Haj

Meztelenül térdelek, téged várlak. Hallom, kinyílik az ajtó és hamarosan meglátom a lábaidat. Megállsz elottem, nem szólsz semmit, nem is üdvözölsz. Nem tudom, haragszol rám, vagy miért ez a csend. Az arcodat nem látom, csak a lábadat, hiszen megtiltottad, hogy engedély nélkül a szemedbe nézzek.

Előrehajolok, szenvedélyes csókot lehel a lábaidra. Arra gondolok, hogy alázatosságom talán jobb kedvre derít. Ahogy felegyenesedem már be is kötözöd a szemeim. Sötétség borul rám, csak a te hangjaidat hallom. Még mindig nem állhatok fel, nem tudom mit tervezel velem, de hallom, hogy a hátam mögé lépsz. érzem, hogy a hajamat igazgatod, belefonsz egy kötelet.

Amikor elkészültél a szoba közepére parancsolsz és fel kell állnom. Kezeimet két oldalra kikötözöd, a bokáim közé egy hosszú bot kerül. Széles terpeszben toporgok, a magas sarkú cipomben. Egyszer csak érzem, hogy húzni kezded a hajam fel egyre magasabbra. Nyöszörgök a fájdalomtól, már éppen kérni akarlak, hogy állj meg, amikor érzem, hogy a fejborömet feszíto fájdalom állandósul. így állok egy ideig, kezem széttárva, lábaim nagyon széles terpeszben. Szinte mozdulni sem bírok, a legkisebb mozgás is éles fájdalmat okoz. Ekkor megszólalsz, megparancsolod, hogy bármi történjen is, ne mondjam ki a safe word-öt csak a legvégso esetben.

Korbácsolni kezdesz eloször a fenekem és a hátam, majd a hasam és a melleimet. Nem korbácsolsz túl erosen, de a fájdalom egyre erosebb. Igyekszem nem mozogni, hiszen minden mozgást a hajam sínyli meg.