Lépések - Első lépés

Szavazás átlaga: 5.79 pont (29 szavazat)
Megjelenés: 2015. március 19.
Hossz: 17 252 karakter
Elolvasva: 475 alkalommal
A történet leszbikus karaktereket ugyan tartalmaz, de jelen ebben a részben nincs 18+-os esemény, így aki valami ilyesmire számít, az kérem, ne olvassa tovább. Mindenki másnak jó szórakozást kívánok! Véleményeket, kritikákat szívesen fogadok. :)
2007 novembere
Tökéletes léptekkel, szinte már a levegőben lépkedve, szelték át a parkettet. Merev, tekintélyt kölcsönző tartásuk, minden jelenlévőt magával ragadott. Nem volt szempár, ami ne rájuk szegeződött volna. Alarick büszke és biztos léptekkel vezette Kristent, arcáról őszintének egyáltalán nem nevezhető mosoly sugárzott. A profizmus körüllengte párosukat. Tökéletesen tartották az ütemet. A hangfalakból felzengett Safura „Can i love forever” kezdetű sora, amivel egy ütemben megindultak, az eddig háttérbe szoruló párosok is. Gyönyörű látványt nyújtottak a parketten hibátlan összhangban lépkedő táncosok.
Tekintetemmel folyamatosan Kristent követtem, ahogy még sokan mások is. Hollófekete kontyba rendezett haja hibátlan kontrasztban párosult tört fehér ruhájával és hófehér bőrével. Mosolyogtam a gondolaton, hogy ez a gyönyörű lány könnyedén nevezhető a modernkori Hófehérkének is. De hát mégis mit várhat az ember profi versenytáncosoktól?! Maga volt a kecsesség és a nőiesség. Ott volt körülette az, a bizonyos érinthetetlenségi aura.
Közben a keringő a végéhez közeledett. Összeszorult a gyomrom. Eddig minden rendben ment, de most következik a meglepetés. Az utolsó pár taktus közeledtével fokozatosan csökkentetjük a világítás erősségét. A végére érve már csak az asztalokon és táncparkett szélén lévő mécseseknek kellene világítania, ezzel is kölcsönözve egy alaphangulatot. Remeget a kezem, már annyira ideges voltam. Több hetes kemény szervezői munkának köszönhetően tetszelgett a terem a mostani pompájában. Súlya volt minden pillanatnak. Azt mondják, nincs olyan, hogy tökéletes, mégis mindennek ezzel a nem létező fogalommal egyenértékűen kellett alakulnia. Elsős diákot még soha nem ért az a megtiszteltetés, hogy a szervező bizottság elnöke legyen. Valószínűleg én sem lettem volna, sőt magamtól nem is jelentkezem szervezői feladatokra, ha az édesanyám nem lenne dékán. Mondanom sem kell, a szervezésnél emiatt nem akadt ember, aki vitatkozni szeretett volna velem, nem mintha ezt, a felém irányuló tisztelet eredményezte volna. Mindenki szemében én voltam a dékán elkényeztetett lánya, akinek kilobbizták az elnöki posztot. Szerettem volna bizonyítani, de nem így. Gyűlöltem, hogy újra olyasmibe rángatott bele, ami magamtól eszembe se jutott volna.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 8 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.79 pont (29 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Andreas6
2020. április 11. 07:37
#8
Nekem sem tetszett.
1
l
listike
2015. március 23. 09:09
#7
Kezdetnek nagyon jó. Várom a folytatást.10pont.
1
t
tomi19
2015. március 20. 17:38
#6
Kíváncsi vagyok a folytatására 🙂
1
p
papi
2015. március 19. 20:35
#5
Nem olyan nagyon rossz.
1
veteran
2015. március 19. 10:35
#4
Nem tetszett.
1
deajk2008
2015. március 19. 07:18
#3
nekem mindig tetszenek a homo történetek (a leszbi történetek is homo történetek), imádom őket, jó lett 9p, folytasd...
1
a
A57L
2015. március 19. 05:31
#2
Nem tetszett.
1
T
Törté-Net
2015. március 19. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1