Tyúkanyó és én

Srácok. Bármennyire is kicsinek érzitek... ne menjetek el pénisznagyobbító műtétre! Én kurvára megbántam.

Egy új technológiával próbálkozott a doki. Nem azt mondom, hogy kísérleti alany lettem, de mindenképpen az elsők között voltam, akin alkalmazták ezt az eljárást. Bioimplantátumnak nevezik, aminek az a lényege, hogy ilyen sejtszaporító peptideket, vagy miket injektáltak bele a farkamba. Ezzel még nem is lett volna baj. Csakhogy ezeket a kis sejt-valamiket egyfajta idegstimulációval kellett aktiválni, hogy elkezdjenek szövetet képezni – azaz, hogy megnőjön a pöcsöm. Kiderült, hogy a szervezetem nem igazán reagált jól ezekre a gyenge feszültséggel kiváltott stimulációkra. A tövétől a hegyéig begyulladt tőle a péniszem. Iszonyúan fájt.

Korábban nagyon kicsinek éreztem a tizenkét centimet, pedig ez az érték alig van az átlag alatt. Utólag belegondolva – ha tudom, ez mekkora fájdalommal jár – nem kockáztatom be azt a plusz négy-öt centit. Legalábbis ennyire számítottam, még a beavatkozás előtt.

A műtét után még nem láthattam az eredményt. A gyulladás miatt akkora kötést kaptam rá, mint az alkarom. Legkorábban két hét múlva nézhetem meg, mi lett a kis haveromból. Addig viszont szigorú ágyban fekvés. Utána pedig még minimum egy hónap, mire teljesen rendbe jövök.

Basszus... előbb mesélek a farkamról, mint saját magamról. A nevem Bence. Tavaly érettségiztem, majd felvettek a bölcsészkarra, ahol most fejeztem be a második félévemet. Jól tettem, hogy a nyári szünetre időzítettem a műtétet. Ugyanis a gyógyulásom idejére lemondtam az albérletet és visszaköltöztem a Mamahotelbe.

Kettesben töltöttük a napokat, anyával. Az ő keresztneve Judit. Más nem is volt otthon velünk, hiszen a bátyám évek óta külön él, az édesapánk pedig nem is olyan rég lelépett egy fiatalabb csajjal. Anyát ez nagyon megviselte. Sokáig inkább egyedül próbálta feldolgozni a történteket. Aztán, miután váratlanul hazaköltöztem, kiderült, hogy nagyobb szüksége van a társaságomra, mint valaha. Azt mondta, senki mással nem lenne most szívesebben, mint velem. Tudtam, hogy ez a bátyámra is vonatkozik. Hiába, én vagyok anya kedvenc gyermeke.

Ő pedig mindent megtett értem. Bár napközben dolgozott, munka előtt minden reggel ágyba hozta nekem a reggelit. Ebédszünetben hazaugrott, és hozott valami kaját. Vacsorára pedig mindig főtt étellel készült. Nagyon hálás voltam neki, de már előre féltem, hogyan fogom ledolgozni a fölös kilókat, amiket a lábadozás alatt felszedek.

Mozogni alig tudtam. Minden lépés fájt, főleg az első hetekben. Mivel katéterről hallani sem akartam, ezért minden egyes vizeléshez végig kellett szenvednem az utat a klotyóig és vissza. Ugyanez napi egyszer a fürdőszobáig.

Anya ebben is segített. A vállába kapaszkodva, lassan, csoszogva bírtam csak kimenni. A fürdést mindig úgy intéztük, hogy előbb besegített a kádba, és csak akkor bontottam ki a kötést, amikor már kiment – nem akartam, hogy lássa. Elég csúnyán be volt dagadva, bár szó ami szó, már ettől is jóval nagyobbnak tűnt. Borogatni is mindig én borogattam, bár anya felajánlotta, hogy megcsinálja nekem. Lehet, hogy hagynom kellett volna...

Ahogy teltek a napok, a duzzanat lassan – nagyon lassan –, de végre kezdett apadni. A péniszem cserébe egyáltalán nem lett kisebb ezzel együtt. Sőt! Amikor először rávettem magam, hogy megmérjem, kiderült, hogy máris nőtt három centit. Ez sokat dobott az általános hangulatomon.

Akkor éjjel baromi furcsát álmodtam. Mielőtt elmondom, meg kell jegyeznem, hogy amíg fájdalmat okozott a gyulladás, a farkam képtelen volt megmerevedni. Ettől pedig jó sok tesztoszteron gyűlhetett fel bennem, és tulajdonképp egyetlen nő volt a mindennapokban, akivel kapcsolódni tudtam – az anyám.

Álmomban merevedésem lett. Ott feküdtem az ágyamban, és éreztem, ahogy a takaró megemelkedik. Közben pedig valaki ült az ágyam szélén.

Anya arcát pillantottam meg a sötétben. Mutatóujját a szájához emelte, majd a takaró alá leskelődött. Teljesen beindított ez a kép. Ezután kellemes simogatást éreztem odalent. Anya egyik kézfeje körbeölelte a farkamat. Eszembe sem jutott, hogy mennyire bizarr ez a jelenet. Csak átadtam magam az érzésnek.

