Elégtétel

Mindig is ki akartam törni abból a munkáscsaládi közegből, amiben felnőttem. Már gyerekként, kamaszként is orvos akartam lenni. Nem volt titok, hogy nőgyógyász. Akkoriban persze gyerekes indokokkal magyaráztam, hogy láthassak majd puncit, cicit, de valójában a rang, a vágyott kitörés is ott motoszkált bennem.
Vézna, pattanásos kamasz voltam. A lányok egyszerűen átnéztek rajtam, mintha ott sem lettem volna. A nyári szünetekben dolgoztam, hogy félretegyek, és összejöjjön a nagy álmom, egy motor még az érettségi előtt. Úgy éreztem, ha másért nem, legalább a járgány miatt észre fognak venni. Tizenhat évesen tényleg meg is lett, egy 250 köbcentis Suzuki. Nekem akkor az volt a szabadság, a belépő egy másik világba. És mintha igazam is lett volna. Az osztály elitje a nyár végén egy gárdonyi hétvégét tervezett. A többiek vonattal mentek, de Franciska, – az a lány, akibe a fél város szerelmes volt a szépsége miatt, – odalépett hozzám, és egyszerűen kijelentette.

– Vigyél le motorral! – Mondta.
Először tiltakoztam, nem tudtam mit kezdeni a helyzettel, de akkor bedobta a tutit.

– Ha leviszel, velem alhatsz.
Nem volt kérdés. Nyert. Tényleg az ő ágyasa lettem. Az első éjszakán, szűz fiúként persze mindez inkább a zavar és az izgalom ködébe burkolódzott. Túl hamar véget ért, alig maradt emlékem róla. Egy biztos, elvesztettem a szüzességem. De nem így képzeltem. Franciska utána ugyanis hidegen felhívott egy másik srácot, hogy elégítse ki helyettem. Én pedig ott ültem, a szürke ködben, de még így is boldogan.
Másnap Franciska ivott egész nap, én pedig motorozgattam vele, amíg végül ki nem dőlt. Én vetkőztettem le és tettem ágyba. Akkor láttam meg igazán, milyen is valójában. A város bálványozott szépsége közelről nem volt az a hibátlan nő, akinek mindenki hitte. Sovány volt, törékeny, szinte csontos, a testén pattanások. Pici mellei, finom vonalú teste egyszerre keltett bennem csalódást és izgalmat. Amikor bódultan, magáról nem tudva rám mosolygott, és rekedtes hangon suttogta:

– Csinálj velem, amit akarsz...   – különös bizsergés futott végig rajtam.
Nem parancs volt, inkább kiszolgáltatottság. Lassan hajoltam fölé. Ajkaim végig vándoroltak a nyakán, a vállán, a karján, a mellein, és éreztem, ahogy teste apró remegésekkel reagál.