A+ A-

Aggteleki kirándulás

Csütörtök lévén, tovább kellett bent maradnom az irodában. A kialakult szokások szerint, mindig csütörtöki napokon fogadtuk az ügyfeleket, az ügyes-bajos dolgaikkal kapcsolatban. Kollégáim arcán látszott már a fáradtság, de hát tudtuk mindannyian, mi nem lehetünk fáradtak, mosolyogni, jó pofizni kell és ami a legfontosabb, hathatósan kellett intéznünk az ügyfelek problémáit. Mint az ügyfélszolgálat vezetőjének nekem elől kellett járnom a példamutatásban a kollégáim és az ügyfelek felé. Meglazítottam a nyakkendőmet, ránéztem az órámra, este hét óra múlt. Na, még csak szűk egy órát kell kibírni, mormogtam magamban. Közben, eszembe jutott Reni, vajon mit csinálhat most. Féléve lakunk együtt. Neki négykor befejeződött a munkaideje. Kitti az egyik beosztottam bekopogott, s egy aláírni valót hozott be az irodámba. 26 éves, magas, félhosszú barna hajú, vékony lány a Kitti. Miközben olvastam amit hozott, az jutott az eszembe, eddig mint nőt észre sem vettem. Ez már a biztos öregedés jele gondoltam, még mosolyogtam is magamban azon, hogy 38 évesen öregnek tituláltam magamat. Bár van egy régi fogadalmam, miszerint házi nyúlra nem lövünk, s ezt eddig mindig be is tartottam.
- Főnök Úr! Valami nem stimmel, az anyagban, hogy elmosolyodott? - kérdezte Kitti. Hirtelen visszazökkentem a valóságba, s az villant át a fejemben, hogy ezek szerint észre sem vettem, hogy az arcomra kiülhettek a gondolataim.
- Á, semmi-semmi gond, rendben van az anyaga Kittike - feleltem. Még utána néztem, ahogy a popsijára feszülő szűk sötétbarna szoknyájában áttipegett az irodán és becsukta maga mögött az ajtót. Jól ki lehetett venni a szoknyája alatt megbúvó tenyérnyi tangájának körvonalait. Hát igen, ez nő is képes lenne tűzbe hozni, konstatáltam. Tamás, a biztonsági őrünk szakította félbe a Kitti popsijáról való ábrándozásaimat.
- Főnök Úr! Mindjárt nyolc óra. Ügyfél már nincs. Én bezárnék akkor - mondta.
- Rendben Tamás válaszoltam, és jó éjszakát kívántam neki. Még hangosan kiszóltam az ügyfélváróba, a kollégáknak jó pihenést kívántam és elindultam haza.
Útközben azon gondolkodtam, hogy hétvégére milyen programot kellene szervezni Renivel. Semmi okos dolog nem jutott az eszembe. Rövidet csengettem, hallottam ahogy Reni sietősen jön ajtót nyitni. Elámultam a látványtól, mint ahogy anno mikor legelőször megláttam Renit. Hosszú szőke haja szinte megvilágította a félhomályban lévő előszobát. Gondoltam, nemrégen tussolhatott, mert a lakásban érződött a finom tusfürdőjének az illata. Combközépig érő pongyola volt rajta. Biztos nincs alatta semmi, gondoltam. A nyakamba ugrott, én szokás szerint felemeltem, Ő megkapaszkodott a nyakamban és hosszan megcsókoltuk egymást.
- Várj lezuhanyzok és jövök hozzád - suttogtam, a fülébe.
- Mutatnék neked valamit, kíváncsi vagyok mit szólnál hozzá - mondta Reni. Majd utána elmész zuhanyozni.
Leültem a hosszú bőrkanapéra, Reni az ölembe pattant, és színes prospektusokat dugott az orom alá.
- Nézd mit találtam. Ugye elmegyünk? - kérdezte mosolygósan és közben hatalmas gyönyörű zöld szemeivel kutatóan fürkészte az arcomat.
- Egy programszervező irodába botlottam hazafelé jövet. A kirakatukban volt ez a reklám, gondoltam megnézem mert jól hangzott - mondta Reni
Vangelis zenéje az Aggteleki Cseppkőbarlang Hangversenytermében, olvastam. Szombati napra volt meghirdetve.
- Ugye elmegyünk? Tette fel ismét a kérdést Reni.
- Tudom, hogy szereted Vangelist és még nem is jártunk Aggteleken, mondta izgatottan.
Olyan édesen kérte, hogy erre nem lehetett nemet mondani.
- Persze, hogy elmegyünk, pláne ha ezzel Neked örömöt tudok okozni. - feleltem.
Reni nevetve, boldogan átölelt, megcsókolt, majd titokzatos arcot mutatva elővett egy másik - kisebb prospektus féleséget
- Bíztam benne, hogy ez lesz a válaszod és én már intézkedtem is - mondta nevetve
- Szombat délben indulás, este Vangelis zenehallgatás az Aggteleki Cseppkőbarlangban, vasárnap pedig ha lesz kedvünk ismét megnézhetjük a barlangot, sorolta a programot Reni
- A szállást is elintéztem már - a Cseppkő Hotelben foglaltam szobát - Szombaton dél körül kellene indulnunk, hogy időben odaérjünk - mondta.
