A+ A-

Kényszer

A történet fikció, enyhén urban fantasy.
- Engedj el! - bújtam ki a kezei közül.
- Ó, dehogy engedlek! - kapott utánam.
Ujjai azonban csak a levegőt markolták meg, én már rég messzebb kerültem tőle. Mégis visszafordultam, mert éreztem, hogy esze ágában sincs hagyni, hogy eltűnjek előle.
- Nem érdekelsz, Swoch! Szállj le rólam! - vágtam a fejéhez a hangos szavakat, hátha észhez tér tőlük.
- Ugyan, Estell - húzta mosolyra a száját -, mindketten tudjuk, hogy azóta álmodsz rólam, mióta akkor odalent megmentettelek.
- És? Ardhan is tudja, de nem fekhetek le közületek mindenkivel, akivel egyszer összekapcsolódtam.
Swoch nevetett. Nem volt amolyan minden nő álma típusú pasi, de nem is volt az a kategória, aki felett el lehetett volna siklani. Volt benne valami, ami kiemelte a többiek közül. Ha Ardhan nem lett volna, jó eséllyel Swoch szerzett volna meg magának. De nem így történt, és soha nem adtam jelét felé bármilyen érdeklődésnek. Ő azonban nem hagyta annyiban a dolgot.
- Ardhan, persze... csak azért vagy vele, mert ő hozott a csapatba.
- És ha így is lenne? - néztem élesen a szemébe.
Megint elnevette magát, de aztán ezúttal olyan hirtelen kapott el és szorított a falhoz, hogy feleszmélni sem volt időm.
- Ha nem ő hozott volna közénk, és nem vele kapcsolódtál volna össze először - suttogta az arcomba -, akkor most az én nőm lennél.
Tiltakozni akartam, de nem hagyott rá időt. Megcsókolt. Akárhogy is ellenkeztem, nem eresztett. Mit tehettem volna? Ajkaim bizseregtek a forró csóktól, a testem beleremegett az érintéseibe, mégis szabadulni próbáltam a kezei közül.
- Miért akarsz hűséges maradni? Tudod, hogy itt az nem szokás - mondta erre.
- Ahonnan én jövök, ott szokás volt. És Ardhan is hűséges hozzám.
- Legyen az az ő baja - suttogta a fülembe.
Ellöktem magamtól. Olyan erővel, amin még ő is meglepődött.
- Semmi közöd hozzá, hogyan élem az életem! És nem akarok lefeküdni veled! Nem érdekelsz! - tört ki belőlem nagyobb hévvel, mint amire bármelyikünk is számított.
Swoch néhány pillanatig tanácstalanul meredt rám. Én az ajtóhoz léptem, és durván megrántottam magam felé, ám a zár a helyén tartotta.
- Engedj ki! - parancsoltam rá.
Láttam rajta, hogy meggondolja, kinyissa-e nekem az ajtót, de végül megvonta a vállát.
- És ha nem? - kérdezte.
- Akkor... - de nem folytattam, helyette inkább egy nagyot rúgtam talppal az ajtóba.
Fájdalmasan reccsent egyet a fa, de nem adta meg magát ilyen könnyen. Ám a következő rúgásra már nem kerülhetett sor, mert Swoch elkapott és magához rántott.
- Erősebb vagyok nálad! - sziszegte az arcomba. - Ha makacsul ellenállsz, megerőszakollak.
A düh még mindig elborította agyamat, de a szavainak értelme mégis eljutott hozzám. A tehetetlenségtől bénultan álltam, és hagytam, hogy a nyakamra hajoljon.
- Tudom, hogy már azelőtt sem hagytalak hidegen, hogy összekapcsolódtunk volna.
- Önző vagy, és visszaélsz az erőddel...
- Mindenki ilyen.
- Engedj el - próbáltam immár kevésbé elszántan szabadulni az öleléséből, de ő nem törődött vele, inkább újra megcsókolt.
Keze a fenekemre csúszott, majd közelebb húzott magához. Minél tovább játszott a nyelvemmel, minél tovább szívtam orromba az illatát, annál jobban alábbhagyott a tiltakozásom. Igen, tetszett ez a férfi, de nem akartam vele soha közelebbi kapcsolatba kerülni. Most azonban nem igazán volt választásom. Talán, ha még jobban elborította volna agyamat a düh, akkor meglepetésében hagyott volna elmenni, de ebben sem lehettem biztos.
Lehúzta a felsőm cipzárját, aztán kibújtatta belőle a vállamat. A szemembe nézett, és megértettem, hogy ebből a helyzetből csak úgy szabadulhatok, ha hagyom magam. Vagy, ha eszemet vesztem, és őrült módjára nekimegyek. Ez utóbbihoz azonban túl kimerült voltam a tegnapi küldetés után. Bárcsak Ardhan a bázison lett volna... de messze járt, és ezt Swoch is nagyon jól tudta. Megadóan sóhajtottam, és hagytam, hogy a testem reagáljon ennek a férfinak az érintéseire, csókjaira. Fakó szőke hajába túrtam, másik kezem erős karján állapodott meg. Soha senki nem hozott még ilyen helyzetbe.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.42 pont (38 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 sunyilo 2016. 09. 24. szombat 17:34
Hát ez egészen - rossz...
#9 specialist 2016. 09. 23. péntek 19:44
Ezért Kár volt. ....
#8 cscsu50 2016. 09. 23. péntek 08:27
egy nagy 0
#7 vakon54 2016. 09. 22. csütörtök 16:10
Netörődjél a fikázókkal folytazsd feleségemnek és nekem tetszik!
#6 veteran 2016. 09. 22. csütörtök 08:39
0000-a
#5 zsuzsika 2016. 09. 22. csütörtök 08:12
Ez egy semmi.
#4 A57L 2016. 09. 22. csütörtök 07:57
A közepest sem éri el.
#3 deajk2008 2016. 09. 22. csütörtök 07:13
nekem tetszett 8p... folytasd
#2 listike 2016. 09. 22. csütörtök 06:36
Nem tetszett.
#1 Törté-Net 2016. 09. 22. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?