A+ A-

Amazonok büntetése 1 - 7. rész

(A Popsipirosító című pornoerotikus kisregény sorozat 8. része)
Készült: 2004. 07. 01. - 2004. 08. 28.
1. A DOKTORBÁCSI
- Jól van... Kezdjük! Kamera indul! - mondta Róbert határozottan és ujja rásimult a felvevőgép egyik aprócska gombjára.
Elindultam előre, kecsesen ringó csípővel tipegve be a szobába tűsarkú szandálomban. Egyenesen a nagy franciaágyhoz sétáltam, melynek túloldalán állt a férfi karbatett kézzel, közvetlenül a kamerája mellett. Érdeklődve figyelte mesterkélt mozdulataimat, szerintem elégedetten a látvánnyal. Igyekeztem ugyanis minél csábosabban mosolyogni rá, és főként a gépe fekete lencséjébe, forrón remélve, hogy jól fogok szerepelni az első jelenetben.
Szilvia közvetlenül mögöttem jött, hangtalan árnyékként, s becsukva az ajtót illedelmesen megállt mellettem. A barátnőm a film másik főszereplője, akivel már harmadjára szerepelek közös alkotásban - már ha egy szigorúan házi használatra szánt amatőr szexfilmet annak lehet nevezni.
Róbert, aki ez alkalommal egy hosszú fehér köpenyt viselt, jöttünkre teátrálisan széttárta karjait. Ünnepélyes komolysággal fogadott bennünket a manzárdszobában.
- Jó napot, hölgyeim! Nos! Akkor, ahogy korábban már megígértem, ma folytatni fogom az önök természetgyógyászati kezelését! A női természet, mint tudjuk furcsa dolog, ezért rendszeres gondozást, szakszerű ápolást igényel! Remélem, készen állnak a varázslatos beavatkozásra?
- Igen, doktor úr! - biccentettem engedelmesen, továbbra is szélesen mosolyogva.
- Igen, uram! - szőke barátnőm hasonlóképp válaszolt a kérdésre. Mindketten készen álltunk a kezelésre. Arra, hogy enyhén lekezelő modorban fog kezet emelni ránk az urunk és parancsolónk.
- Jó! Akkor legyenek szívesek levetkőzni! - jött az első utasítás a pasastól. Kissé furcsa volt hallani tőle, ahogy magáz minket, sajátos távolságtartással, de ez benne volt a forgatókönyvben.
- Mindent le kell vennünk? - kérdeztem lehervadó szájszéllel. Aggódó, bizonytalan tekintettel bámultam a doktorbácsira, ahogy a szégyenlős és félénk páciensek szoktak. Mintha még nem tudnám, pontosan mit ért kezelés alatt a doktor úr.
- Nem, hölgyem! A harsinya maradhat... ! De csak az! Minden más holmi útban lenne a kezelés során... ! - hunyorgott Róbert hamiskás mosollyal ránk. Aztán gyorsan hozzátette: - Ne szégyenlősködjenek! Gondoljanak arra, hogy így legalább nem lesz melegük!
- Jó! - sóhajtottam beletörődőn, azzal sietve gombolni kezdtem a barackszín selyemingemet.
A vékony ruhácska lágyan siklott le a vállaimról, feltárva csipkés fekete melltartóba bújtatott, dús kebleimet. Alul egy drapp színű, szűkre szabott térdszoknyát viseltem, amit csak az oldalsó zipzár tartott a derekamon. Amikor ezt lehúztam, a szoknya magától lecsúszott rólam, pont ahogy terveztem. Fürgén lehajoltam, gondosan oldalt fordulva a kamerának, és kilépve a ruhadarabból fölemeltem azt, majd félbe hajtva az ágy melletti támlás székre dobtam.
Mellettem Szilvia ugyanezt csinálta a maga tűzpiros szoknyájával. Holmijainkat egy kupacba halmoztuk a sarokban álló széken. Ezután lecsatoltuk a bokafájdítóan magas tűsarkú szandálokat és gondosan a sarokba rúgtuk őket, hogy ne legyenek útban. Pár pillanattal később ott álltunk lenge alsóneműben az orvos előtt, némiképp habozva azt illetően, hogy a testünkből alig valamit takaró, maradék ruhácskától is megszabaduljunk. Mint akik szégyenlik feltárni meztelen testüket a doktorbácsinak.
Rajtam ismét az elegáns, koromfekete Madeleine alsónemű feszült, míg szőke társnőm a kedvenc, tűzpiros ruhakölteményében pompázott. A forgatás megkezdése előtt mi választhattuk ki, milyen holmitól szeretnénk megszabadulni a jelenetben, és természetesen mindketten a szívünket legjobban megdobogtató, feltűnően erotikus rucik mellett döntöttünk. Amik egyébként az urunk kedvencei is.
- Igyekezzenek hölgyeim! A melltartót és a bugyit is vegyék le! - szólt ránk a kamera mellől Róbert, figyelmeztetően felemelve mutatóujját. Hófehér orvosi köpenyében tényleg úgy festett, mint egy igazi doktor. Az orvostudomány szakavatott mestere, aki alig várja már, hogy megszemlélhesse a kezelésre érkezett pácienseit anyaszült meztelenül. Persze csak szigorúan anatómiai szempontból vizsgálva meg a gömbölyded idomainkat, ugyebár!
Mindketten a melltartónkhoz kaptunk, kicsatolva azt és a többi holmi tetejére dobtuk. Oldalra pillantva láttam, hogy Szilvi rögtön kihúzza magát, elődomborítandó telt kebleit, ezért én is hasonlóképp cselekedtem. Cicijeink büszkén meredtek előre, az izgalomtól megkeményedő mellbimbókkal. Némi habozást követően szinte egyszerre ragadtuk meg a tangabugyijaink szárát, és hajoltunk előre, fürgén lecsúsztatva a falatnyi csipkedarabokat harisnyás lábainkon. A két bugyi repült a többi holmi tetejére, mi pedig ismét kihúztuk magunkat, szemérmesen összezárt lábakkal és magunk elé tartott kezekkel takargatva nemiszervünket.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.85 pont (13 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 01. 19. vasárnap 06:34
Egész jó.
#2 papi 2014. 01. 10. péntek 04:49
Nem rossz
#1 Törté-Net 2008. 09. 12. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?