A+ A-

A munkahely

Anna már hatodik hónapos terhes volt, amikor bejött a munkahelyemre, azt hiszem, a családi pótlékhoz kellett valami papír pocakja nem volt túl nagy, de már le sem tagadhatta, hogy a labdahasiban valaki van. Ruhája pedig most kerülhetett ki a varrónő asztaláról, kihangsúlyozta a terhességét, a dekoltázsa mély, talán egy kissé túlságosan is mély volt mellei már most készültek a szoptatásra, a természetesnél jóval nagyobbak, feszesebbek voltak. Melltartó nem volt rajta. A ruha anyaga pedig... Szóval többet mutatott, mintha nem lett volna semmi a nőn.
Meglepődtem, de valami jóleső izgalom fogott el. Az irodában valamennyien férfiak voltunk, és igen csak jó barátok, ezért évek óta ment a nyílt szövegelés.
Andris már jó néhány nőügyéről beszámolt, és a többiek sem fogták be a szájukat.
Talán két éve egy kiszálláson pedig igazán összekovácsolódott a társaság, mert három csajt hoztak fel a fiúk a szállodába, és mi öten nem haboztunk, még akkor sem, amikor kiderült, hogy az egyik nő terhes.
Hárman csak a terhes csaj körül lebzseltünk, és azután nem volt hét, hogy ne beszéltünk volna róla. Mindhárman bevallottuk, hogy nincs vonzóbb számunkra, mint egy terhes nő. Azt hiszem mind az öten vártuk, hogy újra lemenjünk abba a városba, de nem találtuk meg a nőt. Helyette fotókat nézegettünk, mindenki hozott néhányat, ki is raktuk, amikor csak lehetett.
Andris egy sörözés alkalmával egy pocakos képet vett elő. Tegyünk róla, hogy élőben is láthassunk ilyet! Adta körbe a sógornőjéről készült képet. Andris feleségét jól ismertük, mert a társaság összejövetelein többnyire az asszonyok is részt vettek. Szinte minden alkalommal felmerült néhányunk vonzódása a terhes nőkhöz. Az asszonyok zavartan nevettek, és elég furcsának találták a mi gusztusunkat. Szerintük formátlan a terhes nő. Én, mondta ki Andris egy szuszra, kértem az asszonyt, ha terhes lesz, ne csak képben mutathassam meg, hanem jöjjön be. Helyes, helyes hallatszott a hangzavar.
Mit szólt hozzá? Kérdeztem.
Azt mondta nem vagytok normálisak, egyébként sem vagyok terhes.
Szerintem ez nem elutasítás, folytattam a beszélgetést, én is említettem otthon.
Múltkor a szépségversenyen Anita is levetkőzött.
Na jó, de néhány pohár után szólt Misi Anita férje.
Tehát mit mondott Anna?
Nem szégyenlős.
Akkor bejön, szép a nejed.
És hogy' táncolt az asztalon!
Tehát akkor Anna, Mari és Anita sem mondott nemet.
De igent sem.
Elcsendesedett a társaság. Sem terhes nő, sem határozott igen.
Éppen azt akartam mondani, folytattam, ha esténként az ágyban folyton ezt duruzsoljuk kedvesünk fülébe, talán célt érünk.
Szerintem Erzsi nem lesz hajlandó. Szólt leverten a férj. Pedig ő küldött a nőt megkeresni.
Szorgalom és kitartás a fontos.
Ennyiben maradtunk. A következő összejövetelen a feleségek éppen olyan fesztelenül viselkedtek de mintha egy kissé többet engedtek volna a tánc közben, és némelyik már eleve kihívóbban öltözött. Néhány hónap múlva éppen Erzsi volt az első, aki sétálni hívott, és kinn a kertben rögtön megcsókolt. Jó esténk lett, mert Anna, majd Anita is piros arccal jött vissza éppen aktuális táncpartnerével a sejtelmesen zizegő bokrok közül.
Hétfőn kitárgyaltuk, kiderült jól alakul a helyzet, vagy összebeszéltek a nők, de mindegyikünk kapott legalább egy puszikát.
Amikor bejelentettem Anna állapotát reggelenként az volt az első, hogy megkérdezték mikor hozom be a nejemet. Ők sem gondolták komolyan, hogy behozom, én sem, csak reménykedtem. Hetente új fényképeket készítettem, és jól látszott, a jövevény egyre nagyobb helyet kér magának, az aktokat hol az egyik, hol a másik nézegette pihenésképpen.
Az ablakban állt Jenő, és felkiáltott:
- Toni, nem a te nejed jön? Éppen olyan, mint a fényképeken.
- Tényleg ő az.
- Úristen de szép tódult a társaság az ablakhoz.
- Jó nő! Még így is jó nő.
- És tényleg terhes.
- Megdugnám
- Ne marháskodj.
- Toni megígérte, hogy behozza.
- Toni, hívd fel.
Nem tehettem mást, elé mentem a személyzetire.
- Szervusz szívem, ha végeztél feljöhetnél, nem sokára vége a munkaidőnek, együtt mennénk haza. Szívem láthatóan kalimpált az ingem alatt.
- Jól van drágám.
- A fiúk is látni akarnak!.
- Rendben. Nézett rám biztató mosollyal.
Az iroda felé való út fárasztó volt, néha rám köszönt valaki, alig tudtam viszonozni a megszólításokat. Mintha most kértem volna meg a nejem kezét izgultam, kezem reszketett, akartam, hogy feljöjjön, mint az első randevún. Végre valami olyan történik, amit régóta akartam. Az asztalfiókban néhány fényképet őriztem, a terhes Anna, nagy hasával ruha nélkül, a Balaton partján. Ezeket a fotókat mindenki ismerte, még az első terhessége alatt készültek.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.42 pont (60 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 A57L 2016. 12. 6. kedd 05:06
Nem lett rossz.
#11 Bikmakkocska 2013. 09. 14. szombat 13:26
Eléggé fura.
#10 Haj Hab 2013. 06. 24. hétfő 13:41
Ha van folytatás ide vele!
#9 sipospista 2013. 04. 8. hétfő 11:19
nem rossz
#8 sikamika 2012. 09. 10. hétfő 18:35
terhesen partiba dobni az asszont? háát érdekes. . .
#7 hegedüs 70 2012. 09. 7. péntek 08:49
Szerintem minden nőben él a kurva csak a hülye férjek nem tudják kihozni belőlük.
#6 papika 2012. 09. 6. csütörtök 14:42
Na ne már.
#5 Shavo 2012. 09. 6. csütörtök 02:34
Nekem tetszett.
#4 Rinaldo 2012. 09. 5. szerda 01:37
Ekkora nagy faszt,meg ezt a nagy kurvát.
#3 cervelo 2012. 09. 4. kedd 09:57
A terhes feleségem nem dobnám közösbe.Amúgy a történet jó.
#2 tenzin 2012. 09. 4. kedd 09:11
hát...?!?
#1 Törté-Net 2012. 09. 4. kedd 00:00
Mi a véleményed a történetről?