Nyári színházi kalandok 3. rész - 2. fejezet

Klári és Judit nagyon finom reggelit készítettek nekünk. Miközben falatoztunk könnyed beszélgetést folytattunk. Még Alexa is hozzászólt a témához, látszólag nyoma sem volt lebukása miatti zavarának.
– Akkor ma délelőtt érkezik meg Bea és Anna és valamikor késő délután Flóra? – kérdezte Judit.
– Igen, este pedig irány a színház, már alig várom.
– Biztos jó lesz, csak ne keserítsék meg az életünket a szúnyogok.
– A szúnyogokat mérhetetlenül utálom, ha tehetném az összeset kinyírnám. – vágta oda Alexa.
– Ugyan Judit, majd befújjuk magunkat szúnyog riasztóval.
– Akkor meg tök büdös citrom illatom lesz, elnyomja majd a kedvenc parfümöm illatát. – panaszkodott Judit.
– Nyugi, van nálam olyan riasztó, ami teljesen szagmentes. Távol tartja a rovarokat és nem leszel tőle büdös.
– Komolyan már ilyen is van. De szuper.
– Tudod Anya, a világ fejlődik.
– Nem kell gúnyolódni Alexa.
– Látod, semmi nem ronthatja el az esténket. – nyugtázta Klári. – Alexa is jön velünk a színházba?
– Én nem megyek.
– Miért? – kérdezte Klári.
– Nincs kedvem. – válaszolt egykedvűen a tini.
– Alexának még érnie kell, hogy ilyen darabokat értékeljen, amire megyünk. Megkérdeztem, hogy akar e jönni, de nemet mondott, én meg nem erőltetem. Nagy lány már, el tudja dönteni mi a jó neki.
– Igazad van, nem is kell erőltetni. De legalább nem leszel egyedül, mert Ákos majd vigyáz rád.
– Miért? – riadt fel Alexa.
– Én is kihagyom ezt a darabot, nem az én stílusom.
– Rám nem kell vigyázni. – fortyant fel a lány.
– Alexa! – csattant fel Judit.
– Bocsánat, nem úgy értettem. Csak azt akartam mondani, hogy elég idős vagyok, tudok magamra vigyázni.
– Ákos nem az a fajta, aki megmondja neked, hogy mit csinálj, hidd el nagyon laza. – nyugtatta Klári.
– Ne félj Alexa, nem akarlak semmiben korlátozni, ha szeretnéd mókázhatunk együtt, ha inkább magadban töltenéd az időt, abban sem foglak zavarni, el tudom foglalni magam.
– Jó, majd meglátjuk. – mondta lesütött szemmel.
Mikor végeztünk a reggelivel, közösen elpakoltunk mindent és megbeszéltük, hogy a kertben folytatjuk a programot. Klári, Judit és Alexa kifeküdtek napozni én pedig kicsit körbe jártam a háztat, hogy felmérjem a terepet. A ház terasza teljesen láthatatlan volt az utcáról, ami megfelelő intimitást nyújtott a helyieknek. A kertkapu egy régi darab volt, és nyikorgott is a zsanér. Valószínű innen hallotta Judit, hogy bejöttünk.