A+ A-

Fehérnemű ügynök

- Szedjétek rendbe magatokat! - hallatszott Magdi ismét nyugodt, de ellenállást nem tűrő hangja. – Lemegyek, megnézem ki az. - Ezzel hátrafordult, belebújt egy mackónadrágba, és egy rövid ujjú pulóvert kapott magára. Mi is felöltöztünk, és rendbe szedtük a szobát.
- Igen ... hát, nem is tudom ... talán - hallottuk szavainak töredékeit, miközben az erkélyajtót szélesre tártuk, hogy a szobába friss levegőt engedjünk.
- Tessék. Jöjjenek be. - csengett Magdi hangja, és bezáródott az ajtó. Az előszobából halk zörej szűrődött felfelé, majd közeledő lépteket hallottunk a lépcsőházból.
Visszaültünk az asztalhoz, és kíváncsian vártuk, ki jelenik meg a lépcsőn. Egy magas, kisportolt testű, úgy 30 - 35 éves srác, és mögötte egy kissé alacsonyabb, de nagyon formás fekete, hasonló korú, hosszú hajú nő lépkedett Magdi előtt. A srác széles vállán fekete utazótáska, és kezében egy kisebb aktatáska. Fehér farmernadrág, bordó selyeming, ami erős mellizmait még inkább kiemelték. A csaj egy piros és fekete kockás félhosszú szoknyát, fehér blúzt, alig begombolva és a hasán összecsomózva, fehér térdzoknit, és fekete, lapos sarkú cipőt hordott.
- Szevasztok - köszöntek, és csomagjaitól megszabadulva felém nyújtotta kezét a srác. - Karcsi vagyok. Ö pedig a partnerem, Csilla.
- Sziasztok - válaszoltam kéznyújtás közben. - Sanyi vagyok. Ök. pedig Jutka és Pisti. - mutattam be barátainkat. - Magdit már az ajtóban megismertétek.
Miben tudunk segíteni?
- Nem is tudom pontosan, hogy kezdjem. Még kezdők vagyunk, és nincs nagy rutinunk. De azt hiszem az a legjobb, ha mindjárt a közepén kezdem. - szólalt meg Karcsi, miközben a letelepedtek közénk.
- Hát úgy kezdődött az egész, hogy egyik napról a másikra munkanélküliek lettünk. Az újságban böngészve találtunk egy hirdetést, és jelentkeztünk rá. Fehérnemű háztól házig. Tudom, hogy senki sem szereti az ügynököket, de mielőtt kidobnátok bennünket, nézzétek meg pár darabot. Tényleg normális árak mellett, jó minőség, és boltban sem nagyon kaphatók - ezzel felkattintotta aktatáskáját, és egy prospektust vett elő. Átnyújtotta, és közben folyamatosan beszélt. Elmondta milyen nehéz bejutni az emberekhez, és mennyire gátlásosak, illetve kétszínűek tudnak lenni.
- Ezek a dolgok nem néznek ki rosszul, de a prospektusban mindig a legjobb oldalát láthatjuk az árunak.
Van nálatok valami, vagy csak ebből a füzetből akartok megélni? - kérdezte Jutka.
- Természetesen! - szólalt meg Csilla először. Hangja csilingelő, lágyan simogató muzsikának tűnt. - Melyik érdekelne? - kérdezte Jutkát, miközben széthúzta az utazótáska zipzárját.
- Talán ez - mutatott egy melltartóra Jutka.
- Azt hiszem, egyforma méreteink vannak - jegyezte meg Csilla és keze eltűnt a táskában. - 80 C. Stimmel?
- Pontosan. - bólintott Jutka, mikor átvette a melltartót. - Hány féle méretet cipeltek magatokkal?
- Csak ezt az egyet. Ha valakinek megtetszik valami, másnap leszállítjuk a megrendelés szerinti árut. - Világosított fel bennünket Csilla. - Mit szólsz ehhez? - fordult Magdihoz, egy kisebb melltartóval a kezében.
- Nem tudom. - válaszolt Magdi kétkedően - Nem túl pici ez?
- Ha akarod, felvehetem, és megnézheted, mit takar és mit nem. - Vette vissza Csilla nejemtől a melltartót.
Felállt, megfordult, hogy csak a hátát láttuk, megszabadult blúzától és bele dugta kezeit a melltartó pántjába. Egy pillanat múlva visszafordult, és én majdnem elájultam. A nem éppen kis méreteket egy fehér, picike rózsákkal díszített, csipkével szegélyezett anyag takarta el, ami éppen a mellbimbók föle ért. Közepén egy kisméretű zárt szerkezet. Egy ujj enyhe érintésétől bizonyára szétpattan, és szabaddá teszi az utat a gyönyörű, bársonyosan puha, feszülő mellek számára. Mi után kissé magamhoz tértem, láttam, hogy Pistire ugyan olyan hatást gyakorolt ez a látvány, mint rám.
- És mit ajánlanál ehhez alulra? - érdeklődtem bizonytalanul.
- Van egy hozzá illő bugyi. - Elégítette ki kíváncsiságomat Csilla, és egy aprócska cuccot vett ki táskájából. - Érdekelne ez is? - Nézett rám, és pajzán mosoly ült az arcán.
- Persze. - Dadogtam - ha lehet? - Válasz nélkül szoknyája alá nyúlt, lehúzta bugyiját, felvette a másikat, megigazította, majd a zipzárt lehúzva, a derékövét kigombolva elengedte szoknyáját. A kockás anyag a szőnyegre zuhant. Ki lépett belőle, és bokájának egy laza, szemtelen mozdulatával felém röpítette.
Pici kis háromszög takarta el a paradicsom kapuját. Szára majdnem csípőjéig húzódott, és gyönyörűen kihozta hosszú combját. Az egész teste kreol barna volt, minden féle színkülönbözet nélkül. Sem a melltartó, sem a bugyi széleinél nem lehetett fehér, vagy csak világosabb színárnyalatot látni. Mikor lassan megfordult megláthattuk feszes popsiját. A feneke között eltűnt a bugyi. Összetett lábakkal előre hajolt, mintha a zokniját akarná megigazítani. Szép szívformájú feneke még jobban megfeszült, és a déli nap megcsillant puha bőrén.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.81 pont (36 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 cscsu50 2018. 03. 7. szerda 12:42
köszönöm
#5 veteran 2018. 03. 7. szerda 09:52
Nekem tetszett.
#4 sunyilo 2018. 03. 6. kedd 18:35
Azon vettem észre magam, hogy sajnálom, hogy vége van. Jóóóó.
#3 vakon54 2018. 03. 6. kedd 15:14
Ellehetett olvasni.
#2 A57L 2018. 03. 6. kedd 04:52
Elfáradtak a lányok.
#1 Törté-Net 2018. 03. 6. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?