Társalkodó - bármiről

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Waderlaci
2024. április 24. 16:33
#1084
Üdv mindenkinek! Szeretnék egy kis segítséget kérni, ha valaki ismerné kissé részletesebben Bécs tereit és építészeti nevezetességeit, legfőképpen pedig azt, hogy az adott térséget a korábbi századokban mire használták. 
Ha valaki tudna és akarna segíteni, az email címem nyilvános.
1
ikkjejzjiuiiii
2024. április 22. 20:03
#1083
Ellentmondás, hogy a robot elveszi az emberek munkáját, és ez mellett 72 év lesz a nyugdíjkorhatár
1
ikkjejzjiuiiii
2024. április 20. 08:16
#1082
Keressem azt a lányt.

  A Hősök terén az egyik lovon ültél, ( Árpád fejedelem volt olyan kedves, hogy leszállt és elment sétálni ) mert a ló, kiemeli a női szépséget. Majd részegen megmutattad nekem a jövő heti lottónyerőszámokat. Egy nagy boszorkánykalapot viseltél, és nem volt rajtad bugyi. Elmesélted,, hogy közmunkásként dolgozol de pornószínésznő akarsz lenni.
Képzeld nyertem a lottón. Várlak a szokásos lovon, ( Árpád fejedelmet horgászni látták a Duna parton) mert a valódi férfi tud lovagolni.
Közösen keresünk egy jó kocsmát és mindenkinek elmeséljük, hogy nyertünk.
1
Titti
2024. április 16. 12:29
#1081
Pedig az annyira romantikus. Egy pasi tálcával a kezében és egyetlen ruházata egy domború kötényke... 
Azon a videón inkább egy kávészertartást láttam. Jártál már Kolumbiában? Ott sokkal egyszerűbben, mégis sokféleképpen tudják elkészíteni a kávét. Csak vigyázni kell, mert ott is akadnak dögös pasik és szép nők a kávét kedvelők társaságában is. 
The ULTIMATE SALENTO COFFEE TOUR - we visited a coffee plantation in COLOMBIA - YouTube 💖
1
Ez egy válasz cvirag 2024. április 16. 08:38-kor írt üzenetére.
Titti
2024. április 16. 12:05
#1080
Ó, te még futsz is? Ezek szerint van ki elől. 😀 Bár tudtam, hogy minden Virág szép, szóval nem azért... Ez utóbbi komoly ám. Nemrég jártam Baján egy üzletben és találkoztam Virággal. Ezt nem kitaláltam. Ez a valóság. Az a nő 28 éves és nemcsak a keresztneve Virág, hanem szép szőke vállig érő haja van – nem borzas frizurával – remek testtel és ő egy igazi Virág. Na, nem részletezem, mert a végén rám ragasztják a leszbi címkét, pedig én utálom, amikor kategóriákba próbálnak engem gyömöszölni.  Ha mást gyömöszölnek azt imádom, csak mert én minden szépet megnézek, ha lehet megkóstolok minden finomságot és minden illatos virágot megszagolgatok. Ha elérhető és nem sértő egyikünk számára sem. 
A pasik... Aki nem tud kifizetni egy olyan légyottért egy pár nap szállodát, amire ő is áhítozik, azt szegény ördögnek kell mondjam. Szó szerint szegény, de nem szó szerint ördög. Belőle ugyanis hiányzik az a kisördög, ami fiatalon ahhoz kell, hogy meg tudjon élni. Ennek két oka lehet. Az egyik éppen a butasága, a másik a tohonyasága. A buták idegesítőek, de gyömöszölni alkalmanként még elfogadhatók, de mit kezdjek én egy lusta fakutyával, aki csak nevetgél az életen és hagy elmenni maga mellett minden lehetőséget? A mindent itt újfent szó szerint veheted, mert ha egyszer ennyi pénze sincs... Van amelyik azt mondja, hogy neki csak motelre telik. Na, ő az aki hazudik. Inkább csak azért állítja ezt, mert neki én annyira nem jövök be, hogy szállodára áldozzon miattam, de ha már van egy – vagy több lyukam – amit megdugna, hát nem biztos hogy kihagyja. A feltételes mód nem arra vonatkozik, hogy hány lyukam van. Mielőtt bárki kekeckedne elárulom, hogy mindenkinek van több testnyílása is, mert  orra és füle meg farka... Na, jó ennek se füle, se farka. 
