Havanna lakótelep: Cigánylány

Az egész egyáltalán nem olyan nagy dolog. Csak úgy megtörténik. Az emberek persze legyintenek rám, mer hogy roma vagyok. Na és? Tehetnek egy szívességet. Aszongyák, hogy milyen fiatal, meg minden... Ja. Az én fajtám már csak ilyen, mongyák. De nem érdekel. A yardon a zsernyákok is, akik behoztak, úgy vakeráltak, mintha sajnálnának. Asztán meg intézetbe akarnak dugni. Jó nekem otthon, haggyanak békén.
Az egész vagy két éve kezdődött, akkor múltam tizenegy. Ötödikbe jártam, én voltam a legnagyobb az osztályban. Egyszer megbuktam, nagy dolog. Szóval a többiek kilenc – tíz éves kis lófüttyök voltak, de olyan rátartiak, mintha a Nap is előre köszönt volna nekik. Némelyik olyan puccos volt, olasz farmer, meg buborékos tornacsuka meg minden. Főleg a csajok. Persze egyik sem akart roma csajjal haverkodni, kis csoportokban pusmogtak folyton, aszt ha arra mentem, rögtön elhallgattak. Persze nem érdekel, hülye kis pisisek. Úgy felhúzzák az orrukat, mintha büdös lennék, vagy mi. Na persze én nem vagyok elég jó nekik, megjátszák az urilányt, de egy roma faszt ők is megnyalnának. Hülye magyarok...
Na szóval az egész akkor kezdődött, amikor a Gabesz párszor eljött elém a suliba, mer anyám küldte, hogy megnézze, hogy nem kisér haza senki. Ő vigyázott rám. A csajok persze nem tudták, hogy a bratyóm, azt hitték, hogy keverek vele. Én meg hagytam, hadd higgyék. A Gabesz marha jóképű csávó vót, majdnem csokibarna vót, koromfekete göndör hajjal, meg olyan zöld szemekkel, hogy szinte világított. Sokszor mondtam neki, hogy mondja azt mindenkinek, hogy olasz. A hülye magyar bigék persze epedtek utána, dehát kis pisisek voltak hozzá, mert a Gabesz már tizenhat vót.
Félévkor jött hozzánk az osztályba egy új picsa, a Sóskúti Rita. Csenevész kis csaj vót, nyócnak nem nézné az ember, amolyan kis tökmag. Olan vékony vót, hogy pofonvágni sem mertem vóna, mert eltörik a nyaka. A bőre meg olyan fehér vót, mintha átlátszó lett vóna. A haja viszont talán még a Gabeszénál is feketébb, hosszú, hullámos. A többi magyar bula sem volt túl csöcsös, de mintha a Ritának még mellbimbója sem lett vóna. Tornaóra előtt az öltözőben mondtam is neki, hogy abból a kis szar rózsaszín pöttyből sosem lesz igazi csöcs, ne is várjon rá. Erre aszonta, hogy én csak egy hülye cigány vagyok, ne pofázzak bele. Amilyen pici vót, olyan pukkancs. Nekem se kellett több, hogy