A+ A-

Michel és Christine (az Idill vége)

Ordas-falkákat, vadóc-magokat hoz ránk,
a kacskaringós indákat neveli
ez a délutáni orkán-ájtatosság,
ős Európa hordákkal lesz teli.

Azon a délutánon hat óra felé kezdődött a felhők vonulása. Egérszürke, morcos fellegek taposták a madarak útjait lomhán, a városi parkok és a hidak ívei felett, szárazdörgéssel rémisztgetve a járókelőket. A felhők bizony alacsonyan vonultak. Náluk alacsonyabban már szúnyog se szállt.
A vasútállomáson nagy volt a nyüzsgés. Befutott két V43-as, és elrobogott egy BZMOT. A bemondó hangja folyondárosan trillázott. Diáklányok szálltak le a szerelvényekről, riszálva apró, csábos popsijukat. A váróterem sarkában egy alkesz harapdálta a kézfejét. A standnál felment a könyvek ára.
Harangzúgás, távoli emlékek a resti méla atmoszférájában.
Krisztike egy temetésről jött, a síneken át. A gyászfátyolt már félrehajtotta, valahol már el is hagyta. Szemhéjain elsírt smink éktelenkedett, combja izzadt a nyárutó katlanában. A felhők csak gyűltek, ám enyhülést nem hoztak. Majd este, mondta a meteorológus. Statikus recsegés a szigetelésekben és az elektromos térben. Talán majd este.
Pillanatokkal később megtörtént a találkozás.
A lány később nem hitte, hogy Misi az esete lett volna. Ám az jó érzékkel kihasználta a gyászát, és mellészegődött. A fiú ügyesen bánt a szavakkal, s mire átkeltek a Dagonyáson, mely itt még tisztán csörgedezett, meghívta a lányt egy fagyira. Kriszti úgy vélte, még innen is lett volna visszaút, ám a fagyi ízlett neki. Eper, puncs és csokoládé. Az üvegkehely peremén érzéki vörösben csillogott a késő délutáni napfény. És Misi szeme olyan kék volt! Ráadásul a kocsija nem messze parkolt, és a szülei Horvátországban nyaraltak. No hiszen! Kriszti nem fojthatta el mélyről jövő lüktetést. S különben is: az egyik egyetemista szeretője szerint Oroszország hamarosan lerohantja Európát, és jön a háború. Akkor pedig minden jóképű pasit behívnak. S akkor lesz ám haddelhad a párnacsaták terén...
Kriszti később, hajnalban, lüktető ölét zuhanyrózsával irrigálva, megállapította: annak rendje és módja szerint elcsábították. Bár addigra amúgy sem ez volt a fontos.
Misi már majdnem felállt, kezében érezve a helyzet kulcsát, amikor elmosolyodott és visszahuppant üres fagyikelyhe mellé. Kriszti szemébe nézett, és érzéki hangon odapökte neki e szót:
- Megtaláltam!
És Kriszti, akitől elvárható volt, hogy visszakérdezzen, ezt meg is tette, de nem ez volt az érdekes. Hanem az, hogy ő már előbbre tartott a forgatókönyvben.
- Mit? - tudakolta elhaló gyengédséggel.
- Az örökkévalóságot - felelte Misi, bicepsze izzadt a rajongástól, és tekintetét a láthatatlan messzeségbe fúrta, amelyen túl Afrika partjait, netán a Death Valleyt kutatta. Aztán folytatta, és óriási meglepetésére Kriszti is szavalt vele együtt.
- Ott, ahol a tenger egybeolvad a nappal...
- Ó istenem! - rikkantott Misi, és megragadta Krisztike ujjait, amelyek négy órával később oly érzékien fonódnak majd a szerszáma köré.- Te ismered ezt! Ismered! Tudod, ki írta?
Kriszti bólintott, és megnedvesítette ajkait, amelyek négy és fél óra múlva odaadóan fogják közrevenni Misi lüktető szerszámát. - Szerintem előző életemben lefeküdtem vele!
- Ez pompás! - lelkendezett Misi, és felállt, kinyújtóztatva kigyúrt testét. Majd Kriszti dereka után nyúlt.
- Mennyi is vagy, mit mondtál? - motyogta maga elé a fiú, mialatt kiballagtak a cukrászda üvegkapuján - Tizenhét ugye? Tizenhét igen...
A kocsi visszagyújtott. A közeli kioszkban eladták az év utolsó lángosait. A felhők elérték a tavat, és egy részük feloszlatta magát. A vonatok továbbra is kijártak, és néhány befutott. A vagonok öntötték magukból izgatott, fáradt rakományukat.
Este nyolcra a levegő lehűlt néhány fokkal. Tíz után pedig a csillagok lázas szemekkel figyelték az ablakon át két fiatal szeretkezését az egyik óvárosi garzonlakásban.
S mikor már ott feküdtek, mindenen túl, valósággá téve a vágyakat, Kriszti ismét elszomorodott. A fátyolra gondolt, amit elhagyott. Hol lehet most? Elárvulva száll talán a szélben, vagy kiköt egy bokor ága-bogán. Aki meghalt, nem jelentett számára semmit.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.4 pont (15 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 09. 11. csütörtök 12:53
Gyenge írás lett.
#2 papi 2014. 03. 2. vasárnap 21:44
Elég nagy zagyvaság
#1 Törté-Net 2010. 04. 7. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?