A+ A-

Végtelen

Amikor férje megkérdezte tőle, mi volt élete legmámorítóbb élménye, a nő nem volt képes válaszolni.
Agya feldobott néhány gondolatot, mely válaszul szolgálhatott volna. Szikrázó fényben villódzott mind, akár a sarki éjszaka, de valami legbelül tiltakozott az ellen, hogy nyelve bármelyiket is lefordítsa szavakra. Ilyen kérdésre csak őszinte választ lehet adni. Ő nagyon szeretett volna őszinte lenni a férfihez, akit szeretett, de nem volt képes rá.
Vannak dolgok, amik túl hatalmasak ahhoz, hogy kimondott szavak kifejezhetnék.
A beszélgetés szeretkezés után, az ágyban zajlott; ám a VÉGSŐ KÉRDÉSRE a nő nem tudott feleletet adni. Így aztán, miután férje nem erőltette tovább, és elaludt, a nő is úgy gondolta: elalszik, és elfelejti a kérdést, elfelejt mindent, mert a puha karmokat érzett, melyek megcsiklandozták szívét, és nem akarta, hogy azok a karmok megvaduljanak, mint a kismacskáé, aki kölyökként csak játékból csinálja, de aztán, aztán, amikor felnő, már vért is ejt, s bevadulva akár a szemed is kivájja, valamit, ami fontos neked, de a nyugalom, szíved nyugalma még annál is fontosabb, hát aludjunk
(aludjunk)
és felejtsük el az egészet.
Ám amikor az óra a hajnali kettőt is elütötte, s a hosszan visszahangzott verejtékben úszó érzékeiben, akkor rájött, hogy nincs visszaút, a kapu nyitva, s az elfeledett emlékeket új életre lehelte néhány ártatlan szó - emlékek görögtek elő, hangok, égszínkék szemek
(az ég szemei a hatalmas égé, amely figyelt, míg te
míg te a tested)
de főleg a hangok, az ajkáról pattogzó hangok, a hangja annak, amely közeledett,
és zsigerei megfagytak tőle a meleg júliusi fényben
(________)
A nő felkelt, és cigarettára gyújtott. Érezte férje nagydarab melegét nyugodt álmát a nyitott ablakon beáradó lonc illatát
(a kukoricát, a tengeri édes izzadtságot
fiatal harmatos bőrt)
és hogy erős. Erős emlékezni. Az ablakhoz nyomja az arcát, és kinéz a kertre, amin nem ragyog a hold. Az ég tündöklő csillagokkal mered rá. Arra gondol, miért történt így
(na miért, fiatal voltál, emlékszel, a tested zsenge friss gyümölcs, a fiúk haraptak volna, mint a barackot, de te nem akartad, féltél, féltél, de szabad voltál, emlékszel, mindig arra gondoltál a VÉGTELEN VAGY,
VÉGTELEN,
És magadhoz ölelted a nyarat)
Magadhoz ölelted minden évben, amint a kis pattanások mellekké serdültek, és öledből havonta kiömlött a vér zuhataga, és más is
(a nedvek a lüktetés az élet),
igen más is, és elalvás előtt, mikor beléd folyt a forró éjszaka, tested is forrt, mint az aszfalt a legizzóbb délben, és ujjaid
(ujjaid mindenütt)
felfedezték a tested és milyen jó volt, nagyon jó
(_____________________)
A nő borzongott, és némán dülöngélt az ablak előtt. Nem tudott róla, de egy dalt dúdolt, egy régi nyár kedvelt slágerét, egy nyárét, mikor belső lényegét még ártatlan kis hártya fedte, s körülötte a tér és idő végtelennek tűnt
Hanem
Hanem aztán
Kevés lett. Az ágy és az éjszaka. A végtelen, úgy vérezte, kivirul testében, nem tűrve gátat s akadályt. Most visszanézett
(megrepedt tükör homály és torzulás)
és látta magát, levágott szárú farmernadrágban, átizzadt pólóban, vad szemekkel és repkedő hajjal, amint rohan a hatalmas táblákon, amelyek közt nem nagyobb, mint porszem a gombostű fején, rohan, és boldogan kiabálja bele szabadságát az ég bömbölően kék csarnokába - és látta magát térdrerogyni, izzó tekintetét elveszni a végtelen magasba nyúló kukoricaszárak között, érezte a hátát perzselő forróságot és az édes növényi illatot, és érzett látott hallott mindent
(emlékezz az volt az élet a mámor fodrozódó sikoltó folyamként áradt szét benned hogy élsz hogy vagy hogy a tested maga a lélek és mindez együtt a VÉGTELEN, hogy megteheted hogy élvezed, mert úgy tudsz élni a nyárban, úgy tudod érezni hogy ami körülvesz az nem szép vagy idegen hanem minden minden)
(______________________________________)
Emlékezett a hangra, amint lehúzta nadrágján a cipzárt, a tompa puffanásra, ahogyan a nadrágba gabalyodva a fenekére csüccsent, és a kacajra, ami elhagyta torkát.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 5.8 pont (10 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#4 zsuzsika 2014. 12. 16. kedd 07:01
Közepes.
#3 papi 2014. 05. 24. szombat 05:53
Tetszik
#2 Gyula 2006. 10. 3. kedd 22:28
Költői, filozofikus. Nagyon tetszik, de nem izgat fel, de nem is baj mert nem is az a célja.
#1 Törté-Net 2005. 09. 9. péntek 00:00
Mi a véleményed a történetről?