Keserű bosszú

Semmire nem emlékeztem, amikor kinyitottam a szememet. Egy hatalmas franciaágyon voltam, egy félig elhomályosított szobában. Fel akartam ülni, hogy szétnézzek, hol is lehetek tulajdonképpen, de nem tudtam megmozdulni. A kezeim a fejem fölé voltak rögzítve egy kötéllel, a két lábam pedig az ágy két sarkához. Ekkor nyílt az ajtó és abban a pillanatban világossá vált minden. Ő lépett be arcán elégedett mosollyal.
– Hát itt vagy végre – szólt mosolyogva.
Rettenetesen dühös lettem. Mit képzel magáról ez a szemét?
– Azonnal engedj el! – kiabáltam.
– Ugyan már kedvesem. Hidd el, nagyon fogod élvezni. – Azzal odajött az ágyhoz, és megpróbált megcsókolni. Dühösen elfordítottam a fejem.
– Jobban teszed, ha nem ellenkezel, és a kedvemben jársz. Úgy tudom, fontos neked a barátnőd és nem szeretnéd, ha tönkremenne.
Hogy ez mekkora rohadék! Képes a legjobb barátnőmmel megzsarolni. De tudtam hogy bármire képes.
– Szóval? – kérdezte gúnyosan.
– Gyűlöllek – csak ennyit tudtam mondani.
– Az engem cseppet sem zavar. Attól nekem még ugyanolyan jó. És szerintem neked is az lesz. – Azzal végigsimított a vékony hálóingemen, felhúzta az anyagot és a bugyimon keresztül masszírozni kezdte a csiklómat. Akaratlanul is egy halk sóhaj szakadt fel belőlem.
– Ne – kértem, de nem törődött vele. Egy mozdulattal egyszerűen elszakította a vékony bugyit majd újra simogatni kezdte a szeméremajkaimat, kikerülve a csiklómat. Bár gyűlöltem ezt az embert, de a testem cserbenhagyott, elárult. Nem tudtam mit tenni. Majd egy hirtelen mozdulattal hozzáért a csiklómhoz. Megrándult a testem.