A+ A-

Jég

Csak bólintani tudtam, és könyörögve néztem a szemébe, de ő acélos hangon rám parancsolt, hogy csukjam be a szemeimet. Nem tudhattam, hogy mikor és mi következik és ez fokozta a kiszolgáltatottság érzését. Egyenesen tartottam a fejem, könyökömet hátrahúzva csukott szemmel vártam az ütését. Ekkor meglepetésemre tenyerét bal mellemre tette, a megmerevedett mellbimbóra. Felnyögtem az érintéstől és a meglepetéstől, hogy a kéjt érzem, nem pedig a fájdalmat amire annyira próbáltam felkészülni.
"Milyen nagy bimbó,.. egy viszonylag vékony lányhoz" állapította meg, miközben kezét lassan átcsúsztatta a jobb cicimre. Ahogy egy pár pillanatig játszott a mellbimbómmal, ismét felnyögtem, mert annyira érzékeny volt. Ekkor figyelmeztetés nélkül rávágott a bal mellbimbómra és tüzes fájdalom hasított a testembe.
"Óóóhhh, AHHHHHH" szakadt ki belőlem, a szemeim kinyíltak, testem megfeszült a fájdalmas érzéstől.
"Ho-ho-ho" kacagott rajtam "már a legelső körben vesztettünk. Ez nem igazán az a csend amit tőled várok! Azt hiszem ez büntetést érdemel"
"Ne!" kiáltottam önkéntelenül, ahogy szemem előtt felemelte a korbácsot és egyetlen gyors mozdulattal végigvágott a combjaim elülső felén. Még hangosabban kiáltottam fel a sokkal intenzívebb fájdalomtól.
"Sokkal jobban kell tűrtőztetned magad kisasszony, vagy tizenkét ütést kell elviselned a beígért hat helyett"
"A mellbimbóim annyira érzékenyek..." akartam mondani de rám kiáltott.
"Akkor még keményebbnek kell lenned!"
"Csukd, be szemeidet! Ha lesel, be is kötöm őket."
Finomam megmarkolta a jobb mellemet, körbefogta ujjaival, felemelte és csukott szemmel is láttam magam előtt, hogy a védtelen korallvörös mellbimbóm mennyire jó célpont a következő ütés számára. Összeszorított fogakkal vártam az ostorcsapást. Éreztem, ahogy az izzadtságcseppek gyöngyöznek a homlokomon és ő tovább kínzott. Nem ütött meg azonnal, az ostor végén lévő bőrdarabbal dörzsölgetni kezdte a mellbimbómat, előre hátra húzogatta a háromszögű bőrdarabot.
Aztán hirtelen felemelte és pontosan az érzékeny testrész csúcsára sújtott le. Most jól felkészültem, csak egy halk sóhaj tört fel belőlem, és azonnal beleharaptam az alsó ajkamba, ahogy a fejemet hátra és oldalra rántottam.
"Nagyon jó" suttogta elégedett hangon "Ne less"
"Örülten fáj" jajdultam fel, kezeimet továbbra is összekulcsolva tartva.
"Akarod, hogy abbahagyjuk?" kérdezte.
"Nem kell azt hiszem ki fogom bírni bármit is teszel velem" válaszoltam.
"Én is úgy gondolom" suttogta, és azzal ismét rácsapott a vastag bőrdarabbal a jobb mellem közepére, eltalálva a mellbimbót ami nem tudott még regenerálódni az előző ütéstől sem.
"Hrrrhhrr" hörögtem csukott szájjal, majd az orromon keresztül sóhajtottam egy nagyot. Aztán lecsapott rám a negyedik, ötödik majd a hatodik ütés gyors ütemben felváltva a melleimre. Csak az utolsó ütésénél, ami szerintem mind közül a legerősebb volt szakadt ki a torkom mélyéről egy nyögés, de meg tudtam állni hogy ne sikítsak a fájdalomtól.
"Akarsz sikítani Eve?" kérdezte.
"Csak ha te is szeretnéd" válaszoltam miközben még mindig kapkodva szedtem a levegőt.
"Nem, én be szoktam tömni a sikító szájakat" nevetett fel " és most gyerünk, alaposan meg szeretnélek vizsgálni"
Kicsatolta az övet a derekamon és odavezetett a vizsgálóasztalhoz. Anélkül, hogy kérte volna, felmásztam a bőrborítású asztalra és végigfeküdtem rajta.
"Azt akarod, hogy a lábaimat feltegyem oda?" kérdeztem.
"Arra valók" válaszolta. Elmosolyodtam, mert igazából felizgatott, hogy fel kell emelnem a lábaimat, a fenekemet pedig előrecsúsztatni, hogy elérhessem a fém kengyeleket. Ő oldalról felemelt egy újabb szíjat, vagy inkább övet és
szorosan leötözte a derekamat. Ezután bőrbilincsekkel a karjaimat kötözte le kétoldalt.
"Hú" mondtam "teljesen le akarsz kötözni?"
"Persze" válaszolt " nem szeretném, ha leugranál az asztalról"
Elhaladt a meztelen testem mellett, a vizsgálóasztal lábfelőli végéhez, megállt a jobb lábam mellett, és bőrbilincset csatolt a bokámra. A hozzácsatolt láncot olyan szorosra húzta, hogy képtelen voltam a lábamat megmozdítani. Anélkül hogy széttárt lábaim közé pillantott volna, átment a másik oldalra és hasonlóan megkötözte a bal bokámat is. A háta mögött volt egy magas állólámpa, amit most odahúzott a lábaim elé és bekapcsolta. A testem vakító fehér fényben ragyogott a fejem tetejétől a lábujjam hegyéig. Az erős fény miatt be kellett csuknom a szemeimet és már csak az egyéb érzékeimre hagyatkozhattam.
"Pont úgy érzem magam, mint egy orvosi vizsgálaton" mondtam de csak inkább zavaromban, hogy megtörjem a csendet.
"Én nem vagyok orvos Eve, de biztosíthatlak, hogy olyan vizsgálatban lesz részed, mint még soha. Húúú de gyönyörű puncid van, hadd nézzem meg egészen közelről" Megéreztem, ahogy ujját a nagyajkaim közé csúsztatta és az enyhe nyomás hatására feltárult a puncim nedves bejárata.
(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.5 pont (24 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 zsuzsika 2015. 01. 10. szombat 08:36
Nagyon jó írás.
#4 A57L 2014. 03. 24. hétfő 07:17
Egész jó írás.
#3 piedone 2013. 12. 7. szombat 17:56
a jeges megoldás nagyon tetszett lesz folytatás
#2 papi 2013. 10. 14. hétfő 13:28
Nem rossz
#1 Törté-Net 2007. 01. 14. vasárnap 00:00
Mi a véleményed a történetről?