Olyan merevedéssel ébredtem meg kora hajnalban, amilyet még életemben nem éltem meg. A farkam akkora lett, amekkorát a pornófilmekben is ritkán látni. Sajnos túlságosan fájt még ahhoz, hogy kiverjem, ezért inkább gyorsan másra tereltem a gondolataimat.

Csak egy teljes héttel később jutott eszembe újra ez az álom. Már a puszta gondolattól is azonnal rámjött a kangörcs. Viszont ennek köszönhetően eszméltem rá, hogy már nem is fáj annyira, és a gyulladás is szépen apadt. És végre, három hét után – azt képzelve, hogy anya csinálja nekem – el tudtam élvezni.

Utána borzasztó szégyenérzet lett úrrá rajtam. Csak azután tudatosult, hogy miről is fantáziáltam, miután négy darab zsepit is megtöltöttem a bennem felgyülemlett örökítőanyaggal.

Mentségemre legyen mondva, hogy anyukámnak szép nagy, formás mellei vannak. Nem csoda, hogy gyerekkorom óta gyengéim a gömbölyű idomok. Ráadásul a testalkata is passzol hozzájuk. Széles csípővel és keskeny derékkal büszkélkedhet. Ezen kívül elfogultság nélkül is ki merem jelenteni, hogy gyönyörű arca van. Hatalmas szemek, amit sminkkel szokott még inkább kiemelni, és érzéki, telt ajkak. Emlékszem, amikor még kisfiúként mindig a szájára adtam puszit. Olyan finom, és puha volt...

– Kész a reggeli, Csibe! – nyitott be anya, tálcával a kezében. Azóta hív Csibének, mióta egyszer, még kiskamaszként azt mondtam rá, hogy olyan gondoskodó, mint egy tyúkanyó. Ez rendkívül megtetszett neki. Onnantól fogva csak Csibe lettem neki.
– Köszönöm! – pirultam el. Anya egy bordó, vékony pántos selyem topban lépett be az ajtón. Felül, az áttetsző csipke csak sejtette, hogy mi lapul alatta, miközben a középen megkötött apró masni játékosan hívta a tekintetet a dekoltázs mélyére. Követve a mellek ívét és a derék vonalát, alul könnyedén omlott rá a szélesedő csípőjére.
– Bocsi, nem volt időm átöltözni – szabadkozott. Bizonyára azért, mert le sem bírtam venni róla a szemem.
– Nem is mész ma dolgozni? – tört fel belőlem a kérdés, miközben igyekeztem inkább a kajára irányítani a figyelmem, amit tálcán az ölembe kaptam.
– Tudod, szombaton nem szokásom – mosolygott.
– Basszus... már szombat van? Olyan egyformák a napok, hogy már nem is tudom számon tartani.
– Teljesen megértem. Figyi, ha úgy érzed, tudnál már egy picit sétálni, menjünk el valamerre! Tartsunk egy anya-fia napot!

Egészen felvillanyozott ez az ötlet. Alig vártam, hogy végre kimozduljak. Reggeli közben gyorsan ki is találtuk, hogy strandra megyünk, a kora nyári hőség ellen.
– Mit gondolsz, nem fog gondot okozni a fürdés a tóban? Teljesen elmúlt a duzzanat? – kérdezte aggódva.
– Alakul – bólogattam –, már nem fáj annyira. Szerintem nem lesz gond.
– Megengeded, hogy ránézzek?
– Hogy...? – szaladt fel a szemöldököm. Meglepett a kérdés, és rendkívül zavarba jöttem. Az utóbbi időben ugyanis mérni sem kellett, mert szembetűnő volt a változás.
– Bence, drágám, előttem nem kell szégyenlősnek lenned! Az édesanyád vagyok. Azt hiszed, nem láttam még?
– Jó, de nem így...
– Pedig nem ártana ránéznem. Tudom, a doki látta a múlt héten, de... egy anya szeme más.
– Oké – sóhajtottam –, megnézheted. De ne ijedj meg!
– Miért? – csillant fel anya szeme – Olyan nagyot nőtt?
– Hát... asszem, igen. Szemmel látható – néztem rá a csomagomra, ami még a pamut shorton keresztül is elég sokat sejtetett.
– Felkészültem. Mutasd!

Óvatosan kibújtattam a nadrág derekán a fásliba bugyolált csomagot. Lassan, félve kezdtem letekerni, a tövétől kezdve.

Éreztem, ahogy anya szeme végig követi a lassú mozdulataimat. A tövénél már kilátszott a bőr a fásli alól, és ahogy haladtam tovább, egyre több és több része vált láthatóvá. Mintha sosem akarna véget érni. Már majdnem combközépnél tartottam, amikor végre kibújt a hegye. Nem csak hosszú volt, hanem vastag is. A duzzanat miatt körülbelül olyan méretekkel rendelkeztem odalent, mint egy jól megtermett kukoricacső. Ahogy elvettem róla a fáslit, a gravitáció nem hatott rá. Peckesen meredt felfelé, negyvenöt fokban, a combjaim felett. Biztos, hogy anya lenge ruházata okozta az izgalmamat, de ezt neki nem árultam volna el.

