A+ A-

TSZ-romantika 1. rész

Történetünk a hetvenes évek közepén játszódik, Andrásnak hívnak, tizennégy múltam, és most fejeztem be a nyolcadikat. Szüleim úgy döntöttek nyárra keresnek nekem valami munkát. Egyrészt azért, hogy ne lebzseljek otthon egész nyáron, másrészt jól jön az a kis pénz a továbbtanuláshoz, szokták mondani. Mivel falun éltünk nem sok lehetőség volt, csak a termelőszövetkezet, az az a T SZ, falusi szlengben a TÉESZCSÉ. Ehhez is komoly protekcióra volt szükség, hogy itt találjak munkát. Végül apám fáradozása sikerrel járt, hétfőn a gabonaszárítóban kezdhettem. Nem igen tetszett a korai kelés, de nem volt mit tenni, menni kellett. Reggelente a szárítóban megjelent egy agronómus, összeírta mennyi gabona jött be, nedvességtartalmat mért, és kiszámolta mennyi száraz gabonának kell lenni. Egy-két órát tartózkodott ott aztán másnapig nem láttuk. Egy szerelő is szokott jönni reggelente, végig nézte a gépeket, és egy nagy zsírzóval megzsírozta a szállítószalagok görgőit. Ezt a feladatot később rám bízta, és én ettől nagyon fontosnak éreztem magam.
Ő sem maradt egy óránál tovább, ha valami probléma volt a gépekkel telefonáltunk az ötpercnyire lévő gépállomásra, és már jött is a segítség. Meglepetésemre a szárítóban rajtuk kívül csak két nő dolgozott, az idősebbet Juci néninek hívták. Negyvenes évei végén járt, nagyhangú, szabad szájú teremtésnek ismertem, és azt beszélték nem veti meg az inni valót sem. Nem volt férjnél, az édesanyjával élt. Barna bőrével, és fekete hajával olyan mediterrán tipúsnak tűnt, közelről a bajszát is lehetett látni. Mindkét nő gumicsizmát, és nylon otthonkát viselt, hajuk kendővel volt hátra kötve. Úgy látszik ez az egyenruha itt, reméltem nekem nem így kell dolgoznom.
A másik nőt nem ismertem, mint később megtudtam Verának hívják, és a szomszéd faluból jár be. Jó tíz évvel volt fiatalabb a kolleganőjénél, azt is megtudtam, hogy férjnél van, de gyerekük nem született. Vera kicsit molett volt, cicijén és a fenekén csak úgy feszült az otthonka. Kedves, mosolygós teremtésnek tűnt, már az első pillanatban szimpatikusnak találtam.
- Gyere ide Bandikám elmondom a miheztartást - hivott Juci magához.- Amíg ez a fasz itt van - intett az agronómus irodája felé - addig dolgozni kell, mint a gép. Aztán amikor eltakarodik, lehet lazítani egy kicsit, de a munkának mindig meg kell lenni. Érted? - vágott hátba.
Értettem mindent, hisz értelmes gyerek voltam. Végül is a munkám abból állt, hogy a hatalmas ráccsal fedett garatba kellett belapátolni a gabonát, ami lefolyt a teherautókról.
De szerencsémre nagyon rutinos sofőrök voltak, olyan ügyesen billentetek, hogy nem sokat kellett dolgoznom utánuk. Egész nap csak tébláboltam, jöttem-mentem, nagyon jól elvoltam. Amikor esett az eső, akkor semmit nem kellett dolgozni, ugyanis esőben nem arattak. A szárító végén volt egy hatalmas vasajtó" Szociális helyiség"díszelgett rajt a felirat. Az ajtó mögött egy szűk kis helyiségbe léphettünk, ahova bezsúfoltak egy asztalt két székkel, három öltöző szekrényt, és egy ágyszerű valamit, amit kopott lópokróccal takartak le. A terem másik végén két szűkebb ajtó nyílott, az egyik mögött a WC, míg a másik mögött egy fürdő kapott helyet. Amit nevezhetnék puritánnak, de inkább lepusztultnak mondanám. A fürdő berendezése egy mosdó kagyló szappannal, Ultra krémmel a makacsabb szennyeződésekre, és egy zuhanyzó. A zuhany alja egy kibetonozott mélyedés volt rozsdás lefolyóval. Felette meghajlított betonvas tartotta a penészes, koszos, szakadozott zuhanyfüggönyt. Mindjárt feltűnt, hogy a lakberendezőt nem az esztétikum, hanem a praktikum vezérelte.
Egyik esős délelőtt alig vártuk, hogy az agronómus elmenjen, bevonultunk a "szociális helyiségbe", az asszonyok az asztalhoz ültek, nekem sikerült a priccset elfoglalnom. Kezdetét vette a kollektív unatkozás, tudtam hogyha nem lesz jobb idő egyikük délben lelép. Kicsit elbóbiskoltam, Juci néni mély, érdes hangja ébresztett.
- Bandikám itt az idő, hogy túlessél a beavatáson.
Még fél álomban voltam, nem is értettem miről beszélnek. Vera is odajött és vihogva lefogta a kezeimet, Juci néni egy határozott mozdulattal lerántotta a nadrágom. Farkam rúgóként pattant elő, persze pár perccel ezelőtt még meztelen nőkről álmodtam.
- A mindenit Vera ide néz, milyen jól van eleresztve ez a kisgyerek.
Vera csak oda pillantott, és már el is kapta a tekintetét, láttam elpirul. Aztán éreztem, hogy Juci néni bekeni gépzsírral a farkam. Tetszhetett neki a dolog, mert néhányat még húzott is rajt. Aztán elengedtek, és elégedetten, vigyorogva szemlélték a művüket.
- Jól van mostantól teljes tagja vagy a brigádnak - szónokolt az öreglány.
Megszégyenülten, dühösen, sírással küszködve szaladtam a zuhanyzóba. Bezártam belülről az ajtót, és lemostam magamról a gépzsírt. Nem mentem ki, még mindig szégyelltem magam. Egy félóra múlva halk kopogást halottam.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 8.37 pont (76 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#11 zsuzsika 2016. 10. 16. vasárnap 08:01
Életszerű. Jó.
#10 feherfabia 2015. 08. 9. vasárnap 07:47
Nagyon jó!
#9 listike 2014. 08. 9. szombat 06:11
Nagyon jó a kezdés.
#8 hairy_pussy 2013. 10. 1. kedd 06:37
nagyon jó kis történet
#7 A57L 2013. 07. 29. hétfő 05:06
Nagyon jó.
#6 sihupapa 2008. 11. 16. vasárnap 22:59
na mi
#5 Liza 2008. 08. 16. szombat 17:34
Nagyon jó:)
Az eleje is nagyon tetszik,kirajzolódik előttem az egész környezet ahogy olvasom.
Igazán jó:P
#4 Lemon Orange 2007. 11. 2. péntek 18:37
Van folytatás?
Nekem tetszett.
#3 smutz 2007. 10. 31. szerda 17:11
Jön még vmi?
#2 Ati 2007. 10. 29. hétfő 07:55
Ez nemrossz inkábjó!!!!!
#1 Törté-Net 2007. 10. 29. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?