A+ A-

Szoba kiadó

Mindenfajta kellemetlenség megelőzése végett a szereplők neveit megváltoztattam.
Húszonhárom év közös vergődés után végre kimondtuk a bíróságon a BOLDOGÍTÓ NEMet. Még aránylag olcsón megúsztam: a feleségem, igaz, a lányunkat magával vitte, meg az autót is, de a lakást nem, mert azt az én szüleim vették nekem még legénykoromban. Egyedül maradtam tehát egy szépen berendezett háromszobás lakásban Szeged kellős közepén. Anyagi gondjaim nem voltak, elég jól kerestem, mégis valahogy üresnek éreztem az életemet, a visszanyert szabadság, azt hittem, nagyobb örömet fog jelenteni. Újra megnősülni semmi kedvem sem volt, akkor pedig mit kezdjen magával egy 47 éves életerős férfi? Kurvákhoz hordja a pénzét? Nem! Itt van nekem a számítógép, rajta számtalan szebbnél szebb nő, akiket nézve annyiszor verem ki a farkam, ahányszor csak akarom. De ez valahogy nagyon egyhangú megoldás, ennél én több izgalomra vágyom!
És akkor megszületett a nagy ötlet: mi lenne, ha az egyik szobát kiadnám – szexuális szolgáltatás ellenében?!
A következő apróhirdetést adtam fel:
SZÉP SZOBA SZEGED KÖZPONTJÁBAN SZEGÉNYEBB SORSÚ EGYETEMISTA LÁNYOKNAK KIADÓ. LAKBÉR MEGEGYEZÉS SZERINT. ÉRDEKLŐDNI . . . stb.
Tapasztalatlan voltam e téren, nem is sejtettem, hogy mit zúdítok a nyakamba. Sokan hívtak telefonon, s a legkülönbözőbb kérdéseket tették fel: Hol fekszik a lakás, van-e benne központi fűtés, hány személy veheti ki, mikor lehet megnézni, mikortól kiadó, van-e a lakásban macska vagy zongora (mert mindkettőre allergiás vagyok), magammal vihetem-e a kutyust, a kanárit, a görényemet? stb. (Még csak az hiányozna!) A legtöbb érdeklődő az árra volt kiváncsi, meg hogy mit kell az alatt érteni, hogy “lakbér megegyezés szerint”? Erre én azt válaszoltam, hogy jőjjönek el, nézzék meg, s a többit majd személyesen megbeszéljük. Elkezdtek szállingózni, s én már nagyon megbántam, hogy ilyen őrültségbe fogtam. Hogy bökjem ki, hogy tulajdonképpen mit akarok? Jótékonykodni, de nem teljesen ingyen.
Aki az anyukájával jött, annak azt mondtam, hogy elkéstek, aki meg egyáltalán nem tetszett, annak jó magasra emeltem a tarifát, s azzal ijesztettem el. A csinosabbaknak nagy körülményesen előadtam, hogy a szoba teljesen ingyenes – fútéssel, világítással, konyha- és fürdőszobahasználattal együtt – ellenben minden héten kétszer le kell velem feküdni. A reakció különböző volt: egyesek fel sem fogták, hogy mit akarok, mások csak elmosolyodtak, megint mások pedig sarkon fordultak és dühösen távoztak:
- Mit nem képzelsz, te, vén hülye?! - kiáltották.
Már-már úgy állt, hogy a megismételt hirdetésre sem jelentkezik olyan, aki megfelelne, amikor becsöngetett egy csaj, s elárulta, hogy egyszer már járt nálam, akkor nemet mondott, de időközben meggondolta magát. Jobban megnéztem magamnak, s örömmel állapítottam meg, hogy nem rossz anyag
Tamarának hívták és a Vajdaságból jött. Apja szerb volt, de odaveszett a délszláv háborúban, s így őt az anyja nevelte igen szerény körülmények között. Egy szóval szegények, de ő nagyon szeretne továbbtanulni, s valami ösztöndíjat is igértek neki, de egyelőre csak az igéretet kapta meg. Nem szívesen mond igent, de megvan szorulva, s ha megigérem, hogy nem leszek goromba hozzá, akkor nálam marad.
Megigértem. Egy könnycsepp csordult ki a szeméből.
Tamara karcsú, magas, fehér bőrű, szénfekete hajú lány volt, aki nagyon ügyelt a tisztaságra. A fürdőszoba jobban ragyogott, mint a feleségem keze alatt bármikor. Napközben alig láttuk egymást, hiszen én dolgoztam, ő pedig az egyetemre járt. Nekem akkortájt éppen jó sok munkám volt, s általában későn értem haza. Olyankor ő már javában tanult, s nyilván remegve leste, hogy mikor jelentkezem a házbér első részletéért.
Egy hét elmúlt, s én nem tudtam, hogy fogjak hozzá. Minduntalan a saját lányomra gondoltam, aki körülbelül Tamarával egyidős. A második hét péntekén este bekopogtam hozzá. Amikor megpillantott, összerezzent:
- Azért jöttél? Várjál, mindjárt letusolok.
- Maradj csak ülve - szóltam - , ne menj sehova. Azért jöttem, hogy megmondjam, egy újjal sem fogok hozzád nyúlni.
- Egy újjal sem?
- Nem. Mert a saját lányomra emlékeztetsz, s nagyon rendes teremtésnek talállak. Hoztam pár szál virágot, egy kis édességet, meg egy üveg pezsgőt, amit szívesen elfogyasztanék veled, ha te is úgy akarod.
Tamara csak néhány korttyal ivott a nemes nedüből, a többit meghagyta nekem. Hosszan elbeszélgettünk. Én kissé kábultan vonultam a szobámba, de boldogan hajtottam álomra a fejem, mint aki aznap nagyon jót tett valakivel.
Nem egészen két hónap elteltével Tamara megkapta a remélt ösztöndíjat, a kollégiumban is felszabadult egy hely, és elköltözött tőlem. Búcsúzáskor csókoltuk meg egymást először – és utoljára is egyben..
Ám az ördög továbbra se hagyott nyugtot, s én ismét feladtam egy apróhirdetést. Ekkor az egyetemista lányok helyett fiatal nőket írtam, amit aligha lehetett félreérteni. Érdeklődő ekkor is akadt szép számmal, de csak egy ütötte meg az általam felállított mércét.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.08 pont (48 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 Pavlov 2017. 11. 5. vasárnap 23:13
NEkem nem tetszett, nem volt rendesen átgondolva és kidolgozva.
#9 A57L 2017. 09. 7. csütörtök 04:31
Érdekes történet.7P
#8 veteran 2017. 08. 15. kedd 10:05
REMEK!!!
#7 cscsu50 2017. 08. 8. kedd 07:55
nagyon élethű
#6 cvirag 2017. 08. 7. hétfő 15:14
Megnevettettél. Még el is hiszem, hogy igaz.
#5 vakon54 2017. 08. 7. hétfő 12:29
Jooóírás.
#4 sunyilo 2017. 08. 7. hétfő 12:27
Süket duma, ez nem így müxik. Ha lesz időm, egyszer megírom...
#3 listike 2017. 08. 7. hétfő 07:40
Nem rossz.
#2 gyuri0926 2017. 08. 7. hétfő 07:29
Micsoda hülye vagy , mi az , hogy egy kurvát megcsókolni ? Miért ne lehetne , ha ne tudsz róla , akkor oké ? Nem véletlen hagyott ott a feleséget , ekkora balfácánt
#1 Törté-Net 2017. 08. 7. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?