– Azt a kurva élet! – kiáltott fel anya, a szájához emelve a kezét. Nem szokott ilyen csúnyán beszélni. Legalábbis előttem nem. A szeme döbbenten a farkamra meredt, és hallottam, mekkorát nyel közben.
– Ne haragudj – szabadkoztam –, csak tudod elég régóta nem értem hozzá, és hát...
– Ez teljesen természetes – pirult bele anya, de közben bátorítóan mosolygott. – Örülök, hogy működik. Nem kell szégyellned magad emiatt.
– Igen... hát, legalább mondhatjuk, hogy sikeres volt a műtét.
– Azt meghiszem... szerencsés lesz a lány... nos... aki majd megkapja.
– Ó... – vakartam a tarkómat –, egyelőre nem igazán van rá jelentkező. Illetve, volt egy... de annak már vége.
– Sajnálom. Van kedved mesélni róla egy kicsit?
– Hát... csinos lány volt. Egy másodéves. Úgy ismertem meg, hogy elkértem tőle a tavalyi jegyzeteit az egyik órámra.
– . és aztán?
– Aztán szexeltünk – mosolyodtam el.
– Komolyan? – derült fel anya arca. – Ez azt jelenti, hogy az én kisfiam már nagyfiú?
– Olyasmi.
– Erre koccintunk egyet, majd itthon. Gratulálok, kicsim!
– Hát, köszönöm...
– Na és... milyen volt? – kíváncsiskodott tovább, még közelebb hajolva.
– Egész jó. Meg tudnám szokni – válaszoltam vállat vonva. Vicces volt, hogy anyával a szexről beszélek, miközben elő van véve köztünk az erektált péniszem.
– Te, figyi... – pillantott oda újra anya. – Hány centi?
– Legutóbb huszonnégyet mértem – válaszoltam büszkén – Pont a kétszeresét az eredeti hosszának. De azóta simán lehet több is.
– Szent ég! Annál tuti, hogy több! Várj, hozok egy centit!

Kiviharzott, és hamarosan egy mérőszalaggal tért vissza. Olyan izgatott lett, hogy automatikusan mérte oda, helyettem. Ahogy kihúzta fölötte a szalagot, a kézfeje fonákjával – véletlenül, vagy szándékosan – végigsimította az eres, érzékeny bőrfelületet. Amellett, hogy nagyot rándult, az érintés helyétől kiindulva, bizsergető érzés futott keresztül rajtam, egészen a gerincem mentén. Furcsán izgató volt.

Oldalra néztem. Ahogy anya előrehajolt, a ruhája nyakán keresztül beláttam az érett, telt idomaihoz. Nem viselt melltartót, így azok természetesen hullámoztak odabent. Az orromat egy régi, ismerős illat birizgálta. Lehet, hogy csak képzelődtem, de az anyatejnek lehet hasonló illata. Furcsa lenne, ha ennyi idő után is még érezni lehetne rajta.
– Azta! Huszonhat centi – hüledezett anya. – Én... én... nem is hiszem, hogy láttam valaha ennél nagyobbat!

Túl későn kaptam el a tekintetem a bájairól. A szemem irányát követve lenézett a melleire, majd vissza, rám. A tekintetéből kiolvasva jól tudta, mit néztem. De nem tűnt mérgesnek. Inkább amolyan cinkos félmosoly futott át az arcán.

– Magadra hagylak egy kicsit – állt fel anya, és elindult kifelé a szobából. – Összepakolom a strandcuccot. Egy óra múlva indulunk! – jelentette ki, majd behajtotta maga mögött az ajtót. Azonban épp elcsíptem, ahogy az egyre szűkülő rés takarásából egy utolsó, huncut pillantást tesz a lábaim közé.

Magamra maradtam a gondolataimmal. Soha azelőtt nem tekintettem anyára ilyen szemmel, mint most. Rá kellett jönnöm, hogy ha annyi idős lennék, mint ő, és nem az anyám lenne, akkor megtestesítené a nőt, akire vágyom.

Feleszméltem, hogy miféle gondolatok cikáznak a fejemben, és elterelve a figyelmem, inkább én is elkezdtem összepakolni. Felvettem a fürdőgatyát, és a tükörbe néztem. Jó nagy csomag látszott a lábam között. Nem érdekel – gondoltam. Hadd nézzék, ha akarják. Tulajdonképp büszke is lehetnék arra, amim lett.

Hamar elkészültem, és törölközővel a nyakamon kiléptem a folyosóra. Anyát nem láttam, és nem hallottam sehol. A hálószoba ajtaja résnyire volt behajtva. Pedig általában tárva-nyitva szokott lenni, még éjjel is. Lehet, hogy egyszerűen csak az ajtó mögötti szekrényből kellett valami, és azért hajtotta be.

Szóra nyitottam a számat, mielőtt benyitok. De a kisördög azt súgta a fülembe, hogy meg ne szólaljak, inkább némán lessem meg, mi folyik odabent. Beindított a gondolat, hogy anya után leskelődjek. Az sem számított, ha csak annyit látok meg, hogy a táskába pakol.

Óvatosan benéztem a résen, majd reflexből visszahúztam a fejem. Először nem is voltam biztos benne, hogy jól láttam, amit láttam, de úgy tűnt, mintha anya az ágyon fekve, széttárt lábakkal masztizott volna.

Ennek muszáj volt a végére járnom. Lüktető ütőérrel a nyakamon, újra belestem. Elakadt a lélegzetem is. Anya tényleg maszturbált.