- Hát nem semmi csaj vagy, tudod-e? - kérdeztem tőle nevetve. Ő nem szólt semmit, kicsit komolyabb arccal rám nézett, és csak annyit mondott:
- Tudod, hogy szeretlek, - Te vagy az a férfi akiről már kislánykoromban is álmodoztam - mondta mosolyogva.
- Te meg az nő akire mindig is vártam - akit kerestem sokáig, de végül megtaláltalak - válaszoltam mélyen a szemébe nézve.
- Na, akkor most már mehetsz zuhanyozni, én meg addig készítek Neked vacsorát - mondta nevetve.
Zuhanyozás közben azon gondolkoztam, milyen szerencsés vagyok, hogy rátaláltam Renire. Ő az a nő akiben minden megtestesül amit egy nőtől elvárok és szeretnék megkapni. Gyönyörű nő és enyhén (kicsit) perverz hajlamával mindig meg tud lepni.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.8 pont (10 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#12 Manamha 2016. 11. 22. kedd 21:42
Ulysses és a többi hozzászólónak!
Évek óta nem jártam itt. Eszembe jutott a weboldal, gondoltam szétnézek. Olvasva a hozzászólásokat-kritikákat, teljesen jogosaknak találom hat év távlatából is. Mentségemre legyen mondva, amikor véletlenül ráakadtam anno a kiírt versenypályázatra, a írás beadásig volt még hátra max. két óra. Úgy, hogy ebbe a két órába bele kellett férnie a történet kitalálásnak, megírásának, a regisztrációnak és a tényleges beadásnak is. A korrektúrára egyszerűen nem volt időm! Igen, utólag magam is találtam benne mind stilisztikai, mind helyesírási hibákat. Meglepődtem, hogy az olvasók II. helyezéssel díjazták az igyekezetemet smile Azóta sem írtam hasonlót, se más témában, viszont gondolkodok azon, hogy vissza kellene térnem "írói munkásságomhoz" smile
#11 Ulysses 2016. 03. 28. hétfő 19:21
A történet jó. Pont ezért megérdemelt volna még egy (vagy kettő, vagy három) átolvasást, javítást. Mert az írást (és a fordítást is) a házépítéshez hasonlítanám. A népnyelv szerint a családiház sosincs készen, legfeljebb az építését lehet abbahagyni. A sztorik is ilyenek, mindig lehetne rajtuk találni valami finomítani valót. Hm, itt is akadna javítani való bőven. Pedig a felépítése, a cselekmény vezetése tetszik.
Bár én elfogult vagyok. Ami nem tömény pornó, az nálam alapból 8 pontról indul.
Igen, a kezdés eléggé sablonos, de a továbbiak kárpótolják az olvasót.
#10 feherfabia 2016. 03. 28. hétfő 07:03
Tetszett!
#9 listike 2014. 05. 10. szombat 07:48
Nagyon jó.
#8 A57L 2013. 09. 24. kedd 05:14
Nagyon jó.
#7 papi 2013. 04. 8. hétfő 05:11
Egészen bele éltem magam
#6 Pavlov 2010. 11. 29. hétfő 21:01
A történet kissé nehezen indul, megjelenik például - talán csak étvágycsinálónak - Kittike az irodában, akinek utána az égvilágon semmiféle szerepe nincs. A szexjelenetek viszont jók, érzékletesek, és bár sok-sok olyan részt olvashatunk, amelyben a főhős a lányokat kényezteti, ezek mégis férfiasan vadak maradnak. További elemzésem az első három helyezettről itt: http://pavlovurasag.blogspot.com/2010/11/torte-nethu-palyazati- -eredmenyenek.html
#5 Remete D. László 2010. 11. 27. szombat 08:55
Végre egy normális munka!
Már kezdtem aggódni, a sok gyenge írást olvasva (vagy félbehagyva).
Semmi pongyolaság, életszerű párbeszédek, kimunkált cselekmény, amely némi fantáziával akár igaz is lehet.
Szóval így kell művelni ezt a műfajt!
Nem kell rárontani a szexszel az olvasóra a második bekezdésnél, nem kell elkapkodni semmit. A tinédzserek ezt még nem tudják, de mi azért írunk, hogy innen megtanulják.
Profi munka!
#4 Vanilia 2010. 11. 25. csütörtök 12:49
Szerintem is sablonos. Többet vártam.
#3 BBKing 2010. 11. 24. szerda 13:11
Az elején azt hittem, hogy a barlangban lesz valami. Aztán lemondtam róla.
De a végére csak bejött! smile
#2 tiborg 2010. 11. 17. szerda 08:40
Az alapgondolat jo,de a cselekmeny sajnos sablon.
#1 Törté-Net 2010. 11. 10. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?