Ismeretlen vágyak

Két és fél hét múlva ismét egyedül fogom tölteni a születésnapomat három év után, ami Lénának köszönhető. Bánatomat egy üveg, jéghideg whiskyvel próbáltam enyhíteni a Karolina Bárban, ahol egyedül ülve a sarokba helyezett asztalnál lógattam orromat. Három hete egyfolytában oda járok, amióta Léna szavai nem mennek ki fejemből, ráadásul a képzelőerőmnek köszönhetően a fejemben megjelennek azok a pózok, emberek, helyszínek, ahol Léna szétnyitotta lábait másoknak, ezzel megcsalva engem. Szívemet nyomó hatalmas súlyokat szavakba öntve tudom csökkenteni, amit Hektor füle hallgat már vagy másfél hete és kezdem sajnálni, hiszen minden este a problémáimat hallgatni elég unható dolog. Hektorral középsuli óta vagyunk barátok, főleg akkor mélyült el a kapcsolatunk, amikor kiderült: mindketten a saját nemünkhöz vonzódunk, bár Hektor többször is kipróbálta a szexet nőkkel, de mint ahogy látszik, nem győzte meg magát, és nem is tartja magát biszexuálisnak. Én még soha nem próbáltam ki férfivel és még sose gondolkodtam ezen, bár abban a helyzetben már mindenféle hülyeség megjelent a szemem előtt vagy a fejemben.
Éjfél után kezdtem azt érezni, ahogy a túlzott whisky bevitel elérte hatását és megjelentek rajtam azok a jelek, melyek sugallták Hektornak: vigyen haza, mert nem lesz jó vége. Magam ura voltam ugyan, viszont voltak pillanatok mikor megfeledkeztem magamról, ezért én is jobbnak tartottam, ha haza megyek, méghozzá kísérettel.
Az alatt az idő alatt – mit friss levegőn töltöttem – sikerült tisztább elmét varázsolni magamnak és mindenem nagyjából a rendes kerékvágásba állt, viszont van valami, ami nem tetszett. Hektor enyhén vékony, de erős karját fogva és rátámaszkodva sétáltam a járdán, miközben valami kavargott benne, ami azt éreztette velem, hogy minden gondom tova szállt, vagyis szívem s lelkem tisztára mosódott. Vajon ezt a barátomnak köszönhetem vagy annak a sok whiskynek? Mikor felpillantottam Hektor szép arcára, megjelent még egy-két érzés, melyeken el kellett gondolkodnom; erre pedig elegendőnek hittem azt az 1 órás hazautat... tévedtem. Ugyanis lassan jutottam dűlőre, hiszen minden szemmel látható – és láthatatlan porcikám megmozdult a férfi iránt, akiért eddig nem éreztem semmiféle vonzódást. Azt hittem – vagyis biztos voltam benne –, hogy heteroszexuális vágyak jelentek meg bennem, miközben azt kívántam, bárcsak egy nővel jutnék haza és ez bizonyítja azt, hogy azokban a percekben mennyire is zavarodott állapotban voltam.