Ösztönösen az ágyékomhoz kaptam a kezem. Nem kellett félnem attól, hogy meglát. Oldalról láttam rá, és a nyakát hátrafeszítve, a feje bőven az ajtólap takarásában volt. Csak a hosszú meztelen combjai látszottak, és hogy ütemesen simogatja magát közöttük. Vettem a bátorságot, és még egy kicsit beljebb méztem. A másik kezével a ringatózó mellei közül markolászta az egyiket. Nagyon beleélte magát.

Eszembe jutott az előbbi mondata, mégpedig, hogy életében nem látott nagyobb péniszt, mint amekkora az enyémből lett. Nem bírtam kizárni a gondolatot a fejemből, hogy én váltottam ki nála ezt az izgalmat. Ráadásul nyitott ajtónál csinálta, úgy, hogy ne is vegye észre, ha leskelődök. Ez nem lehet véletlen.

Én is ellenállhatatlan késztetést éreztem egy kis simogatáshoz. Közben újra eszembe jutott az egy héttel azelőtti álmom. Vagy legalábbis, amit annak hittem. Mi van, ha anya nem most látta először a farkamat? Mi van, ha nem is csak álmodtam, hogy megfogja...?

Olyan hirtelen jött rám az élvezet, hogy alig értem ki a mosdóba. A kezemmel kellett felfognom a cuccot, ami így is a padlóra csorgott az ujjaim közül. Remegve, a sóhajaimat az öklömmel tompítva csuktam be a fürdőszobaajtót magam mögött.

Miután elrendeztem magam, és kimentem a nappaliba, anya a legnagyobb természetességgel fogadott.
– Indulhatunk, Csibe? – kérdezte felhőtlenül. Teljesen ki volt virulva. Biztos volt, hogy ő is hatalmasat élvezett, akárcsak én.

Megfordult a fejemben, hogy elmesélem neki az álmomat. Kíváncsi voltam, elmondja-e, ha valóban megtörtént. De nem volt hozzá bátorságom. Attól féltem, hogy talán csak egy hatalmas félreértés az egész. Az is lehet, hogy szégyellné magát, és kínos lenne a végén mindkettőnknek. Percekig hezitáltam magamban, végül arra jutottam, hogy ha lesz ennek a kérdésnek egy alkalmasabb pillanat, akkor arra fogom tartogatni.

Negyed óra múlva már a kocsiban ülve csorogtunk lefelé, a tópartra. Addigra én is feloldódtam, és már hangosan énekeltük az Intim Torna Illegált, a rádióval együtt.

Amíg én a strandon leterítettem a plédet, és kipakoltam, anya két korsó sörrel tért vissza.
– De hiszen alig múlt tizenegy óra! – néztem rá, nevetve. – Ráadásul neked ma még vezetned is kell.
– Ne legyél ünneprontó! – nyomta a kezembe az egyik poharat. – Estig simán kimegy belőlem. Egyébként is, megígértem hogy koccintunk a férfivá válásodra.

Igaza volt. Nem is értettem, mit feszülök. Koccintottunk, és nagyot kortyoltam a hideg sörből. Miután megittuk, anya elment átöltözni. Amikor visszajött... leesett az állam. Anya csak egy falatnyi kis bikinit hozott magával. Régebben mindig valami egyberészes fürdőruhában láttam őt a strandon, most viszont egy sokat mutató felső részt és egy pici kis bugyit vett fel. A mályva színű bugyi vékony pántja tökéletesen simult rá a széles csípőjére.   Éltem a gyanúperrel, hogy hátulról tanga fazonja van.
– Bekened a hátam?

Megfordult, és leült a plédre. Basszameg. Ez tényleg tanga. A telt popsi gerezdek úgy elnyelték magukba a bugyit, mintha nem is lett volna rajta. Ekkor én már átlendültem azon a ponton, hogy bármi feszélyezzen. A kezembe fröcsköltem egy nagy adag fehér krémet a tubusból, és lágyan anya vállára kentem.

Fénylő, barna bőrén kontrasztot képzett a krémszínű naptej. Egy ilyen szép, szoláriumozott testet egyáltalán miért kell bekenni? Anya lehajtotta a fejét, és átadta magát az érzésnek, ahogy a fia elmasszírozza rajta a sűrű, tejszerű anyagot.
– Szeretem, ha simogatsz – csúszott ki a száján, de nem szabadkozott miatta. Engem pedig elkapott a flow, és teljes átéléssel kentem egyre lejjebb anya hátát. Aztán a derekát is. Az ujjam hegye beért a bugyi alá. Anya még előrébb hajolt, jelezve, hogy tovább mehetek.

Követtem anya popsijának az ívét. A tenyeremmel lassan belemasszíroztam a következő adag naptejet, míg a bőre teljesen magába nem itta. A szívem zakatolt, bizsergés futott végig rajtam. A farkam a nadrágban a combomhoz simult, egyre keményebben.

Anya már teljesen előre borult. Arcát a plédhez nyomta, és megemelte a fenekét. A domború pofik között ekkor előbújt a tangabugyi eltűntnek hitt pántja, és alatta feltárult a husis szeméremtájék, a mályvaszínű háromszögbe csomagolva. Azt hittem, elájulok a látványtól, még a nyálam kicsorgott a szám szélén. Gátlástalanul indultam el a feneke és a combja mentén. Lassan, de határozottan haladtam. Amikor az ujjaim elérték a bugyi anyagát, tüzelő forróságot éreztem. Ahogy megpihentettem rajta a kezem, érzékien lüktetni kezdett az ujjbegyeim alatt.

