A+ A-

Villanás

Köszönet Chrys-nek
Hosszú évek teltek el azóta, hogy utoljára láttuk egymást, már rég kihűlt az ajkad érintése a testemen. Gyakran gondolok rád, a kósza szellőben érzem a simogatásod, a Föld sóhajában hallom, ahogy a nevem suttogod, éjszakánként egyre erősebben érzem az illatod. Egyre sürgetőbb vágyat érzek, ami hozzád hajt, látnom kell, hogy ki lett belőled. Szép hónapokat töltöttünk el egymás társaságban. Kezdetektől fogva fantasztikus volt a viszonyunk, tested válaszolt minden egyes mozdulatomra, harmónia uralkodott közöttünk, éppen csak az érzelmek hiányoztak.
Minden bennem levő szeretetemet átadtam, de hideg maradtál, mint a jég. Nem voltál képes megszeretni engem, nem is hibáztatlak érte, az érzelmeket nem lehet irányítani.
Ez a kapcsolat ellent mondott a józanésznek, változtatni kellett, azóta nem hallottam felőled.
Jöttek a férfiak egymás után, magas barnák, érzéki feketék, kisfiús szőkék, de egyik sem tudta pótolni a hiányodat.
Úgy döntöttem, hogy megkereslek. Aki keres, az talál is. Fotós lettél, amiről régen csak álmodoztál. Most itt állok a hófehér műterem közepén, ezeregy lámpa vesz körül, itt egy kis szék, amott egy kanapé, sok-sok ketyere sorakozik végig a fal mentén. Ez tehát az életed.
Hallom, mikor elküldöd az asszisztensed haza, késő van már, és én vagyok az utolsó. Összeszoruló gyomorral figyelem, ahogy nyílik az ajtó. Köszöntesz, a tekinteted fáradt és kiégett, arcodon több napos borosta szőkéllik, a szemedben nem gyúl ki a felismerés szikrája. Közönyösen méred végig a csupacsipke, nagyon szexi, sötétlila fűzőmet, az ahhoz illő franciabugyimat, a majd tíz centis tűsarkú cipőmet, amiről nem tudhatod, hogy mennyire töri a lábam.
Csalódottan követem a halk hangon adott utasításaidat, figyeled, melyik póz a legelőnyösebb, végül nekilátsz. Egy arc közelivel kezdesz, egy villanás, visszanézed a képet, majd rám meredsz, újra a képre, majd újra rám emeled a tekinteted. Reménykedve nézek a szemedbe, lassan elmosolyodok és így szólok:
- Eljöttem, mert hiányoztál.
Halkan sóhajtod a választ:
- Sokáig tartott.
Peregnek a képkockák, leteszed a gépet a földre, lassan közelebb lépsz hozzám, kinyújtod a kezed, érzem, hogy látomásnak vélsz, még mindig nem hiszed el, hogy itt vagyok. Behunyt szemmel simítod végig a vállam, az arcom, az ajkam, felidézel minden emléket ezalatt a pár pillanat alatt. Szorosan hozzád simulok, szívem felveszi szíved ritmusát, hosszú perceken keresztül mozdulatlanul, csendben ölelkezve állunk, majd felemelem a fejem, s Te az ajkamra hajolsz, hosszú, forró csókban forrunk össze, először csak finoman kóstolgatjuk egymást, majd egyre szenvedélyesebbé válnak az édes harapások. Kezeddel a hosszú, barna hajamba túrsz, majd vágyakozóan haladsz lefelé, felderítve testem minden egyes porcikáját. Letérdelsz, leveszed a cipőimet, helyüket lágy csókkal pótolod. A fűzőnek sincs maradása, hiába kedveled a szexi darabokat, túl sok idő telt el a legutolsó találkozásunk óta, és látni akarsz teljes pucérságomban.
Lágyan kézbe veszed a cicim, még mindig elvarázsol annak puhasága és rugalmassága. Ujjaddal finoman körözöl a mellbimbóm körül, míg a nyelveddel el nem kezdesz játszani vele. Apró csókokkal borítasz be, haladsz lefelé egészen a bugyiig. Lassan masszírozni kezded a dombocskámat, amire én egy halk nyögéssel válaszolok. Egyik ujjad becsúszik a vékony, csipkés anyag alá, végigcirógat a vágásomon, kihúzod a kezed, és megkóstolod az ujjad végén csillogó nedveimet, engem is megkínálsz vele. Lenyalogatom minden cseppjét, de most már nem eresztelek.
Lehúzom a pólód, és gyönyörködve simogatom a mellkasod, mosolyogva figyelem, ahogy az izmaid összerándulnak az ujjaim nyomán. Finom puszikat lehellek a bőrödre a nyakadtól egészen a hasadig, belenyalok a köldöködbe, ettől kicsit megborzongasz. A cipőd következik, a zokniddal együtt, így már csak a nadrággal kell megküzdenem. Fekszel előttem, mint már oly sokszor és az alsónadrágból pont olyan nagyon akar kitörni a büszkeséged, mint régen. Megemeled a csípőd, és én egy mozdulattal kiszabadítom a fogságából. Keményen és duzzadtan ágaskodik az ég felé. Kedves szavakat mormolok neki, élvezem a puha bőr tapintását, finoman megcsókolom üdvözlésképpen. Egy sós cseppel hálálja meg jöttömet, amit azonnal lenyalogatok, finoman karmolgatom a combjaidat, közben nyelvemmel szeretgetem forró, lüktető péniszedet. Időnként leeresztem a torkomra, amire csupán halk nyögdécseléssel tudsz válaszolni. Felemelkedek, hosszan megcsókollak, érzed az ízed a számban, közben a még erősebben szorítalak a kezemben, gyorsabb tempót diktálok, kérsz, hogy hagyjam abba, de nincs menekvés, azt szeretném, ha élveznéd ennek az éjszakának minden egyes pillanatát. Izmaid megfeszülnek, hogy újra ellazulhassanak, forró nedveit utat törnek maguknak. Féltő gonddal takarítom le minden cseppedet, nehogy akár egy is kárba vesszen. Az élvezettől lehunyt szemmel fekszel halkan pihegve.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.18 pont (11 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#3 A57L 2014. 10. 31. péntek 06:01
Egynek elmegy.
#2 v-ir-a 2011. 12. 20. kedd 22:11
szép búcsúzás, és kicsit szomorú vég
#1 Törté-Net 2008. 08. 21. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?