A+ A-

Selyem és fiú 3. rész

(A szerelmem. Alszik. Lassan veszi a levegőt, és én nagyon szépnek látom. Pár órája annak, hogy a hajamba markolt, belém hatolt, simogatott, szeretgetett. Mégis messze jár tőlem, egy másik világban, abban, amit én nem láthatok, amiben nem vagyok ott... talán Párizsban jár, talán egy másik nővel...)
Marie régóta nyugtalanul aludt, rémálmok gyötörték. Lánya és alkalmazottja eközben bejárta Párizst, órákig csókolóztak, beszélgettek, sugdolóztak. Szerelmesek voltak. Zsombornak Párizs egy húsz éves fiatal gyönyörű nő lett, és imádta. Lemondta a munkáit, csak azokat vállalta el, melyekben nem kellett kielégítenie testi vágyakat.
- Szeretném Nina, ha ma nálam aludnál.
- Szeretnék ma nálad aludni. - hangzott a világ legszebb válasza.
A lány lassan, finoman tanította. Zsombor érezte, hogy ez a fiatal lány, aki sokkal kevesebbet tud a szexről, mint ő, a legcsodásabb tanár. Szerelmeskedni tanult és ebben egy gyengéd, ártatlan kéz vezette. Eloltották a villanyt, csak a nyitott ablakon át beömlő álmatlan város éjszakai fénye engedte, hogy lássák egymást. A lány kibújt a ruhájából és lesegítette tanítványáét. Nem siettek, nem csókolták, érintették közben egymást. Leültek az ágyra egymással szemben, és a lány kinyújtotta a kezét és megsimogatta Zsombor arcát, nyakát, mellkasát, erős hasfalát. Csupán ujjbegyével érintette a fiú bőrét, mindenhol, kivéve azt a helyet, mely a legjobban kívánta az érintését. Combján csak a szőrt simította, lassan, olyan lassan, hogy nem lehetett tudni, gyönyört szeretne szerezni, vagy inkább kínt. A lány lehajtotta a fejét, és szemével követte saját simogató kezét, nézte a férfitestet mire, hogyan reagál. Zsombor pedig egy pillanatra sem vette le szerelme arcáról a tekintetét.
Látta, ahogyan a lány megnyalja az ajkát, hogy lassan pislog. Érezte egyetlen mozdulat bőven elég lenne, hogy vad tigris ösztön legyen rajta úrrá. Ám a lány felnézett és rajta volt a sor. Elsőként a lány száját érintette meg, lassan, gyöngéden. Majd ujjait végigfuttatta karján egészen a kézfejéig és vissza a vállára. A haját megsimította, a combját, lábfejét, derekát. A lány kihúzta magát, feszes melle megrezdült, Zsombor nem bírta ki hogy ne érintse ott is. Kezébe vette, gyönyörködött benne, kört írt le az ujjával a rózsaszín mellbimbókon. A lány pedig elégedetten széttárta a combjait, ám mégsem engedte Zsombor kezét az öléhez, gyengéden megfogta a fiú kezét és eltolta. Magához nyúlt, előbb a nagyajkait rejtette ujjai közé, majd a csiklóját izgatta, végül a csiklója és a hüvelye közötti részt, egyre erősebben, egyre beljebb hatolva magába, mintha a fiú ott sem volna. Légzése felgyorsult, szemét lehunyta és élvezte, ahogyan szerelme nézi. Zsombor figyelte a lányt, minden mozdulatot. Tanult.
Közben pedig gyötrő vágyat érzett, szinte fájt, annyira égette belülről az alhasát. A lány felkiáltott, közel hajolt és homlokát a fiú vállára pihentette, aki érezhette a forró levegőt, amit kilehelt. Gyönyörűnek találta. Nina lehajolt a fiú ölébe és puha arcához ért a meleg, kemény férfiasság. Lassan, hosszan nyalogatta, majd erősen, úgy akár egy éhes macska a friss tejet. Zsombor érezte, hogy nincs messze a teljes gyönyör, simogatta a lány vállát, nyakát. Nina felült, hátrarázta a haját és a fiú kezét a nyáltól csillogó árván hagyott tagra tette. A két összefonódó kéz lassan kezdett mozogni együtt, fel-le, fel-le, egyre gyorsabban. A lány szép keze diktált, de Zsombor a forróságtól már nem érezte melyik a sajátja, melyik a lányé, kéz, szívverés, nyöszörgés, sóhaj... már mind egy volt. Nina megcsókolta a férfit, aki olyan hevesen csókolt vissza, hogy önkéntelenül gyorsított. Zsombor hátravetette a fejét, elöntötte a kéj és üvöltött, mint az oroszlánok. A lány boldogan, elégedetten nézte. Sokáig csókolóztak és ölelték egymást. Nina aludt el előbb.
Reggel Zsombor, a világ ura, a legszebb nő mellett ébredt és késve kísérte el szerelmét a táncórára. Egyetlen pillanatra sem vette le róla a kezét. Nézte a szép gömbölyű fenekét, a ruhája vonalát, a lába ívét, a ruganyos mozgását. Büszke volt.
Délután Marie-val találkozott, aki a kávézóban várta, kialvatlanul és dühösen ült, így már cseppet sem hasonlított Ninára.
- Alex, tudom, hogy a lányommal jársz.
Marie próbált higgadt maradni. Sikerült:
- Kérlek, hagyd őt békén. Nem olyan való hozzá, mint te. Fiatal még ehhez és tiszta, az ő tisztasága téged nem mos fehérre! Értsd meg. - hangja kegyetlen és hideg volt.
- Szeretném, ha többé nem dolgoznál nálam, azt nem tudom megtiltani, hogy az eddigi nőkkel találkozz, de én többé nem akarlak látni. - Maire felállt és elment. Marie az acélkék...
Zsombor hosszan nézett maga elé, újra és újra elismételte a szavakat, amiket hallott. Fájt a feje. Párizsba jött, a szerelemért, Nináért. Aki a Minden, ő Párizs, a szépség, és szereti! Nem hagyja el pont most. A többi nem érdekelte, a munka, Marie, a nők, pénz hidegen hagyták.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.45 pont (20 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 vakon53 2016. 03. 19. szombat 11:58
Lessz negyedikrésze is?
#5 zsuzsika 2016. 02. 18. csütörtök 07:18
Tetszett.
#4 papi 2014. 04. 3. csütörtök 05:31
Tetszik az egész
#3 listike 2013. 08. 25. vasárnap 17:39
Nagyon sok ilyen szép történet kellene még erre az oldalra.
#2 v-ir-a 2011. 02. 20. vasárnap 22:37
sokat vártam erre....és remélem még lesz 4. rész is.../jah és természetesen megy a 10 pont a tartalomért/
#1 Törté-Net 2011. 02. 17. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?