Csupán néhány másodpercig tartott az egész, de engem teljesen megbabonázott. Anya ezután felegyenesedett, és mosolyogva nézett rám a válla fölött.
– Most te jössz! – vette át a naptejes flakont.

Átéléssel masszírozta végig a nyakam, a vállam és a hátam. Pontosan tudta, hol esik a legjobban. Úgy ért hozzám, mintha a saját testét kenegetné. Ülve tartottam magam, de teljesen elernyedtem, átadva magam anya gondoskodó kezeinek. A nyakam két oldalán előrenyúlt a mellkasomra; mély levegőt szívtam, a mellkasom büszkén kidüllesztve fogadtam a simogató ujjait. Aztán lassan a derekamon haladt lefelé, majd előre nyúlt a medencém mentén. A combomon folytatta, és tudtam, hogy nem kerüli el azt a pontot, ahol leginkább vágytam az érintésére. Soha nem éreztem még ilyen erős vágyat: jobban akartam, hogy ő érjen hozzám, mint bárki más.

Megtalálta. A szívem kihagyott egy ütemet. A kezei között éreztem, hogy milyen hatalmas vagyok odalent. Csak egyszer simította végig a tövétől kezdve a végéig, de az egy gyönyörű, hosszan elnyújtott pillanattá nőtte ki magát. Tegyük hozzá; volt is min elidőznie.

A nyakamba csókolt, így jelezte a szeánsz végét.
– Irány a víz, mert mindjárt vége a napnak! Utolsó a záptojás! – pattant fel hirtelen, és a tó felé szaladt. Nevetve szedte lábait, és én hasonló jókedvvel utána eredtem. Régen sokat futottunk így versenyt. Mindig addig gázoltunk a vízben, ameddig bírtunk, aztán beledőltünk.

Az első lépéseknél a talpam alól magasra csapott fel a víz. Gyors voltam, így könnyedén megelőztem őt. Hátrafordulva, a szemem sarkából láttam, hogy azért szorosan a nyomomban van. Rákapcsolva szeltem tovább a vizet, ami addigra már térdig ért. Ekkor váratlanul jéghideg érzés futott végig a felhevült hátam mentén. Anya fröcsköléssel hátráltatott. Én egy tenyérnyi vizet felnyalábolva mellkason találtam őt. Anya megtorpanva felhőkölt, és játékos bosszúval a szemében még harciasabban utánam eredt. Tovább haladtam volna, de a combomig érő víz fokozatosan lelassított. Megfordultam, egy újabb vízicsatára készülve, de ahelyett valami egészen más következett.

Anya vadító tekintettel rámvetette magát. Eldőltünk a vízben, és a teste maga alá temetett. Mellbedobással győzött. Az arcom – véletlenül, vagy szándékosan – a cicik között merült alá. Amikor feljöttem levegőért, anya nevetve fogadott. Nem tudtam rá haragudni. Mégis, valahogy muszáj volt visszavágnom.

Le akartam teperni őt. Egyrészt, hogy visszaadjam a kölcsön kenyeret, másrészt, hogy ürügyet találjak ahhoz, hogy újra hozzáérjek. Ez a kis játék már többről szólt, mint anno kiskoromban.

Rávetődtem, de nem bírtam kibillenteni az egyensúlyából. Utólag egyáltalán nem bántam: ahogy a nyakába borultam, ajkaink ösztönösen találtak egymásra. A csók hosszan elnyúlt, ajkaink közben lassan szétnyíltak. Ez volt az első igazi csókunk anyával.

Csak akkor vettem észre, hogy a kezeim a csípőjén pihennek, amikor ő is átkarolta a derekam. Egymás ölében ringatóztunk a sekély vízben, miközben a tekintetek elvesztek egymásban. Akkor már biztos volt, hogy nem az az egy korsó sör részegített meg minket.

Finom keze menthetetlenül közelített a combjaim közé. Óvatosan kitapogatta a nadrágomon keresztül, majd hirtelen benyúlt érte. Arcára vad, játékos tekintet ült ki. Mint aki egész nap erre várt. Érzékien kezdte el előre-hátra masszírozni rajta a bőrt. Olyan megnyugtató és izgató volt egyszerre, hogy félig lehunyt szemmel, teljesen átadtam magam az élménynek.

Közben az ujjaim az ő bugyija körül jártak. Benyúltam, és megéreztem a puha szeméremdombot. Rádöbbentem, hogy azt a puncit simogatom, amin keresztül húsz éve a világra jöttem. Ebben a pillanatban a farkam vad lüktetésbe kezdett anya ujjai közt, és fehér, egybefüggő csóvákkal lövellte tele köztünk a tó vizét.
– Ó, te jó ég! – nevetett anya, nyilván nem számítva arra, hogy egy kis tapi rögtön orgazmushoz fog vezetni. – Én csak... meg akartam nézni, hogy meggyógyult-e már.
– Jesszus... anya, ne haragudj! Tudod... egy ideje nem csinálom magamnak, és hát... tudod... felgyülemlett a rakomány...
– Ugyan, Csibe! Ez teljesen rendben van. Örülök, hogy működik a szerszámod. Csakis ez a fontos – nyugtatott anya, de ő is belepirult. – Azért... jól esett?
– Mi az hogy! – lihegtem, fülig érő szájjal.
– Ha már így alakult... – szólt anya szemérmesen –, be kell vallanom, én is szívesen érezném most azt, amit te...
– Szeretnéd, hogy...? – néztem komolyan a szemébe.
– Kicsim, a puncimon van a kezed... csalódott is lennék, ha most csak úgy elvennéd onnan...

