A+ A-

Próbafülke szerencse

- Szia, Rebeka! - köszöntem oda az eladópult mögött ücsörgő nőnek, mikor beléptem a női ruhabutik ajtaján. - Már azt hittem, ma be sem jössz dolgozni.
Rebeka arcára huncut mosoly ült ki, amikor felnézve a pulton szétterített újságból meglátott.
- Közel jártam hozzá - mondta és összehajtotta az újságot. - Legszívesebben lemennék a partra és egész nap csak heverésznék a napon, hogy szép barnára süljek.
- Avagy dögös vörösre égjél. Te, odakint hőségriadó van ám, idebenn meg légkondi. Ezt az egy jót tudom elmondani erről a helyről.
Rebeka ezen elgondolkodott, majd megvonta a vállát. Nem mondta ki, de látszott az arcán, hogy még a leégés veszélye mellett is szívesebben lett volna a parton, mint a butikban. Mint ahogy én is szívesebben hűsöltem volna a Balaton mellett egy fa árnyékában, sört kortyolva, minthogy a butik melletti számítástechnikai boltban üssem el az időt. Nyár volt, hőség, ráadásul szombat délidő, a franc sem mászkál ilyenkor számítógépes boltba. És ami azt illeti...
Körbe néztem, de nem láttam vásárlót a butikban. Milyen meglepő. Éppen elég ruhabolt van a parton, amik bár jóval drágább, de a turistákat úgysem eszi fel a fene ilyen magasra és messzire a tótól. A helyiek meg rég megvették, amit akartak. Szóval akár be is zárhattunk volna.
- Kérsz egy sört? - kérdeztem, és felmutattam a hátam mögött rejtegetett üveget.
- Nem szabadna - de azért csak elvette.
- Miért, itt a főnök?
- Viccelsz? Görögben nyaral. - Válasza közben bicskámmal kinyitottam a sörét, majd az enyémet is. Belekortyoltunk a hideg nedűbe. Jól esett.
- Jellemző - sóhajtottam színlelt sértődöttséggel. - Velem alig vált pár szót, akkor is általában lecsesz, veled meg még azt is megosztotta, hogy hová megy nyaralni. - Fontos kiegészítés: az egész épület egy emberé volt. Az egyik felében női ruhabutikot, a másikban számítástechnikai boltot nyitott. Érdekes kombináció.
- Velem is csak azért osztotta meg, mert le akar fektetni - nevetett Rebeka jóízűen, bár hangjában némi undor vegyült.
- Milyen kis hűséges - húztam meg újra az üveget, majd nekidőltem az ajtónak. - De legalább jó ízlése van.
Rebeka elpirult. Alig pár hónapja ismertem - mikor a boltba kerültem, ő már itt dolgozott - , de mivel napi szinten találkozunk, így elég hamar összehaverkodtunk. S bár nem tetszett maradéktalanul, mégis csaptam neki a szelet, "aki nem játszik az nem is nyer" alapon. Azonban eddig a napig nem is gondoltam arra, hogy a flörtölésnél több összejön, pláne, mert volt barátja - aki minden nap pontban egykor megjelent látogatóba. Igaz, ami igaz, Rebeka többször is kifejtette már nekem, hogy a kapcsolata kezd kihűlni, meg a srác túlságosan papucsnak bizonyult, és a többi, és a többi. Ennek ellenére hűséges volt hozzá, de ma újkeletű csillogást láttam a szemében. Bókomra leplezetlenül végigmért, miközben alsó ajkát beharapva szélesen mosolygott. Tovább ütöttem a vasat.
- A helyében én is bepróbálkoznék egy olyan bombázónál, mint te. Sőt, még görögbe is elhívnám.
- Ennyi mindent megtennél értem? - Előre lépett, szinte beletaposott az intim szférámba, de nem érdekelt. Kacéran méricskélő zöld szemei a tekintetembe fúródtak. A légkondicionált hűs levegőben éreztem teste melegét, s olyan közel hajolt, hogy lehelete az arcomon simított végig. Pechemre, az elfogyasztott sör illata megtörte a varázst.
- Meg, természetesen csak ha a helyében lennék - feleltem poénnak szánva, ám a csattanó már nem ült. Fintorogva eltávolodtunk egymástól.
- Természetesen - mondta a torkát köszörülve, leplezni próbálva zavarát. A sört mindketten gyorsan letettük, majd egy pár pillanatra közénk állt az a bizonyos kínos csönd, amit végül Rebeka tört meg.
- Hátra kell mennem, megnéznem valamit.
Bólintottam. Amint hátat fordított, benyúltam a zsebembe és kikotortam a dobozából két szem Tic Tacot. Miközben elmajszoltam, Rebeka visszatért. Csukott szája mozgásából arra következtettem, hogy ő is bevetett valamit a szájszaga frissítése érdekében. Ez azonban nem érdekelt annyira, mint a kezében tartott piros bikini. Vajon mire készül?
- Figyelj, tartanád kicsit a frontot? - lépett elém, ezúttal nem túl közel. - Már régóta meg akarom venni ezeket, de eddig nem volt lehetőségem felpróbálni. Tudod, az eladó mégsem mehet el bevásárolgatni és bízhatja rá a boltot egy vevőre.
Hát persze, mert zárás után nincs tizenkét órája a nyitásig arra, hogy ruhát próbáljon. A csali eléggé íztelen volt, mégis ráharaptam. Már a gondolat is újraindította fantáziám, úgyhogy naná, hogy rábólintottam.
- Tessék csak - intettem a próbafülkék felé és lehuppantam a pult mögé. - Bár lehet furcsán fognak rám nézni a vevők, de Al Bundy is női cipőket adott el, akkor én is eltudok adni néhány cicifixet és bugyit.
- Oké - nevetett. - Ha baj van, csak sikítsál - azzal látványos csípőringással elvonult.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.42 pont (43 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 genius33 2012. 09. 11. kedd 06:15
Jó volt smile
#1 Törté-Net 2010. 09. 3. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?