Szóval a pénzt nem arra értem, hogy legyen kőgazdag és megengedhesse magának ugyanazt, mint én, de a korához képest azért legyen miből megélnie és legyen némi tartaléka vészhelyzetekre. Főleg fiatalabbak esetében érdekes, hogy mit hajlandóak feláldozni egy, vagy több éjszakáért velem, vagy egy nekik tetsző bármelyik nővel. Az sokat elmond magáról, a jelleméről. Ha elsőnek éppen a szüleinek akarna bemutatni egy nemrég megismert lányt, az rossz ómen. Talán azért oda vinné, mert nincs más lehetősége. Mert ott lakik és nincs másra pénze. Nem vagyok nagyon anyagias, de egy férfi, aki nem akar gyereket, családot, az én szememben csak egy vibri. Látszólag élő és lehet finom, de mégsem él. Ha viszont egy idő után szeretne családot, gyereket ahhoz az kell, hogy legyen miből eltartania. Az a férfi amelyik csak gyereket csinálni szeret, az sem férfi. Talán baszógépnek elmegy, de ha nem vállal felelősséget a tetteiért, akkor mitől lenne ember? Egy olyan még az állatnál is rosszabb, ezért illesztettem rá a baszógép címkét. Mert a fejlettebb állatok is felelősséget vállalnak a kicsinyeikért. Igaz nem egyforma mértékben és időtartamban, mégis. Ha nulla pénze van, akkor annak oka van és nem mindig a társadalom ennek az oka. Viszont pénz nélkül megélni nem lehet. Vagyis eltartani egy gyereket, amíg az fel nem nő annyira, hogy önmagáról tudjon gondoskodni, ahhoz kell pénz. Ne legyen szerény villája Budán és rozzant óceánjáró hajóra sem muszáj költenie, de legyen azért annyi neki, amennyi a fent leírtakra elég. Hogy miért lenne nálam ez alapkövetelmény egy egyéjszakás kaland esetén is, amikor sem gyereket nem akarok tőle, se nem tervezek vele hosszabb távra? Egyszerűen azért, mert ezzel önmagának is bizonyítja, hogy ő igazi férfi és nem esik a fenti degradáló kategóriák egyikébe sem. Ha rám nem hajlandó ennyit költeni, akkor nem kellek neki. Ha elfogadom mégis, azzal másoknak ártok. Olyan nőknek, akik esetleg terveznének vele és hoppon maradnának. Nekik való a guminő, mert az nem bánja a csalódást, ha kilyukad is majd megragasztják. Egy nő lelke nem olyan, amit könnyű beragasztani. 
Előző hozzászólómról látszik, hogy egy férfié sem olyan. Ebben egyezik minden ember, hogy a lélek sebeit nehezebben – néha soha – lehet gyógyítani. Nos, önző vagyok... Akarok én olyan világban élni, ami tele van lelkibeteggel? Vagyok annyira önző hogy ne magam termeljem ki a lelkibeteg embereket. Már csak azért sem, mert felelősséggel tartozom a gyerekeimért annyira, hogy ne olyan világban kelljen élniük, ahol rengeteg a sorozatgyilkos és más erőszaktevő, akiknek nem kell indok és megerősítés, mert szentül meg lesznek győződve arról, hogy amit tesznek az a helyes. Ők már tinikorban uzikkal mennek iskolába. Meg késsel, és nem azért mert szalonnát vittek magukkal tízóraira... 
Akkor most igényes vagyok, vagy csak szimplán óvatos?
1
Ez egy válasz cvirag 2024. április 16. 08:34-kor írt üzenetére.
cvirag
2024. április 16. 08:38
#1078
Nekem még nem hozták ágyba a kávét, de ahogy így mondod, lehet, hogy nem bánnám. Mindig tanulunk valamit, köszönöm. 
Próbáld ki ezzel a kávét, hátha nem kell bele más.
https: //www. youtube.com/watch?v=SLLgP5lKgDw
1
Ez egy válasz Lolamacko 2024. április 13. 07:49-kor írt üzenetére.
cvirag
2024. április 16. 08:34
#1077
Nekem nincs fenntartásom azokkal a pasikkal szívem, akik nem tudnak kifizetni egy hét szállodát. Inkább pénze ne legyen, mint esze, ráadásul sokkal jobban figyelnek rám, mint azok, akik elhiszik, hogy már elértek valamit. Sosem ismernék be, de nem egyedül érik el, ahova eljutnak, hanem áll mögöttük egy erős nő. Rosszabb esetben az anyjuk. De azok gyorsan elhasználódnak nálam. Nem bírom sem a gügyögést, sem a csak a nyereségre koncentráló észérséget, ami mögött ritkán van valódi szellemi tehetség a ravaszkodáson kívül. Ez pedig olyan fodrász mentalitás, nem illik hozzám. Válogatós vagyok, elismerem, de szerintem ezt érted. Sajnálom a kávédat. Remélem a ma reggeli sokkal jobban sikerült. A mikró egyszerű, gyors, kényelmes, de úgy gondolom, tönkreteszi inkább az ételt, italt. Most voltam futni, jöhet az első adag.
