A+ A-

Nagyvad 3. rész

Nem mondom, hogy egyszerűek voltak a következő munkanapjaim, arcomon a közömbös maszkkal, mintha a világon semmi nem történt volna. Reggel megérkezéskor hivatalos kollegális puszi, mint mindenki másnak, közben beszívva az illatát már nedves volt a bugyim és mindenhez volt kedvem, csak épp dolgozni nem. Igyekeztem kerülni, ahol lehetett, hosszú magányos vadászatokat tettem, a lehető legtöbb háznézőt szerveztem le, és esténként kiadós edzésekre jártam, hogy valahogy levezessem a felgyülemlett feszültséget mielőtt visszatértem a boldog családanya és feleség szerepbe. Legalább két hét telt el így, amikor egy reggel úgy esett, hogy én nyitottam az irodát, így egy pár perccel korábban érkeztem, hogy senkinek ne kelljen kint ácsorognia. Naná hogy abban a pillanatban előkerült Dan az autójából és már jött is be utánam. Ellentmondást nem tűrően csuklón fogott és a konyhába hurcolt, lévén az az egyetlen hely, ahová nem látni be az utcáról. A konyhapulthoz szorított, a hajamba túrt, és kutatón a szemembe nézve megállapította.
- Kerülsz engem. Miért? Lelkiismeret?
- Nem kerüllek, nem lelkiismeret…csak igyekszem visszatérni a normál üzemmódba – feleltem, igyekezve kerülni a kutató tekintetét.
- Hmm, azt hittem, hogy a normál üzemmódodhoz immár én is hozzátartozom valamelyest. - cirógatta tovább a tarkómat, amitől minden ellenállásomat végleg megtörte.
- Hozzátartozol…csak a mértékről még döntenünk kell! Az elődöd függővé tett. Pokoli volt az elválás.
- Ebédelj ma velem, beszélgessünk. Tudom, hogy van miről, és nekem sem egyszerűbb nekiállnom ennek a beszélgetésnek mint neked. Az elődöd függővé tett…majdnem belehaltam és ezt értsd szó szerint.
- Rendben, de legyen az ebédhez egy jó hideg fehérbor is, lehetőleg a parton legyen tálalva!
- OK ínyencke, délben várlak a kocsinál, ne késs! – futólag csókot nyomott az ajkaimra és belemarkolt a fenekembe, csak hogy egész biztosan jól induljon a napom.
Épp időben jöttünk ki a konyhából, érkeztek a kollegák sorban. David kicsit gyanakodva nézett rám, megjegyezve hogy valahogy más vagyok mostanában, olyan légies és boldogabb mint máskor. Mondtam neki csakis a nyár tehet róla, feltöltött energiával. Közös portyára akart invitálni, sürgős telefonálhatnékom és adminisztrálhatnékom támadt egész délelőttre. 11-től kezdve meg már azt vártam, hogy mikor lesz végre dél, amikor szó nélkül kisurrantam az irodából és beszálltam a már kellemesen lehűtött autóba. Szó nélkül autóztunk a partig, néha semleges témákról fecsegve, időnként végigsimított a lebarnult combomon, nem direkt izgató szándékkal, ám nem hatástalanul.
Könnyű ebédet rendelt mindkettőnknek, és egy jóféle vinho verde is került még az asztalra az étterem egyik szellős, ám jól eldugott szegletében. Evés közben sokat megtudtam az életéről, holott már eddig sem volt kevés ez a tudás. A család az első mottót mindketten évtizedek óta tiszteletben tartjuk, viszont az is kiderült, hogy olykor egyikünk sem vet meg egy jól megválasztott szeretőt egy kis extra szórakozásra. Hiába finom a házi koszt, néha nagyon jó egy jó étteremben dőzsölni. Jó hasonlat, ráadásul az már bebizonyosodott, hogy nagyon jók vagyunk együtt. Megvan a bizalom, ami lényegesebb tényező, mint egy „sima” párkapcsolatnál. Hiszen ha ott balul sül el valami, jöhet a nagyjelenet, látványosan az egész világ felé. Ha egy titkos viszonyban van gond, nos…az egy hangos szó nélkül kell hogy véget érjen, a legnagyobb titokban, és mindkettőnknek úgy kell folytatnia az életét, mintha a világon semmi nem történt volna. Ennél nehezebb a világon nincsen! Ezt már mindketten tudtuk. Pontosan ezért nagy kérdés, hogy tényleg….egész biztosan megéri-e belemászni egy ilyen veszélyes viszonyba.
