Egy kis baleset 3. rész

Az első pillanatnyi ijedtséget hirtelen a düh váltotta fel. Mégis milyen jogon von engem Erika kérdőre? Most is úgy áll ott teljesen meztelenül a lábán végigfolyó spermával, mintha nem épp az imént baszatta volna meg magát a lányunk fiújával.
– Mit gondolsz, vajon mit csináltam Kiarával? – tettem fel a költői kérdést, miközben az ingemet nemes egyszerűséggel áthúztam a fejemen, nem vacakolva a gombokkal, majd lerúgtam a cipőimet, hogy megszabadulhassak a nadrágtól, zoknitól, boxertől.
– Te most szórakozol velem? – rikácsolt a nejem.
Figyelmen kívül hagytam a már-már fenyegető hangsúlyt, és lerángattam a lányomról az aprócska szoknyáját. Csak ezután szenteltem figyelmet Erikának.
– Nos, kedves nejem, pontosan azt csináltuk Kiarával, amit te a fiújával.
– De ő a lányunk, te állat! – kelt ki magából, mintha legalábbis én nem tudnám, hogy a saját véremet dugtam meg. Márk mindeközben csendben állt Erika mögött, de nem látszott az arcán, hogy a történtek elborzasztanák, sőt, ha abból a tényből indulok ki, hogy a farka most is mereven állt, szerintem inkább felizgatták az események.
– Tudom szívem, hidd el, nagyon is tudom. Ugyanolyan jól szopik és kefél, mint az anyja.
– Mi???
– Ezért elhatároztam – folytattam a gondolatmenetemet –, hogy mindjárt el is döntöm, hogy melyikőtökkel akarok ezentúl dugni.
– Micsoda? Te megőrültél? – sipákolt Erika, mint aki nem hisz a fülének.
– Nem, egyáltalán nem. Na, indulás a nappaliba! Gyerünk lányok, térdeljetek fel a kanapéra fenékkel kifelé.
Kiara engedelmesen el is indult a szobába, ám a nejem nagy szemekkel és tátott szájjal állt továbbra is, mint aki nem hisz a fülének. Szinte láttam a gondolatait, ahogy épp azon töri a fejét, hogy vajon szívtam valamit, vagy csak simán elment az eszem. Nem adtam neki további gondolkodási időt, egyszerűen csak megfogtam a karjánál és húztam magam után befelé.
– Hé, mit művelsz? – kapott észbe.
– Hallgass! – vesztettem el a türelmem.
Mire beértünk, Kiara már a kanapén térdelt, ahogy kértem, arccal a támla felé, gyönyörű kerek fenekét felénk pucsítva. Mellé löktem Erikát, aki először durcásan nézett hol a lányunkra, hol rám, majd ő is felmászott ugyanabba a pozícióba. Márk kíváncsian követett minket, de most tanácstalanul megtorpant, pont a lányok előtt.