2
Ez egy válasz Titti 2024. április 13. 08:45-kor írt üzenetére.
ikkjejzjiuiiii
2024. április 14. 19:58
#1075
A legjobb lenne , egész nap Gini lábikóit nyalogatni.
1
Titti
2024. április 13. 08:45
#1074
Ezek könyvek, amik a korokon is átívelnek. Némelyik akkori elképzelés ma már bugyutának tűnhet, mint például Isaac Asimov. Stanislaw Lem és a többiek, de mindegyiknek a gondolataiban volt egyfajta mondanivaló, ami örök érvényű. Nos legtöbbször az. Az eredeti Csillagok háborújában is volt, bár nem mindenkinek jött le egyformán. Sokan csak a csillogást és erőt látták benne, de valójában az is egyfajta társadalomkritika. Csakúgy, mint az utána következő legtöbb alkotásban. Mese? Igen, mégis a modern férfiaknak egyfajta példát állíthat talán, hogy milyenek lehetnének ők fénykarddal a kézben és a legtöbb nő lovagiasabbnak láthatná őket. Csakhogy ma már nem ez kell nekünk. Már nem elég az erő ész és érzelem nélkül. Főleg nem pénz nélkül. 😀 De belegondolni mégis jó, milyen világ lenne az, amikor elég ennyi is. Abból a fantáziából kimaradnak a piszkos anyagiak, vagy inkább csak érintőlegesen szerepel némelyikben. Ingyen átutazni a világegyetemen? Nahát! Ma csak álmainkban lehet. Ez is, meg minden olyan kötet, amit a csillagok háborúja ihletett. 
Azt írod plakátokon látta dé kevés volt a szöveg. Én nem emlékszem plakátra, bár találtam olyat a neten, de a könyvekben elég sok a szöveg. Fantázia is akad benne, sőt. Az egész fantázia, mese.  De aki idejár az szereti a meséket. Mert ezek 99 %-a mese. Szeretnénk hinni, hogy igaz és némelyik hihető, de akkor sem igaz. Mert amelyik az, az már nem tetszetős annyira. Sokan nem a szépre emlékeznek valamiért, hanem csak a rosszra. Persze ez is relatív, mert ami nekem jó, az neked nem biztos, és amit te élvezel, az lehet nekem visszataszító lenne, mégis mindketten szeretjük a meséket. Az már ízlés kérdése, hogy ki milyet és kinél milyen széles skálán mozog az elfogadhatóság. Én sok mindent szeretek ami élet. A fantázia, az álmok is élettel teliek, ha nem is mindig szépek. Én inkább emlékszem a szépekre, mert az élet azt tanította velem, hogy a rossz úgyis eljön midennap és sokkal könnyebb elviselnem, ha közben a szépre emlékezem. Például a reggeli csokimra, amibe egy pici kávéport keverek és sok-sok habbal öntök nyakon. Attól lesz az élet finom! 💖
1
Ez egy válasz cvirag 2024. április 13. 05:28-kor írt üzenetére.
Titti
2024. április 13. 08:27
#1073
FCKU! Reggel felébredve,  félálomban olvasom e sorokat, közben készülök a hétvégi programokra. Mondhatnám őrületre, de én nem annak veszem, mert élvezem a mozgalmas napokat. Ekkor megyünk nagybevásárlásra, ekkor jönnek a barátok és a családom némely tagja látogatóba és ekkor mindig együtt van a család. Többnyire. 
Én a kávézást alapból nem szeretem. Azt a fajtát nem, amit mások isznak, mert nekem attól nagyon őrült, sokszor pajzán, bűnös gondolataim támadnak. Ok, pajzán anélkül is lehet, de érted?! Nálam a kávézás örömét a saját készítésű kávém jelenti. Ez egyfajta csokiból áll és az egészben ez, meg a hab az alap. Keverek bele egy csepp kávéport, ami ugyan igazi kávéízt kölcsönöz az egésznek, mégsem emeli a fellegeken túl az érzékeim. Csak odáig, mert a csoki nagyon finom és a rengeteg hab utána mindig pici nyomot hagy az ajkamon, amit aztán valaki mindig lenyalogat, csókolgat onnan. Önkéntes takarítóim egyben életem szerelmei és csillogó érzéseket adnak kora reggel, ettől szép és világos lesz a nappal, kitágul a horizont és úgy érzem enyém a világ. Abban a pillanatban tényleg az. Mondhat bárki bármit, azt a pár pillanatot nem tudja sem elvenni, sem felülírni, sem megcsúnyítani senki. Apró öröm, mégis nagy gyönyör és ez éltet. Ez miatt érzem a napot szépnek. Remélem ezzel én is szép nyomot hagyok mások néhanap sajgó lelkében. Ezt persze sokszor csak remélem. Olyankor az egész világot mégis a keblemre ölelem.
