan csodálatos élménnyel ajándékozott meg, hogy szégyenkezés nélkül merném ajánlani minden férfitársamnak, a fiamat is beleértve. Persze, ehhez elegendő az őt szerető és kívánó kedvese ügyes ujjacskája is. Szerintem két egymást szerető ember között (nemtől függetlenül)a szexben minden megengedhető, ami egyikük számára sem jelent fájdalmat, undort, vagy kényszerítést, mert minden játék csak teljesebbé teszi - mindkettejük számára - a gyönyört, de hát pont ez a célunk, nem?
Ami a beleidet elöntő forróságot illeti: nagyon kedves barátom személyes tapasztalatát építettem be a történetbe, nem gondolnám, hogy a számára gyönyört jelentő mozzanat hiteltelenné vagy hatásvadászóvá tenné a történetet. Ami a spermacsorgást illeti: két szépséges kamasz fiúcska gyönyörű szeretkezését bemutató meleg pornófilm adta az ötletet, ahol bizony a záróizom rózsás szirmai közül igencsak bőven áradt az ölelkezés után, persze ez lehetett rendezői szándék is, mert a végbél képes bizonyos nyomó-pumpáló mozgásra, és a film alkotója talán ezzel akarta még látványosabbá tenni a művét.
Még egyet: homo történeteimhez nagyon sok inspirációt adtak Vittorio Carvelli művei. Talán érdemes lenne a Google-n rákeresned - ha még nem ismered - szerintem csodálatos képi világ, alkalomadtán szívesen olvasnám a véleményedet. Üdv!
Kedves gaborthefirst!
Ne kínálj fel ilyen magas labdát, mert könyörtelenül lecsapom! Megjegyzésed utolsó sorára utalva "(Vagy inkább, még a seggem is intelligens!)" talán seggfejnek tartod magad (mert az intelligencia szerintem a fejben lakozik ám!)???, de eddigi bejegyzéseid alapján meggyőződésem, hogy egyáltalán nem így van!
Mivel csak ellenkező nemű partneremmel megélt szerelmi játékainknak lehettem tudója (és élvezője!) nyilván nem élhettem meg egy hímvessző végbelembe hatolásának gyönyörét, bár sokak számára ez jelenti a legteljesebb testi élményét. Ezért, kérlek, ne haragudj rám!
Kedves gaborthefirst!
Őszinte vallomásod megérintette a szívemet. Nyilván, nemi irányultságot nem tudatosan választ az ember, arra sokkal parancsolóbb ösztönök késztetik, aztán, amikor már túl van a kamaszkor bizonytalanságán, vagy tudatosan felvállalja érzéseit, vagy egy életet kényszerek közt, a társadalom elvárásainak megfelelően kínlódik végig, legtöbbször persze válás, vagy öngyilkosság vet véget a rossz döntésnek. Meggyőződéses hetero létemre vállalom és hirdetem, hogy a "mások", jelen korunk számkivetett páriái éppen úgy jogosultak megélni a testi gyönyört, a lelki kiteljesedést jelentő boldog szerelmet, mint mi, "normálisak", de sajnos, ezt az "ütközetet" igen jelentős hendikeppel vívhatják meg, erről gondoskodik az általános gyűlölködés. Más helyütt már felvetettem, most megismétlem, hogy akik utálattal fordulnak el a homo-leszbi történetektől, qrva nagy 10 pontokkal díjazzák a kamasz fiukat magukévá tevő és férfivá avató anyákról, a zsenge korú lányuk szüzességét elvevő édes(?)apákról, a rokoni kötelékek szabta határt nagy ívben leszaró keményfaszú unokafivérekről, és izzó ölű unokanővérekről - és akkor még nem szóltam a nagyanyó-nagyapó jóságos szerepéről! - akkor meg miről is beszélünk? Nyilván elítélem a szivárványszínű demonstrációkat is, mi a f@szt akarnak, örüljenek, hogy egy jól kibélelt lyuk van a seggükön, de ne hirdessék már, hogy ez az igazi életforma! Na, ennyi, mert kezd elragadni az indulat, oszt abból mindig csak hülyeség jön elő! Üdv.
Kedves Bearhunter!
Mindig megmosolyogtat, amikor a fiú szerzők a homo történeteikben úgy írják le az első , általuk átélt behatolás élményét, mintha egy lány szűzhártyájának átszakításáról volna szó, ahol tényleges, fizikailag érzékelhető gát áll az őt átdöfni igyekvő hímvessző útjába, amin több-kevesebb fájdalom árán kell áthatolni. Ha csak nincs aranyered - nem bántásként mondom, mert igen gyakori, kellemetlen, és az anális egyesülést igencsak fájdalmassá tevő betegségről van szó! - ellazított, és kellően síkossá tett záróizomzat mellett, és megfelelő légzéstechnikával - tök fájdalommentes és kellemes a behatolás, ezt a kedvesemmel (nő!) folytatott játékok során, a megfelelő szerelmi segédeszközök alkalmazása révén magam is tapasztaltam. Természetesen, a partner gyengédsége feltétlenül szükséges, hiszen egy hüvelybe hatoló hímvessző is okozhat iszonyatos fájdalmat, mint ahogy a huszadik homoszexuális egyesülés is fájdalmat okozhat, ha a társad csak a saját kielégülésével törődő barom.
Kedves Bearhunter!
Ez nem lehet csak meglódult fantázia terméke, nyilván kellemesen megélt, őszinte átélés sugallta. Ha így van, gratulálok az élvezettel teli első élményhez, és bár soha nem volt hasonló tapasztalatom, nem is vágytam rá, nagyon szépen, kulturált stílusban adtad vissza első gyönyörödet. Köszönöm!
Történetek: Férfiavatás 1. rész 2013. 05. 4. szombat 12:35
Ja, és folytatom, talán ez az egyik olyan kedves történetem, ahol a legkevésbé kellett a fantáziámra támaszkodnom az írás folyamán.
Történetek: Férfiavatás 1. rész 2013. 05. 4. szombat 12:28
Kedves Bikmakkocska!
Elismerésedet köszönöm, nagyon jólesett, és hidd el, számomra igen nagy megtiszteltetés, ha olvasóim szívesen fogadják a történeteimet, mert igazán csak ekkor érzem azt tiszta örömöt, amit művemmel igyekeztem átadni nekik, meg hogy talán sikerült a lelkemmel megérintenem a lelküket, és talán a szívünk is együtt dobbant egy pillanatig. Köszönöm és üdv!