Az ujjaim már valóban a bugyin belül jártak, és a puha nagyajkakon pihentek. Ahogy óvatosan kitapogattam a nedves bejáratot, anya egészen magához húzott, és belebújt a nyakamba. Alig kellett neki egy perc, mire egész testében megremegve megszorított. Centikre a fülemtől hallottam az apró, de borzongatóan érzéki nyögéseit.

Körbepillantottam. Csak ekkor tudatosult bennem, hogy egy nyilvános strandon elégítettük ki egymást, anyával. Elég sokan vettek minket körbe, bár szerencsére tisztes távolságban. Úgy tűnt, nem keltettünk nagy feltűnést – mindenki zavartalanul törődött a saját dolgával.
– H... ah... de kibaszott jó ujjaid vannak, kicsikém...
– Óh... anya...
– Ne haragudj... ilyenkor gyakran kicsúszik belőlem valami káromkodás. De ez csak annak a jele, hogy anyuci nagyon jót élvezett... – suttogta, a vágytól még részegen.
– Nekem is kibaszott jó volt – vallottam be, majd lágyan megöleltem őt.

Kifeküdtünk a partra, és egy órát aludtunk. Miután anya felébredt, eléggé megváltozott a hangulata. Felült és átkulcsolta a talpra húzott lábait.
– Ami a vízben történt... – szólalt meg komolyan, a tó felé révedve –, annak nem szabadott volna megtörténnie.
– Miért mondod ezt? – kérdeztem meglepődve.
– Azért, mert az édesanyád vagyok. Te pedig a fiam – szögezte le. – Bizonyára mindketten nehéz időszakon vagyunk túl. Az a sör egy kicsit megütötte a fejünket, és mind a ketten vágytunk az érintésre. Érthető, hiszen emberek vagyunk, emberi vágyakkal. Csakhogy ez rokonok között illegális. Ezért nem fordulhat elő többször.
– De hát... nem volt jó...?
– Nagyon is jó volt – fordult hátra anya. – Ezért lesz nagyon szerencsés az a lány, akivel majd összejössz. Nem fogsz neki csalódást okozni, sem az ujjaiddal, sem a farkaddal. És nekem is épp itt lenne az ideje találnom valakit magam mellé.
– Szerintem mi ketten jól összeillenénk.
– Bence! – ripakodott rám anya. – Hallani sem akarok erről! Ah... nekem muszáj most egy kicsit... sétálnom – mondta, majd felállt, és gondterhelten otthagyott.

Végignéztem, ahogy a popsija jobbra-balra billeg, miközben távolodott tőlem. Én is próbáltam objektíven belegondolni, mi is történt kettőnk között. Igyekeztem megérteni a szavait, bár én ezt nem éreztem akkora bűnnek, mint ahogy ő látta. Ha rajtam múlna, soha, senki nem tudná meg, amit titokban művelhetnénk egymással.

De látva, hogy ez őt mennyire nehezen érinti, elhatároztam, hogy nem fogom ráerőltetni magam. Nem hiányzott, hogy épp emiatt vesszünk össze, és távolodjunk el egymástól. Úgy döntöttem, minden a régi lesz kettőnk között. Én is feltápászkodtam a plédről, és mire anya visszaért, hoztam magunknak egy békülős sört.

– Átgondoltam, amit mondtál – nyújtottam át neki a műanyag poharat –, és rájöttem, hogy teljesen igazad van. Habár, ami a vízben történt tényleg csodálatos volt, és soha nem akarom elfelejteni, de... azt hiszem tényleg nem szabadna ilyesmibe belebonyolódnunk.
– Köszönöm! – koccintott anya. – Szeretlek téged kicsim, úgy, ahogy egy anya szereti a fiát. Talán ez a pár hetes gondoskodás hozott fel bennem olyan érzelmeket, amiket összekevertem a szexuális vonzalommal.
– Úgy, mint a Florence Nightingale-effektus? Amikor az ápoló vonzódni kezd a betegéhez?
– Igen, olyasmi. A szokásosnál sokkal intimebb viszonyba kerültünk egymással, a műtéted révén. De muszáj érett felnőttként, és nem utolsó sorban anya-fiaként viselkednünk.
– Egyetértek – bólintottam komolyan.

A békülős sörünket követte még egy. Aztán még egy újabb. Sorban az ötödik kört kortyolgatva ránk esteledett a strandon. Elkezdtük összepakolni a strandcuccot, de rá kellett döbbennünk, hogy valójában egyikünknek sincs kedve hazamenni.
– Honnan szól ez a zene? – kapta fel anya a fejét.
– Szerintem elkezdődött a buli a korzón – néztem az órára. Végülis, tíz óra is elmúlt. – Van kedved elnézni arrafelé?
– Csak egy kicsit nézzünk körül!

