A+ A-

Dolláros szadi-szex

- Gint kérek, tonikkal! - szólt oda Betti a pincérnek, s hanyag mozdulattal a pultra dobott egy százast.
- Ne igyál annyit! - mondta indulatosan a pincér, miközben töltött egy keveset a nő poharába. - Még éjfél sincs, és már a tízediknél tartasz... Inkább dolgozz!
- Nem melózom nektek eleget? - csattant fel a nő. - Ebben a rohadt, csillagos szállodában én vagyok az egyetlen, aki igazán dolgozik... Ti is belőlem éltek.
- Na menj a francba! - dörmögte a pincér és hátat fordított az illuminált nőnek.
Betti a bárpultra könyökölt, rágyújtott egy cigarettára, aztán füstölni kezdett. Néhány perc múlva a zsörtölődő pincér hangja riasztotta fel.
- Te, az a pasas a sarokban, téged figyel... Már legalább félórája.
Betti hátrafordult, s lopva követte a pincér diszkrét fejmozdulatát.
A gömbölyű asztal mögötti hangulatos félhomályban ötven körüli, magányos férfi iszogatott. Tekintetét le sem vette a pultnál ücsörgő nő karcsú alakjáról. Már órák óta figyelte.
Betti felhajtotta a gint, elnyomta az ujjai közt parázsló csikket, majd merész léptekkel elindult a férfi felé. Asztalához érve kacér mosollyal megszólította:
- Látom, uraságod engem figyel... Leülhetek?
A férfi bólintott, és tört magyarsággal válaszolt:
- Tessék csak!... Valóban önt figyeltem... Ön gyönyörű ... És nagyon hasonlít a volt feleségemre.
- Örülök, hogy tetszem... Maga milyen nemzetiségű? - kérdezte érdeklődve Betti, mivelhogy azonnal észrevette az idegen akcentust.
- Járom a világot... Üzletember vagyok - mondta kimért hangsúllyal az idegen, aztán látva, hogy a nő nem nagyon elégedett a válasszal, még hozzátette: Valamikor főiskolás voltam Budapesten, akkor tanultam meg magyarul... De azóta sokat felejtettem.
Betti már másra nem is volt kíváncsi, csak az érdekelte még, hogy mennyit "akaszthat" le a vendégről, ha felviszi magához. Úgy érezte, már épp ideje, hogy fölcsípjen valakit, mert ma még csak lófrált, pangott az üzlet, s egyetlen komoly, dolláros pasas sem mutatkozott a szállodában. Legalábbis olyan, aki kefélni akar.
- Ha kívánja, együtt maradhatunk - szólt Betti mosolyogva, s kacsintásával jelezte, hogy mire is gondol.
A külföldi vette a lapot. Intett a pincérnek, fizetett, és bőkezű borravaló kíséretében motyogott még néhány köszönő szót.
- És hová megyünk? - kérdezte Bettihez fordulva.
- Csak lassan! - mondta a nő, mert nem volt szokása, hogy bizonytalan üzleteket kössön. - Előbb tisztázzuk, mennyit kapok!
- Amennyit csak akar! - válaszolt a férfi határozottan, s szemében felvillant az a fajta buja fény, mely főképp az idősödő, kéjenc férfiakat jellemzi szerte a világon:
- Százas!... Dollárban! - szólt Betti. - És akkor reggelig a magáé vagyok.
- Oké!... Mehetünk! - nyugtázta elégedetten a férfi, majd megvárta, amíg a nő összekészülődik.
A sugárút már csendes volt, s ahogy kiléptek a szálloda kapuján, néhány taxi várakozása mutatta, hogy a város közlekedése megállt.
- A Gellérthegyen lakom, mehetnénk kocsival! - szólt Betti körülnézve, s látszott rajta, hogy keresi a férfi kocsiját.
- Menjünk taxival! - mondta az idegen, s magyarázatul hozzáfűzte: A kocsim lent van a parkolóban, ilyen rövid útra nem hozatom fel.
Odaléptek az első taxihoz. Betti bemondta a címet, s a kocsi elindult. Még a híd előtt sem jártak, de a nő rafinált keze már a vendég combjait birizgálta, hogy megérkezésig kellőképp felfokozza szexuális érdeklődését.
Ám Betti nem tudhatta, hogy a férfi már rég kinőtt abból a korból, amikor még a régi, hagyományos ingerlések is hatottak rá. Jó tizenöt éve járja a világot, s azóta bárhol, bárkivel szeretkezik, mindig a "különlegességeket" keresi. A hagyományos szeretkezési formák nem nagyon érdeklik. Talán azért, mert valamikor régen csalódott a feleségében, aki mindig, minden alkalommal csak a hanyatt fekvés unalmas pózát produkálta. Arról szó sem lehetett, hogy egyszer is franciázzanak, vagy változatosabb figurákat gyakoroljanak. Hosszú távon aztán iszonyú unalmassá váltak az együttlétek, mígnem végül is - egy fehér karácsony hajnalán - megszökött hazulról.
Mint azt később megtudta, a kedves felesége csak vele nem volt hajlandó "malackodásokat'' elkövetni, ám a barátjával és üzlettársával annál inkább űzték a pornográf kalandokat. Talán ez is közrejátszott abban, hogy annyira meggyűlölte a nőket. Mindenesetre volt idő, amikor minden olyan nőt került, aki egy kicsit is emlékeztette a feleségére. És most íme, megint összeakadt a képmásával.
A taxi megérkezett. A sofőr lecsapta az órát, de a férfi meg sem várta az összeget, csak átnyújtott egy ötszázast.
- A többi a magáé! - mondta tárgyilagos hangon és kiszállt a kocsiból.
Közben Betti is előbújt a túloldalon, megkereste kulcsait, majd benyitottak a gyönyörű, kertes villába. Az udvari szökőkút, a lépcsők márványborítása és a csodás, kétszintes épület minden része arra utal, hogy ebben a házban lakik a "gazdagság."
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.79 pont (39 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#9 Andreas6 2017. 07. 24. hétfő 15:14
Írókám még nem hallott az Interpolról...
#8 papi 2013. 12. 24. kedd 10:07
Egész jó
#7 A57L 2013. 10. 11. péntek 04:24
Nem rossz.
#6 sztbali 2012. 01. 19. csütörtök 16:34
Pár helyen le-hetne javítani a he-lyesírást!
#5 v-ir-a 2012. 01. 18. szerda 21:45
nekem tetszett....azért lehetett volna happy end ....
#4 Pavlov 2012. 01. 18. szerda 20:51
Vannak benne jó ötletek, de túl sok és így csapongónak tűnik.
#3 genius33 2012. 01. 18. szerda 14:31
Nem rossz smile Sőőőt...
#2 gyuri0926 2012. 01. 18. szerda 07:51
Emeletes baromság !!!
#1 Törté-Net 2012. 01. 18. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?