Tharr nevében

Ismeretlen
Szavazás átlaga: 5.85 pont (26 szavazat)
Megjelenés: 2001. június 24.
Hossz: 11 139 karakter
Elolvasva: 1 085 alkalommal
Éjközép volt. A világ elcsendesedett egy pillanatra, mintha minden mozdulatlanná vált volna, visszatartott lélegzettel várva, míg a második hold a horizont fölé emelkedik – hátha Amhe – Rahmun nem hajlandó többet e világra nyitni a szemét. A hangok végzetesen felerősödnek ilyenkor, vagy talán a hallás lesz élesebb – nem tudni, de talán nem is fontos. Az igazán fontos az, hogy ilyenkor a legkisebb nesz is végzetes lehet. Talán ezért is ereszkedett az a holdtalan sötétségnél is feketébb árnyék a mellvéd évszázados kövei felé oly lassan. Valahonnan a túloldali sötétségből nyúlt ki, nem végződött semmiben – egyelőre. Az öreg port félresöpörte egy fuvallat előle, ahogy rászorult a mellvéd belső élére. A percegés, amit a félrebillenő apró kavicsok okoztak, talán csak a tudatalattiban hallatszott – az árnyék mégis megtorpant, bár tudta, csak néhány légvételnyi ideje van. Hangtalanul megfeszült a sötétség e nyúlványa. A mögötte testet öltő feketeség felhúzódzkodott a párkányra, szinte átgurult rajta, és a túloldalon összekuporodva moccanatlanná dermedt.
Ekkor derengett fel a keleti horizont újra, az eddigi vérvörös derengést hideg kékre váltva. Az árnyékok lassan fogytak, sorvadtak – kivéve a mellvéd mellett gubbasztó alak közelében. Az őrök fellélegeztek, csendes megnyugvással vették tudomásul, hogy a sötétség egyiküket sem ragadta el. Nem sejtették, hogy csak haladékot kaptak, kegyelmet nem. Egyiküknek sem tűnt fel, hogy abban a sarokban nem fakult ki a sötétség, pedig Amhe – Rahmun szeme egyre magasabbra emelkedett a zenit felé. Csendesen folytatták tovább útjukat. Az árnyék nem vett róluk tudomást – majd mások eltakarítják őket, neki fontosabb dolga van. Megvárta azt a pillanatot, amíg a legtöbb őr takarásba került, a hozzá legközelebbi pedig a hátát mutatta neki, és előrelendült. Az őr utolsó gondolata a csillagokkal tartott, őket látta utoljára, az ő képüket viszi magával a kárpit túloldalára. A mozdulat, amivel az árny rávetette magát, átemelte az őrt a mellvéden, hogy odaát csendes, puha reccsenéssel érjen földet. A férfinek nem volt ideje rikoltani – egy utolsó sóhajra sem futotta. Mire lába elemelkedett a kövektől, már halott volt. Az árny egy pillanatra újra mozdulatlanná vált, amíg illúziót bűvölt a hiányzó őr helyére. Tudta, ez elegendő időt biztosít neki – utána meg már úgyis az istenek kegyén múlik minden – na meg a boszorkánymesterek igéinek erején.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 6 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft */5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft */7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft */14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5.85 pont (26 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
t
tibee72
2024. április 8. 15:07
#11
Ez nem lett jó.
1
cscsu50
2020. november 11. 11:04
#10
Ez nem ide való.
1
én55
2020. július 30. 07:45
#9
Ez más műfaj.
1
z
zoltan611230
2018. december 7. 02:54
#8
Nem jó.
1
zsuzsika
2014. november 9. 09:16
#7
Ez mi?? Borzasztóan s.ar.
1
a
A57L
2014. október 20. 07:11
#6
Ez nem ide való.
1
p
papi
2013. november 30. 13:27
#5
Kevés
1
v-ir-a
2011. augusztus 13. 23:35
#4
huhaa...(a sci-fi műfajt imádom)
1
Raffy4
2002. május 5. 23:11
#3
Hála az égnek, hogy a MAgus már ide is becsorgott! Valaki írjon kráni elfekről is valamit!
1
Kandur21
2002. március 15. 21:07
#2
A Magus már ide is becsorgott? :(
1
T
Törté-Net
2002. január 17. 18:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1