Az éttermek, bárok és szórakozóhelyek között járkálva anya egyszer csak bejelentette, hogy mosdóba kell mennie. Én megvártam kint, ő pedig furcsamód arra a helyre ment be, ahol a leghangosabban szólt a zene. Néhány perccel később két felespohárral a kezében tért vissza.
– Basszus... – nevettem. – Tequila? – Biztos voltam benne, hogy ennek nem lesz jó vége. Épp ezért mentem bele.

Fogalmunk sem volt, hogyan keveredünk majd haza, elvégre kocsival már az első kör pia után sem indulhattunk volna el. De a szombat este annyira belendített minket, hogy igazából nem is érdekelt.

Bár még senki sem táncolt a parketten, de a DJ már egymás után pakolta a jó kis retro zenék mai feldolgozásait. Olyanokat, amiknek az eredetijét anya hallgatta gyerekkorában, de a remixe még ma is fut a TikTok-on. Anya pedig annyira becsípett, hogy egyedül is elkezdett táncolni. Én először csak a bárpult mellett mosolyogtam rajta, de ő hívogató mozdulatokkal elkezdett maga mellé csábítani.

Először haboztam. Nem szeretek hülyét csinálni magamból. Aztán rájöttem, hogy nincs semmi vesztenivalóm. Jól éreztem magam anyával, és egyébként sem ismer itt senki. Nem is sejthették, hogy a fia vagyok.

Odaléptem hozzá. Először csak egymás mellett, hülyéskedve táncoltunk, de nem fogtuk vissza magunkat. Nevetve bohóckodtunk egymásnak. Sok emberre lettünk motiváló hatással, mert egyre többen követték a példánkat, és ők is táncolni kezdtek. Az első pihenőre már az embereket kerülgetve kellett kimennünk.
– Szoktál cigizni? – kérdezte anya váratlanul, amikor némi friss levegő reményében kiléptünk a korzó kövezett járdájára.
– Néha igen. Ha iszom.
– Ja, hát én is – bólogatott anya, és kézenfogva elhúzott a trafikig. Vett magának egy vékony, csajos cigit, meg nekem is egy erősebbet. Rágyújtottunk. Olyanok voltunk, mint két tini, akik csak most szabadultak ki otthonról.
– Menjünk vissza táncolni! – nyomta el a csikket anya a végén.

Miután visszamentünk a parkettre, egy teljesen más tánc vette kezdetét kettőnk között, mint előtte. Anya hátat fordított, és twerkelni kezdett nekem. Volt neki mivel. A csípőjére tettem a kezeim, és követtem a medencéjének ritmikus mozgását. Basszus... anya baromi szexin táncolt. Elkapta a hév, ahogy engem is. A fenekét egészen az ágyékomhoz dörgölte, amitől instant felizgultam. Beleszagoltam a nyakába. Vadító parfümillata volt. Átöleltem a hasán, úgy mozogtunk a zenére. Anya már-már erotikusan vonaglott előttem. Fokozatosan egyre feljebb haladtam a törzsén, és nem haboztam végigsimítani a ciciket sem. Anya nem ellenkezett. Sőt. Annyira tetszett neki, hogy már a teljes testével hozzám simult.

Kívülről nézve senki sem sejthette, hogy az anyámat csöcsörészem a táncparketten. Csak mi ketten tudtuk a titkot. Ez pedig még jobban feltüzelt minket.

Verejtékezve törtünk ki a tömegből, a következő cigiszünetre. Elmúlt fél tizenkettő.
– Azt tudod, hogy ha nem az anyád lennék, simán be tudnál fűzni? Kurva szexi, ahogy táncolsz...
– Én táncolok szexin? – nevettem. – Úgy mozogtál előttem, hogy majdnem a gatyámba élveztem.
– Még szerencse, hogy gondoskodtam ma rólad a tóban – tette a vállaimra a karjait. Közben kihívóan nézett rám. Eléggé be volt baszcsizva – ahogy én is.

Némán néztünk egymás szemébe. Majd tökéletesen egyszerre közeledtünk egymáshoz, lehunyt szemekkel. Az ajkaink félúton találkoztak. Lassú, harapdáló mozdulatokkal faltuk egymást. Önfeledten csókolóztunk, mintha csak két idegen lennénk a diszkóból. Nyelvemmel megéreztem anya nyelvét a számban. Kezemmel még érzékibben tapogattam végig az idomait. Ő a fenekembe markolt.
– A fenébe... és még kurva jól is csókolsz... – gyújtott rá anya egy cigire, miután szétcuppantunk. Közben el sem engedtem őt a karjaim körül.
– Kívánlak, anya – csúszott ki belőlem, váratlanul. Anya döbbent szemekkel nézett fel rám. Kivette a frissen gyújtott cigit a szájából, és elhajította.
– A kocsiba. Most.

Kézenfogva, rohamléptekben kerülgettük a sétálóutcán ténfergő népet. Úgy szedtük a lábunkat, mintha minden másodperc számított volna. Ösztönösen küzdtünk a felettes énünk ellen, aminek elég lett volna egyetlen józan másodperc, hogy véget vessen annak a tiltott vágynak, amit egymás iránt éreztünk.

