Apakomplexus - Lili

– Apa, akkor be tudsz vinni a városba?
– Lili! Már megint rám akaszkodik. A lányom. Nem vér szerinti, de semmit sem számít az érzésen, sajátomként nevelem. Tizenhét éves fruska, de néha úgy lóg rajtam, mintha még csecsemő volna. Sokszor zavarba hoz. Úton – út mentén belém csimpaszkodik, fogdos, ezért sokszor azt hiszik a csajom. Lili nagyon csinos lány. Százhetvenkét centi magas, karcsú alakkal, hosszú, szőke hajjal, bögyös is, szóval guvadnak a férfi szemek a láttán. Én negyvenhárom éves vagyok, és beképzeltség nélkül mondhatom, nem nézek ki harmincnál többnek. Komolyan. Szerencsére a természet olyan adottságokkal áldott meg, amit heti három edzéssel nagyon jól karban tudok tartani. Jól nézek ki és pont. Izmos, magas és dögös vagyok. Beképzelt lennék? Na és, megtehetem. Szóval bejövök a nőknek, nem is hagyok ki egyetlen alkalmat sem!

– Jól van, nem bánom beviszlek, ᾢ válaszolom sóhajtva.
– Gyere lányom! De hová mész már megint, diszkóba a barátnőiddel? Talán inkább tanulnod kellene, nem? Azt hiszem, hogy túl engedékeny vagyok veled! – A slusszkulcsot magamhoz veszem, és már venném a farmerkabátomat is, de Lili vacakol.
– Siess már kislányom, meddig várjak rád? Fontos találkozóm lesz kilenckor! – Persze Ágival találkozom a munkatársnőmmel, jó bőr, kefélem hetente.
– Hová is vigyelek, mit mondtál? Mert mindenhová, nem foglak csak úgy elengedni!
– Jaj, apa, házibuliba megyek az osztálytársamhoz. Na, na, na, hadd menjek! Már megígértem.
– Csak bámulok, amikor a nyitott szobaajtó mögül kiszűrődő hangja után, meg is jelenik előttem. A kis fruska félig meztelen. A melltartója lila, őrjítően csipkés a bugyijával együtt. Nem akarom bámulni, de nehéz nem észrevenni a lába között megbúvó keskeny kis háromszöget, ahonnan puha simaság sejlik elő az áttört csipkén keresztül. Nem állhatom meg szó nélkül.
ᾢ Anyám, milyen harmatos teste van az én kicsikémnek! – A mellbimbói majd kiszúrják a fehérneműje anyagát, ágaskodnak, szinte simogatásért kiáltanak. De, szerencsés lesz majd az a fickó, aki először megérintheti! Az ember bele tudna harapni mindenhol, kóstolni a bőrét, ízlelni a zamatát! Muszáj leállítanom magam. Ennyire nem lehet tele a tököm, de nagyon nehéz Lilire nem nőként tekinteni. Ajjaj! Hogy a ménkű vágna bele valahová, a farkam már bekeményedett, győzöm takargatni az ágyékomat.
– Apa? Mi van veled, nem vagy jól? – kérdi tőlem, míg én pislantok egy párat, ég a pofám rendesen.