A+ A-

Szerelmes szélhámos

Tudjátok mi a jó abban, ha az embernek három szállodája van? Nos igen, nem mellékes, hogy a munkaidőm kötetlen, a fizetésem azon múlik, mennyi a bevételem, és kis odafigyeléssel, megfelelő alkalmazottakkal szinte gondtalan az életem. Nem is tudom, örülnöm kellene-e, hogy húszévesen mindezt nagyapámtól megörököltem.
Nem is kívánhatnék ettől többet. Valamikor régebben még nagyravágyó terveket szőttem, mindenbe belefogtam, amiben csak lóvét sejtettem, de ma már jobban szeretek nyugodt körülmények között kiülni egy tópartra, és pecázni egy hideg sör mellett.
Hogy eddig nem nősültem meg? Egye fene. Negyvenhárom évesen talán még nem késő, de a dolog sokáig abszolút nem érdekelt. Régebben előszeretettel csaptam a szelet a nálam megszálló, jobb csajoknak, kedvezményeket ígértem, meg extra szolgáltatásokat, ami által nem is a bérelt szobájukban aludtak, hanem az én puha ágyamat melegítették egész éjszaka. Jó is volt ez hosszú időn keresztül, de az igazság az, hogy rájuk is untam.
Valamiért egyikük sem tudott tartós vágyat ébreszteni bennem, nem hagytak maradandó emléket, maximum csak szexuális értelemben. Mára már lenyugodtam, és az utóbbi időben egyre ritkábban kerestem a gyengébb nem közelségét, és akkor sem ugrottam fejest, csak óvatos puhatolózás után kezdeményeztem. Meguntam már a pénzéhes, lerázhatatlan nőket, meg a kellemetlen jeleneteket.
Ennek ellenére pont akkor lettem szerelmes, amikor már nem is reméltem. Ez az érzés mindig is elkerült, csak használtam és élveztem a nőket, de sosem szerelemmel. El sem tudtam képzelni, hogy ez a rózsaszínben úszó világ milyen lehet, mert a sok érzelem nélküli alkalmi kapcsolat rideggé, és érzéketlenné tett. Éltem a saját kis életem barátokkal, néha barátnőkkel, de nem kötődtem senkihez, egészen addig, amíg egy szép napon egy huszonkétéves, nagyon vékony, lehetetlenül karcsú tündér meg nem jelent. Munkahelyet keresett. Már akkor megérintett az érzelem, amikor a szűk farmerjében és a divatos, kockás ingében megállt az íróasztalom előtt. Lehetett volna akár egy manöken, de nem adott magára annyira, hogy a szépségét kihangsúlyozza. Hétköznapi értelemben csak egy szürke kis veréb látszatát keltette. Még csak nem is a fiatalsága, hanem az angyali, keskeny arca vonta magára a figyelmemet. A rajzfilmfigurára emlékeztető, lehetetlenül hegyes, hosszú orra mosolygásra késztetett. Öröm volt belenézni a sötétbarna szemekbe, és a magas homlok az apró fülekkel és copfba fogott, vékony szálú hajával kislányos hatást keltett, pedig már felnőtt nő volt a szentem. Szóval elég volt egy pillanat, hogy valami olyan érzelem gyúljon a szívemben, ami még sohasem annak előtte. És nem is a szex, mert nem az jutott a lányról rögtön eszembe, hanem csak az egyszerű vágy, hogy megérintsem, hogy birtokoljam, hogy nekem suttogjon szerelmes üzeneteket.
Nagyon szép kezek nyújtottak bizonyítványokat felém. Nem volt kifestve egyetlen körme sem, mégis annyira nőiesnek és annyira törékenynek hatott, hogy abban a szent pillanatban elgyengültem. Kérhetett volna bármit, de ő csak munkát keresett.
Közgazdaságit végzett, summa cumme laude, kimagasló eredménnyel. Ez csak olaj volt a tűzre, az eszét is tisztelni kezdtem. Hát még a hangja! A vékonyságához képest mély és rekedtes, de ennek is megvolt a maga szépsége, és rögtön az jutott róla eszembe, milyen édesen duruzsolna szépeket a fülembe. Persze azért a korral nekem is megjött az eszem, és csak gondolatban játszottam el a sportcipőben álldogáló édes kis teremtéssel. Még csak jelét sem adtam, hogy különösebben tetszene, pedig ha a vágyaimra hallgatok, ott helyben leteperem. Ez a lány viszont annyira aranyosés szereény volt, és fiatalabb huszonegy évvel, hogy rá is gondolnom kellett. Mire jó megrontani egy ilyen sebezhető, fiatal lelket? Az is lehet, nem hagynék benne egy rossz emléknél maradandóbb emléket!
Ő volt az első nő, akinek csak adni akartam és kapni nem. Ivett! Ivett! Ízlelgettem a nevét, miközben álltam az elbűvölő tekintetét. Ha tehettem volna, hellyel kínálom, leültetem, hogy minél tovább élvezhessem az ifjúságának arcára írt könnyedségét és a fiatalos báját. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem néztem meg elég alaposan a keskeny csípőjét és a soványságához képest viszonylag dús kebleit, amit a derekára csatolt öv emelt ki még nagyobbra, mint azt sejteni lehetett.
Már tudtam, mit teszek, csináltam neki munkahelyet. Ő lett a gazdasági mindenesem, az elődjét meg, egy szerény, idősebb asszonyt, Lídiát, aki szinte fiaként szeretett, előléptettem magasabb pozícióba. Egy csapásra ütöttem két legyet, így legalább minden nap a lány közelében lehettem. Ebből is látszik, a döntésem mennyire nem volt önzetlen. Két hónap betanulás alatt persze rengeteg mosolygás és egy kis ismerkedés közepette volt lehetőségem még jobban belészeretni. Hihetetlen aranyos, kedves, és okos nőre leltem az Ivett személyében. Lenyűgözött a tehetségével, és a szorgalma, meg a kitartása kivívta minden elismerésemet.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.98 pont (80 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 A57L 2016. 11. 17. csütörtök 06:32
Jó hosszú,de remek történet.
#9 listike 2016. 11. 15. kedd 19:25
Min mindig, most is remeket alkottál.
#8 cscsu50 2016. 11. 15. kedd 09:12
szuper
#7 sunyilo 2016. 11. 14. hétfő 22:22
Naggyon lyóóó!
#6 zsuzsika 2016. 11. 14. hétfő 16:53
Nagyon jó
#5 vakon54 2016. 11. 14. hétfő 16:29
Nagyon de nagyon remekírás Ez 10x10 pontot érő.
#4 deajk2008 2016. 11. 14. hétfő 10:33
remek egy írás lett, esetleg folytathatnád többféle szexuális orietációval is...
#3 veteran 2016. 11. 14. hétfő 09:56
Remek írás!
#2 genius33 2016. 11. 14. hétfő 09:35
Az tuti hogy nem rövid nyes
#1 Törté-Net 2016. 11. 14. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?