A sötét parkolóba érve újra egymásnak estünk. Anya a számat falva tolt hátrafelé, amíg neki nem ütköztünk a kocsinak. Csippant a központi zár, és egy pillanattal később hanyatt találtam magam a hátsó ülésen – anyával az ölemben.

– Látni akarom. Csak még egyszer – mosolygott rám, ködös tekintettel, és elkezdte kicsatolni az övemet. Annyira egyenesedett csak fel rajtam, amennyire a kocsi beltere engedte. Eszem ágában sem volt ellenkezni. Csak néztem a műsort.

Anya letolta a nadrágomat, és elővette a megnőtt dorongomat. Basszus. Olyan nagy volt, hogy még én magam is meglepődtem. Talán most először tudatosult bennem, hogy ez a huszonhat centis vadállat tényleg hozzám tartozik.
– Istenem, de gyönyörű – áradozott anya. – Szerinted... a számba vehetem?
– Oaahhhh...

Mielőtt rávetette volna magát, belátta, hogy úgy fair a dolog, ha közben ő is mutat nekem valamit. Ezért ledobta magáról a felsőt, és hátul kicsatolta a melltartóját. A fehérnemű egy pillanat alatt omlott le a telt keblekről. Azok pedig teljes valójukban feltárultak előttem. Két dundi, érett gyümölcs, hegyes, előreálló bimbókkal. Anya barna hajfürtjei a puha bőrfelületre csordogáltak, de a mellek túl nagyok voltak ahhoz, hogy el is takarják.

Anya egy hajgumival magasra kötötte a rakoncátlan fürtjeit. Rám hajolt, amitől a cicik is előre libbentek. Ösztönösen elkaptam, és a tenyerembe vettem őket. Éreztem a száját, ahogy hozzáér a hátrafeszülő bőr mögül kibukkanó makkomhoz. Alaposan benyálazta, a nyelvével körkörösen izgatott a legérzékenyebb pontokon. El sem hittem, hogy ez tényleg megtörténik.

Már két kézzel gyúrta a farkam, miközben az egész makkot a szájába vette. Az oldalán csorgott le a nyála, rohadt szexi volt. Tudta, mi a jó nekem. Érezte minden egyes kis rezdülésem. Felnézett, mélyen a szemembe, és leolvasott belőlük mindent. Azóta is ki tudom jelenteni, hogy az volt életem legjobb szopása.

– Gyere rám, anya! – húztam magamra, és ő egy nagy cuppanással engedte el a vastag, emberes rudat a lábam között. Anya picit esetlenül lehúzta a shortját, és ledobta a bugyit is. Türelmetlenül mászott fölém, nekem hátat fordítva. Nem gondoltam, hogy hatvankilencezés lesz a vége, de kicsit sem bántam.

A következő kép, hogy a nedvtől csöpögő kagylószáj az arcom előtt terem. Feromont árasztó, csodás illata volt. Az ismerős anya-illat, csak tízszer erősebb. A nyelvemet nyújtottam, ahogy tovább közelített. Megízleltem őt, a csiklójánál, amitől hosszan elnyújtva felnyögött. Imádta, ahogy kényeztetem neki. Közben ő is visszacuppant a farkamra, és olyan mélyen szopta, ahogy csak bírta. Nyelv – és kéztechnikával is rásegített. Ahogy teljes testhosszal hozzám simult, minden egyes porcikámmal éreztem őt. Ketten együtt egy nagy élvezet-gombóccá olvadtunk össze a kocsi hátsó ülésén.

– Ah! – nyögött fel anya, élesen. – Ne hagyd most abba! Ott! Igen! – Felemelte a fejét, de kezével még a farkamba kapaszkodott. – Basszameg, de jó! Ahh... most...! Igen...! – nyögött tovább hosszan, hatalmasat élvezve az arcomon ülve.

Jóformán végig sem ért rajta a hullám, máris folytatta rajtam a munkát. Rákapcsolt a tempóra, és bő nyállal, eszméletlen ütemben szopott tovább. Közeledett a csúcspont, az egész testem megfeszült.
– Jövök! – ziháltam, miközben anya combját is megpaskoltam, jelzés gyanánt. Úgy tűnt, felesleges volt. Anya nem hagyta abba, a szájában tartott az utolsó pillanat után is. Hatalmas lüktetéssel élveztem bele a szájába, amit ő a farkam által elfojtott nyögéssel nyugtázott. Hallottam az elégedett kortyoló hangot, ahogy lenyel mindent, ami belőlem jött.
– Nagyon finom vagy, kicsim! – fordult felém kimerült mosollyal, nyáltól és ondótól fénylő szájjal.
– Te is anya! – válaszoltam, mielőtt teljesen elájultam volna.

Nem is emlékszem másra, aznap estéről. Anya elvileg rajtam fekve aludt el, és csak kora reggel költözött át az első ülésre, még néhány órát pihenni. Álmomban sem hittem volna, hogy az első diszkós kalandom a saját anyám lesz. De elképzelni sem tudnék jobb forgatókönyvet.

Később, egy bensőséges beszélgetés alkalmával végül elmeséltem neki az álmomat is. Anya huncut szemekkel hallgatta végig, de nem árulta el, hogy megtörtént-e. Úgy tűnik, ez az ő titka marad. Viszont ami a strandon, a bárban és a kocsiban történt, az már a kettőnké.