A+ A-

Mikulás

December 5.
Különleges ez a nap. Csilingelő szánon érkezik a Mikulás a messzi Lappföldről. Szánját rénszarvasok repítik. Puttonyát megrakták a szorgos kis manócskák, akik egész évben a jó gyerekek ajándékain dolgoztak. Két krampusza gonosz mosolyából ki lehet következtetni, hogy bizony szép számmal rosszalkodtak idén a lurkók. Egy nappal korábban indul, hogy mindenki megkapja már 6-án a jutalmát a jóságáért.
- Hóhahó! - kiabál a vén szakállas. Felnézek a sötét égre, és látom, nekem integet. Megállok, kíváncsian várom ezt a különleges, megismételhetetlen jelenést.
- Szia Mikulás! - köszöntöm, ahogy finoman földet ér a világítóan ragyogó havon. Lekászálódik a bakról, hatalmas pocakját követi pirosba öltöztetett alakja. Szakállából ételdarabok meredeznek, mutatván, hogy Télanyó nem bocsátotta éhesen útnak uracskáját. Arcát a borvirágok szőtték kellemesen pirospozsgásra. Szemöldöke vastagon, őszen burjánzik a piros sapkája alól. Kicsi szemei léleklátóak. Pillantása ruhaszaggató, átjár tőle a forróság.
- Szia Kicsikém! Ne ijedj meg, csak beszélgetni szeretnék veled. Úgy hallottam nagyon rossz kislány voltál az idén. Ez persze nem baj, mert a Mikulás bácsi is szereti az ilyen csintalan kislánykákákat, jól bedugja a virgácsát a húszon felüli, miniszoknyát hordó rosszalkodók takarója alá. Ne mosolyogj már olyan hitetlenül, ha tudnád, hogy mire vagyok képes, igenis sorban állnak értem az anyukák. Míg a kicsik sütikét és tejecskét készítenek nekem, addig az asszonykák forró, nedves ajkakkal és lüktető puncival várnak. Na, térjünk a témára, te drága, nem azért tépem itt a számat, hogy jót mulass rajtam. Szívességet szeretnék kérni tőled. Van egy kisfiú, alig 25 éves, akihez most nem tudok elmenni, mert befalazták a kéményt, ha volt neki valaha is. A levelében téged kért idén, szóval itt a címe, tedd meg ezt az öreg Mikulás kedvéért és jövőre hozok neked szép, kemény, sudár csokifiút vagy fehéret, sötét hajút, ártatlan arcút, tüzesen csókolót, hogy felmelegítse a szíved, esetleg hideget, zöld szeműt, amit csak kívánsz. Na, adj egy cuppantóst a pofikámra, aztán sietek is tovább, mert még hosszú az utam. - ezzel a kezembe nyomta a papírfecnit a címmel, a névvel. Pimaszul megcsipkedte az arcomat, megmarkolta a popsimat, majd korát és súlyát meghazudtoló módon felugrott a szánjára és a gondolat sebességével el is tűnt két tágra meredt szemem elől.
Ahogy az első megdöbbenésből magamhoz térek, megdörzsölöm a szemecskéimet. Biztos csak álmodtam, rá kell szoknom az altatóra, mert kezdek hallucinálni éjjelente. Ekkor a kesztyűs kezemre pillantok, ott fehérlik benne egy fecni, rajta kedvesem nevével, címével. Ez őrület, megáll az ész. Jön a második meglepetés. Engem kért ajándéknak. Ő. Mi történik itt? Mostanában nem mennek túl jól a dolgok köztünk. A szenvedélyes szexkapcsolatunkat próbáltam érzelmi szintekre helyezni és tönkretettem valamit. A tűz elhamvadt, a vad csaták az ágyban finom összebújásokká lényegültek, kedvességre, alvásra. A kapcsolatunk továbbra sem komolyodott és a szex része is alábbhagyott. Talán ezzel most mindent visszacsinálhatok, visszakapom a férfias, vad, ősszeretőmet, aki leszorít az ágyra, és keményen megdönget, ahányszor csak szűziesen megvillantom előtte a bugyim csipkés szegélyét.
Ezt már szeretem, végre egy igazi kihívás. Nagyon komolyan fel kell készülnöm rá. Az órámra pillantva rá kell jönnöm, hogy csak kevés időm van, holnap már mindent valóra kell váltanom. Még jó, hogy egész nap dolgozik, így szabadon ténykedhetek. Sietve indulok haza, hogy álomra hajtsam a fejem, ami nem lesz könnyű, mert lázasan űzik egymást a kobakomban a virgoncabbnál virgoncabb gondolatok és mindegyik kép azzal végződik, hogy hatalmasat fogok szeretkezni holnap. Ezzel a kellemes tudattal alszom el a pihe-puha párnán.
Csörög az óra. Lecsapnám, de cselesen kellő távolságba helyeztem. Meg kell mozdulnom, hogy elhallgasson. Sőt, fel is kell állnom és pár lépést megtennem. Ilyenkor utálom magam, meg a reggelt is, sőt mindenkit. Szükségem van egy langyos zuhanyra, különben egész nap mörcögni fogok. A kristálytiszta vízpermet alatt megindulnak a gondolataim. Eszembe jut a tegnapi találkozás. Miközben a tusfürdős pamacsommal simogatom a testem, képek villannak be, ötletek, amik nagyon feldobnák a mai napomat. Mire a fogmosáshoz érek már szinte minden összeáll, gyorsan sminkelem magam, felöltözöm, a kertben török pár ágacskát és elindulok bevásárolni.
Első utam a fehérneműshöz vezet. Belefeledkezem a csipkezuhatagba, finom szaténtengerbe, légies selymekbe. Elragadtatottan keresem az igazit, az ujjaim közé veszem a lágy anyagokat. Érintésük, mint a lepke szárnya, oly súlytalan. Megtaláltam, amit kerestem, egy pár combfixszel kötök örök szerelmet és egy hozzájuk illő hálóinggel, ami alig takar.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.5 pont (14 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#7 vakon53 2016. 03. 23. szerda 16:40
10 Pont!
#6 v-ir-a 2009. 11. 7. szombat 20:17
igen...érezni és tudni kell, hogy mikor kell abbahagyni,hogy már nem érdemes küzdeni érte:(((((((
10 pont
#5 worluk 2009. 11. 6. péntek 20:18
Jobb Mikulást kívánok !!!

Worluk
#4 worluk 2009. 11. 6. péntek 20:17
Jobb Mikulást kívánok !!!

Worluk
#3 sarmos 2009. 11. 6. péntek 06:03
ez eletszeru..velem is megtortent..
#2 pamaci 2009. 11. 6. péntek 04:02
Jó kis történet, (sajnos) életszerű, fordulatos.
A "szácskámba" kifejezés... brrr!!! Jajjdekár!!!
Ezért csak 9 pont... A "pippant le" inkább mosolyogtató... :-)
Kívánom a Szerzőnek, hogy az idei Mikulás szebb-jobb ajándékot hozzon! (Ugye, idén már jó voltál?!)
#1 Törté-Net 2009. 11. 6. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?