A+ A-

Levelek Klárinak 1. levél - A mosókonyha, avagy egy út kezdete és egy másik vége

Kedves Klári!
Elnézésed kérem a kései levélért – hisz már egy hónapja is van, hogy találkoztunk -, de talán a szokatlan apropó és szokatlan téma elégséges és elfogadható magyarázat a késlekedésre.
Mikor elváltunk egymástól, teljességgel bizonyos voltam benne, hogy kérésedet nem fogom teljesíteni számos okból kifolyólag. De ügyesen ültetted el bennem a magot, mely termőre is fordult kis idő után, hála annak a sustorgó kisördögnek, mely folyamatosan mondta a magáét.
Nézd el a nem túl irodalmi stílust és a sok pongyolaságot, de nyilván nem csináltam még ilyet és ezer éve nem írtam „rendes” levelet. Bár jobb lett volna kézzel megírni, de a megszokás ezt nem tette lehetővé, így maradtam az ütött-kopott klaviatúrámnál. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy az elvárt szinten szolgálja majd tudományos fejlődésedet, de a tudományért és az emberiségért mindent! Remélem nem sértelek meg, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen „érzéki” kutatási témát választasz. Ebből is látszik, hogy óvakodni kell a korai ítéletalkotástól, mert a világ tele van nagyobbnál nagyobb meglepetésekkel. Így kezdődött nekem is, egy vaskos meglepetéssel.
Milyen érdekes, bár nyolc éve már, de még mindig olyan, mintha tegnap történt volna (tartok tőle közhelyekben és fázisokban nem lesz hiány, de mint mondtad, nem az irodalom megújítása a cél, és ahogy kérted, igyekszem plasztikus és célratörően vulgáris lenni). Az első fontosnak tartott esemény még akkor történt, amikor volt kapocs az életünkben, azaz amikor Laurával még házasok, igaz az én részemről már nagyon boldogtalan házasok voltunk, mert addigra már valami nagyon elromlott. Bár nem vagyok büszke rá, de lelkiismeret furdalásom nem volt egy pillanatig sem. Már az első felütésből is láthatod, hogy a „feladatot” komolyan vettem és meg is bízok benned, hisz tudod kik a szereplők (tényleg, Te miért nem voltál ezen a bulin? Talán ekkoriban volt az egyik külföldi ösztöndíjad?) Bárhogy is használod az alábbiakat, a neveket és a helyszíneket változtasd majd meg, mert ami a hálószobákban és egyéb helyeken történik, annak ott is kell maradnia.
Három éve voltunk akkor házasok, rá egy hónapra költöztem el és nem sokkal utána már el is váltunk. Szokásos hét volt, szokásos eseményekkel, annyi szokatlan azért volt, hogy három hete már a szokásosan kötelességszerű szex is elmaradt. Az is szokásos volt, hogy teljességgel elfelejtettem, hogy szombaton jelenésünk van a szokásos, évi egyszeri, a túra és szabadidő csoportnak szervezett nyárindító és szezonértékelő összejövetelen. Bár sok mindenkit ismertem, de ez szinte csak Laura terepe volt, hisz én ritkán – soha – vettem részt a csoport által szervezett túrákon, kirándulásokon és egyéb eseményeken. Nem az én világom volt ez a csapat, általában udvarias képet vágva halálra untam magam ezeken az összejöveteleken. De hát ez volt a nagy, évi egyszeri, kihagyhatatlan parti, amit nem illik kihagyni. A reggeli merevedésem már szinte fájt, próbáltam rámászni Laurára (bár már jó ideje nem igazán volt nőként izgató számomra), de nem is olyan finoman minduntalan lepattintott, mert „miért felejtesz el mindig mindent, ami fontos nekem és miért kell megint nyavalyognod, hogy nincs kedved az én kedvenc programomhoz, amikor mindenki ott van, aki fontos nekem”. Remek kombináció ígérkezett, egy dögunalmas szombati összejövetel szinte már kínzó kielégítetlenséggel. Még csak segíteni sem tudtam magamon... Csak hogy még jobban érezzem magam, kiderült, hogy már délután elindulunk, mert korábban kezdődik az összejövetel, mert „nagyon sok remek fénykép készült az elmúlt év programjairól, legalább így majd tudod, hogy miről maradtál le”. A másik ok pedig a korai indulásra, hogy Karcsiék házában lesz az összejövetel, ami kicsit messzebb van, kocsikkal megyünk. Meglepődve kérdeztem, hogy-hogy a persona non grata Andi háziasszonysága mellett kerül erre sor, hisz mindig elmondják mindennek. Meghallgathattam a szokásos cirádákat Andiról, de ekkor már nem is hallottam Laurát, mert Andira gondolva éreztem, ahogy kőkeménnyé válok megint.
Hogy fogom én ezt kibírni feltűnés nélkül, és hogy fogok tudni koncentrálni arra, hogy ne azokat a csodás, kerek, feszes idomokat bámuljam? De annyira már nem bántam, hogy el kell mennem nekem is... Ötre oda is értünk, a kocsiban folyó beszélgetésből semmi nem maradt meg, de még az sem, hogy kik is jöttek értünk. Megérkezés után egyből sokkot kaptam, Andi döbbenetesen nézett ki. Éppen feketére festettette és kiegyenesítette a haját, ami nagy jól állt neki. Nagyon jó idő volt, ehhez igazodva egy feszes top volt rajta, ami kikövetelte, hogy ne tudj másra nézni, csak azokra a gyönyörű, telt és még kicsit ereszkedve is szinte tökéletes cicikre. Hozzá egy térdig érő fehér szoknya, amely három helyen is fel volt vágva (slicnek hívják az ilyesmit szaknyelven?), így minden mozdulatnál ott volt az apró kis játék, hogy mutatok is valamit ha figyelsz, meg nem is. Mondanom sem kell, hogy a szoknya megfelelően át is látszott.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.53 pont (34 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#10 nnrtndrg 2015. 03. 12. csütörtök 22:47
összesen 24 levél van a 8 évről. úgyhogy ha kiteszik, akkor lesz még mit olvasni.
#9 listike 2015. 03. 7. szombat 10:37
10pont és várom a folytatást.
#8 papi 2015. 03. 7. szombat 09:24
Eddig jó, várom a folytatást.
#7 hairy_pussy 2015. 03. 7. szombat 06:30
10p
Nagyon jó!!!
Várom a folytatást
#6 david70 2015. 03. 6. péntek 22:13
Szuper! Olyan mint aminek kepzeltem, tehat varom a folytatast!
#5 veteran 2015. 03. 6. péntek 15:37
Remek.
#4 Andreas6 2015. 03. 6. péntek 07:32
Nagyon jó, jöhet a folytatás!
#3 deajk2008 2015. 03. 6. péntek 07:09
nekem alapjából tetszett és még jól is lett megszerkesztve és folytasd...8p lett
#2 A57L 2015. 03. 6. péntek 06:58
Nekem nem jött be.
#1 Törté-Net 2015. 03. 6. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?