A+ A-

Vivat Bacchus 1. rész

Eva kényelmesen terpeszkedett a fotelében. A vastag bőrrel borított bútor enyhén besüppedt alatta és ő úgy érezte, mintha egész testét puha tollak simogatnák. Egy pillanatra lehunyta a szemét és feltette a lábát az asztalra. Élvezte a helyzetet. Ahogy belepillantott az asztalával szemben álló hatalmas tükörbe, úgy érezte teljesen meg van elégedve azzal, amit lát.
Szerette néha csak úgy nézni magát a tükörben. Ez nem amolyan női hiúság, vagy magamutogatás volt a részéről, csak néha szerette, ha magát is látja a körülötte pezsgő életben. A nő, aki visszatekintett rá, egy perccel sem nézett ki huszonnyolcnál többnek. Hollófekete haja szigorúan hátra fogva lógott le a háta közepéig. Arca ettől kissé feszesebb és komolyabb lett, amin még dobott is valamennyit barna szemeinek fürkésző tekintete és vékony ajkai, amelyeket gyakran préselt össze, ha valamire nagyon figyelt, de mindez cseppet sem öregbítette őt. Épp úgy, ahogy elegáns kosztümje és vékonyított lencsés szemüvege is inkább egy fiatalos nő hatását keltette, mint egy komoly üzletasszonyét.
Az irodában teljes csönd volt, de ahogy kitekintett az egyik fal nagyobbik részét elfoglaló ablakon, elé tárult a Bacchus bár pezsgő élete. Szerette figyelni, ahogy zajlik az élet a kis kávézóban. Bőrfotelében üldögélve az ablakon keresztül belátta az egész helyiséget, de mivel az üveg kívülről sötétített volt, őt senki sem látta. A falak hangszigetelése tökéletes volt, így egy hang se szűrődött át a kinti zenéből és zsivajból. Ez volt Eva saját kis menedékhelye. Gyakran üldögélt a pultnál és figyelte a vendégeket. Néha meg is szólított egyet-kettőt és igyekezett eltitkolni kilétét, legalábbis amíg lehetett. Jobb volt, hogyha a beszélgetőpartner csak akkor jön rá, hogy a vele szemben ülő fiatal és észvesztően csinos nő valójában a hely tulajdonosa, amikor már beindultak a dolgok. De többnyire jobban szeretett csendben megbújni a háttérben. Egy olyan helyen, ahonnan ő mindent lát, de őt senki nem látja. És erre az irodája tökéletes volt. Innen büntetlenül szemlélődhetett, anélkül, hogy bárki megzavarná.
A Bacchus kávézót tulajdonképpen úgy örökölte. Régen rengeteget jártak ide a barátaival szórakozni. Mindenki ismerte már őket. Mondhatni törzsvendégek voltak. Aztán a vendégek kezdtek elmaradozni és a tulajdonos a csőd szélére került. Bóvliért adta át az egészet Evának, aki hamar kicsinosította és alig egy év alatt ismét felfuttatta a kis bisztrót.
Ő találta ki a Bacchus nevet is. Igazán nem tudta, hogy minek is nevezhetné az éjszakai élet eme színfoltját. Talán a kávézó, a bár, vagy a kisvendéglő lett volna rá a legmegfelelőbb, de semmiképpen sem kocsma. A vendéglő pedig túl emelkedetten hangzott. Nem illet arra a kötetlen vidámságra, ami itt zajlott. Ezért a köztudatban egyszerűen csak úgy terjedt el, mint a Bacchus. Bárminemű egyéb besorolás nélkül, csak a Bacchus. Eva gondolta, hogy a bor, a mámor és a mulatság istene vonzani fogja a vendégeket és így is lett. Az elmúlt néhány évben egész kis vagyont szedett össze. De ez volt az, ami őt a legkevésbé izgatta.
A tekintete a szemmel láthatóan önfeledten mulatozó vendégekről a pult mögé tévedt. Az arcára mindig kaján mosoly ült ki, amikor a sörcsapnál serénykedő lányra pillantott. Summert alig egy hete vette fel, de máris tökéletesen meg volt vele elégedve. Hamar pótolhatatlan munkaerővé vált és látványnak sem volt utolsó. Csinos arcár lágy esésű, kissé hullámos fekete haj övezte. Csillogó kék szeme olyan volt, mint két kristálytiszta tengerszem. Pisze orra és elbűvölő mosolya kislányos bájt kölcsönzött neki, amellyel bárkit képes lett volna elbűvölni. Huszonhárom éves volt, de ezzel a mosollyal néha akár tizenhat évesnek is simán elmondhatta volna magát. Nem volt az a típus, akiből az ember nem nézi ki a korát, de ha eleresztett egy mosolyt, mindenkit rögtön olyan érzés kerített hatalmába, mint amikor egy kislányt lát mosolyogni, és majd elolvad a gyönyörűségtől. És ez a tulajdonság egy pultos lánynak többet ért minden másnál. Eva nem is értette miért ragaszkodik Summer annyira az egyetemhez, amikor teljes munkaidőben annyi pénzt kaszálhatna a Bacchusban, amennyit bármi más állással csak hatalmas erőfeszítés árán szerezhetne meg.
Eva tekintete lejjebb csúszott a lány testén. Formás nyaka és gömbölyű vállai karcsú testben, lágyan ívelt derékban és hosszú lábakban folytatódtak. Eva tanácsára mindig rövid, kivágott felsőt hordott, amely kiemelte formás melleit is. De az előrelátó főnökasszonynak be kellett vallania, hogy személyes okok is vezérelték, amikor erre kérte a lányt. Egyszerűen nem tudta levenni róla a szemét. Olyan volt, mint egy földre szállt angyal, aki tekintetével szinte hívogat, hogy tépje le róla a ruhát.
Eva mindig is vonzódott a nőkhöz. Nem is emlékezett rá, hogy ez valaha másképp lett volna. Már a kezdetektől fogva, amikor a kislányok elkezdenek érdeklődni a fiúk iránt és fordítva, ő a körülötte csicsergő és magukat illegető lányokat is megnézte.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.93 pont (40 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 listike 2014. 12. 13. szombat 11:09
Mivel nem folytattad, ezért 1pont.
#3 A57L 2014. 04. 25. péntek 05:08
Egész jó lett.
#2 papi 2014. 01. 12. vasárnap 12:16
Nem rossz
#1 Törté-Net 2011. 05. 19. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?