A szürkeség édes íze

Szavazás átlaga: 4.67 pont (27 szavazat)
Megjelenés: 2010. január 14.
Hossz: 7 672 karakter
Elolvasva: 737 alkalommal
Egy újabb szürke felhő úszik el az égbolt végtelen tengerén. A madarak halkan csiripelnek a távoli fákon, alig hallom őket. Némelyik kitárja szárnyait és tovaszáll, hogy eggyé váljon a szürke tömeggel. A járókelők monotonul tapossák a már-már elkopott járdát, s közben cipőik is kopnak, csakúgy, mint ahogy ők is. Némán merednek maguk elé. Mind sietnek valahova, de maguk sem tudják, hogy merre tart hosszú útjuk. Néhány kamaszlány tűnik fel a sarkon, kacéran riszálják magukat, mit sem törődve a rájuk szegeződő tekintetekkel. Élvezik az életet, mert még megtehetik. Ők is sietnek. Mindenki siet. Magas sarkú cipők kopogása, bakancsok tompa puffanása, sportcipők surrogása tölti ki a ködbe burkolózó utcát. A madarak már elszálltak. Magányosan ringatóznak utánuk a szélben az öreg fa ágai. A leveleit már elhullajtotta. Tél van.

Üveges szemekkel bámulok ki az ablakon, észre sem vettem, hogy eltelt pár perc. Pilláim megrebbennek, cserepes ajkaimat benedvesítem, s lassan elkapom tekintetemet. A már megszokott mozdulatokkal indulok ki a konyhába, hogy magamba öntsem a kávé feketeségét. Élvezem keserű ízét. Érzem, ahogy a meleg folyadék lecsúszik a torkomon, s halvány mosollyal teszem le a csészét. Koccan az alátéten. Szeretem ezt a hangot. A mindennapok apró alkotórésze. Visszamegyek a szobámba. Talpam alatt a hideg padló, melyet felvált a szőnyeg puhasága. Kinyitom a szekrényt. Végigmérem, majd kiveszek egy fekete pólót és egy farmert. Lábaim belecsusszannak a nadrágba, utána kissé nehézkesen gombolom be. Felveszem a pólót is. Melltartó nélkül. Feleslegesnek tartom, melleim még hetykén merednek előre. Egy zokni után nyúlok, közben azon merengek, vajon mi vár rám ma. A fésű fogai akadozva siklanak vörös tincseim között. Húzza őket, de nem fáj, már megszoktam. Pár hajszálam élettelenül hullik a földre. Nem sminkelek. Hallom, a telefon. Vékony ujjaimmal felemelem, beleszólok. Áthív magához. Most induljak. Jól van. Leteszem. Belepillantok a tükörbe, egy barna szempár mered rám. Egy fehér bőrű, fiatal lányt látok, arcát kissé eltakarja vörös hajzuhataga. Tökéletes. Semmi extra, nem kell a bohócsmink. Belebújok a kabátomba, felhúzom a cipőmet és indulok. Út közben kicsit fázok, kevés az a póló.

Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 4.67 pont (27 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
v
vasas62
2023. augusztus 24. 14:02
#8
Szürke élet.
1
a
A57L
2015. május 17. 06:58
#6
Gyenge lett.
1
f
feherfabia
2014. december 26. 07:00
#5
5P
1
l
listike
2014. november 3. 13:06
#4
Kissé depis.
1
genius33
2013. április 15. 15:10
#3
Hát kicsit lapos szerintem is.
1
v-ir-a
2012. március 14. 22:27
#2
kissé szomorkás és nem érződik át a szerelem, a szenvedély....
1
T
Törté-Net
2010. január 14. 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1