Csakhogy ma, miközben olvastalak, kifutott a finom nedűm a mikróban és bosszús lettem emiatt. De a hab azért megmaradt és a csokit is bekaptam, így az élményből azért valamit visszahoztam. 😊 Na, mégsem haragszom emiatt most rád, csak levontam a következtetést, hogy téged éhgyomorra, csoki előtt nem szabad olvasnom. Túl illatos nekem ilyenkor még bármilyen virág. Kivéve a Ciklámenem. 😊
2
Lolamacko
2024. április 13. 07:49
#1072
Képzeld, volt olyan idő amikor 8 cukorral ittam a kávémat. Gondolhatod milyen élethelyzetben voltam, ha ennyi édesítés kellett. Nagyon szépen írtál a kávézás okozta örömről. Ha tudnád mennyi mindent teszek a kávémba most is, hogy finom legyen... már nem is reménykedem, hogy ezt valaki megtanulja és àgyba hozza nekem, mert az az igazi mikor fekszel az ágyban és hallod ahogyan készíti a konyhában, közben átöleled a párnáját és érzed rajta még az illatát. Mosolyogsz, mert szeretedés mindjárt megjelenik az ajtóban a forró kávéval, amit odaad és megkérdezi reménykedve, hogy ' Jó lett?' és én azt mondom ' Igen' mert szeretem, de közben meg annyira pocsék, hogy jobb ha egyszerre felhajtom, hogy túl legyek rajta és hozzábújok mert olyan jó vele.
2
Ez egy válasz cvirag 2024. április 13. 06:00-kor írt üzenetére.
cvirag
2024. április 13. 06:00
#1071
Kávézni jó. Marlenkával. Az olyan finom, hogy biztosan jókedvében teremtette az Isten és mosolygott is közben. Ezt nem én találtam ki így, de azóta is imádom használni, annyira kifejező. Na nem a reggeli kávéra gondolok, mert az alapszükséglet, hanem a napközben 
fogyasztandóra. Ez voltaképpen mindegy, melyik napszak, csak legyen rá hely, mert az irodában nem szabad. El kell menni valahova, ahol kiszolgálnak és nyugiban leülni. Megjön a felszolgáló és mosolyog. Ha nem, nem kap borravalót. Előbb a kávét rendelem meg, amit aztán lassan kevergetve ráhangolódom a pillanatra. Cukrot nem mindig teszek bele, mert ha olyanom van, akkor tudom, hogy utána édesebb lesz élet is. Valójában az sem lenne mindegy, hol főzik, de sajnos ezzel néha meg kell alkudni. Tehát ahogy kavargatom, érzem és beszívom az illatát és eltölt a bizonyosság, hogy ezért a percért meg kell, hogy érje az élet. Persze van más is, amiért, de az másik idő és pillanat az univerzumban. A belekortyolás is egy olyan mozzanat, amit nem szabad elrontani. Egyszer volt kicsit problémásabb fiúm, aki ekkor hívott fel akadékoskodni. Soha többet nem beszéltünk. 
Szeretem a kávé ízét, szeretem, ahogy szétterül az ízlelőbimbóimon és megérzem benne az aromákat. Néha a szemem is becsukom hozzá. 
Apró kortyokban szabad inni, sohasem sietve. A frász kiráz, amikor látom a rokonságban, hogy gyorsan cigi-kávé és szép az élet. 
Az sem baj, ha van kivel csevegni közben. Bevallom, egyszer volt egy olyan pajzán gondolatom, hogy csak erre felveszek valakit. 
Amikor az utolsó korty is elfogy, az ügyes felszolgáló már hozza is a marlenkát. Onnan pedig nem létezhet probléma a világban. Mindegy, hogy diós, vagy csokis, az maga a mennyország. Utána pedig minden fekete, képzelet és rémálom szülte alakot el tud az ember felejteni.
2
Ez egy válasz Lolamacko 2024. április 12. 13:01-kor írt üzenetére.
Titti
2024. április 12. 13:32
#1069
Szerintem rád inkább ez a karakter illene: (2) A királynő reménysége · E. K. Johnston · Könyv · Moly 
Fel is pakoltam a face-re egyben, hátha lesz elég kávéd hozzá. 😊
2
Ez egy válasz Lolamacko 2024. április 12. 13:01-kor írt üzenetére.
Lolamacko
2024. április 12. 13:01
#1068
Én mindig is azt gondoltam, hogy csak véletlenül csöppentem erre a bolygóra, egyszer itt felejtettek. Még mindig reménykedem, hogy értem jönnek. Remélem, nem az fog kiderülni, hogy az a fekete maszkos pasi az apám, mert akkor illő lenne visszamenőleg is megnézni a filmeket és előtte sok kávét inni, hogy ne aludjak el.
1
Ez egy válasz cvirag 2024. április 11. 05:34-kor írt üzenetére.