- Tehát…folytatjuk? – kérdezte reménykedő tekintettel - csak rajtad áll, ne hidd hogy bármit rád szeretnék erőltetni. Csak…nagyon akarlak.
- Folytatjuk. Megvesznék, ha a farkadat többé nem érezném magamban. Két hete próbálom kiverni a fejemből az érzést….meg az ízedet.
- Bármikor a rendelkezésedre áll…csak kérned kell.
- Kérem!
- Azt hiszem egy kicsit meg kell dorgáljalak azért hogy két hétig szinte hozzám sem szóltál és bizonytalanságban tartottál, – kezdte évődve – tehát menj ki a mosdóba és azt akarom, hogy vedd le a bugyidat! Hogy biztos legyek benne, hogy megtetted, utána az asztal alatt add ide, majd megőrzöm neked.
- Neee….ezt nem mondod komolyan! – feleltem nevetve.
- A legkomolyabban gondolom. Ha nem teszed, visszafelé az autóban lucskosra izgatom a puncidat és nem engedem, hogy elélvezz. Tudod, hogy meg tudom csinálni! Ráadásul lemaradsz arról a meglepetésről, amit terveztem neked ma délutánra.
- Nem kockáztatok! – és már álltam is fel az asztaltól, indulva a mosdó felé.
Világoskék, éppen térd fölött véget érő ruha volt rajtam, nem túl szűk, de nem is olyan bő, hogy a szél nagyon meg tudja billenteni, mégis nehezemre esett teljesíteni a kérést.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.28 pont (32 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#14 Sierra 2018. 08. 26. vasárnap 21:14
lehet hogy a swingereshez is lesz folytatás,épp most szervezgetünk egy ilyen bulit a jövő hétvégére, mert már nagyon rég nem műveltük és ránk jött a bulizhatnék smile A felajánlást köszönöm, lehet hogy élek vele
#13 Pavlov 2018. 08. 26. vasárnap 20:24
Igen, emlékszem smile Ha közös írásra nem is, de átnézésre szívesen ajánlkozom!
#12 Sierra 2018. 08. 25. szombat 22:40
Alakul Pavlov drága, csak most az agyam ki van facsarva meló miatt (ja, ma újraolvastam az úszós sztorit smile Nem tudom emlékszel-e rá, hogy azt majdnem párosban írtuk meg. Oda is kéne írjak egy jóféle következő részt.
#11 Pavlov 2018. 08. 25. szombat 21:20
Izgin hangzik! Várom!
#10 Sierra 2018. 08. 24. péntek 22:24
Pavlov, a következőben lesz DP, de nem ezzel a kollégával, egészen mást eszeltem ki smile Még nem tudom, hogy David kap-e szerepet, vagy megmarad leselkedőnek smile
#9 Pavlov 2018. 08. 24. péntek 20:10
Jó, izgi! Reménykedtem egy DP-ben, amikor belépett a kolléga, de majd hátha a következőben...
#8 JakeAmazing 2018. 08. 23. csütörtök 22:42
A màsodiknál jobb, de a pàrbeszédeket inkàbb ne erõltesd!
#7 sunyilo 2018. 08. 23. csütörtök 16:21
Egyszer érdemes volt elolvasni...
#6 cscsu50 2018. 08. 23. csütörtök 15:13
laposabb az előzéknél
#5 Andreas6 2018. 08. 23. csütörtök 08:56
Szerintem sem tökéletes, de elég jó.
#4 feherfabia 2018. 08. 23. csütörtök 06:36
Nem sikerült !7P
#3 A57L 2018. 08. 23. csütörtök 05:07
Egy egyszerű elbeszélés.
#2 veteran 2018. 08. 23. csütörtök 04:40
Ez is jó, de az eladáskörül zűr van, jobban figyelni kellet volna.
#1 Törté-Net 2018. 08. 23. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?