A+ A-

Homok vihar

Egy haverommal utaztam akkor is. Többször voltunk már együtt külföldön. Kipróbált, egymáshoz toleráns párost alkottunk. Soha nem feküdtünk le egymással, ugyanakkor vigyáztunk a másikra a bécsi, amsterdami szaunákban, bárokban. Mindig megbeszéltük, hogy ki mikor ér haza, ha elválnánk valamilyen " elore nem látható " ok miatt. Épp két hetes nyaralásunk utolsó reggelére ébredtünk, és szomorúan állapítottuk meg, hogy már csak 21 óra van hátra a gép indulásáig. Laci erre azt mondta, hogy ot ugyan nem érdekli, hogy mennyi idonk van, az utolsó napon ki kell menni az óceán partjára, és még egyszer fürödni kell a nagy sósó vízben. Mi lehetoleg elfogadjuk a másik kívánságait és most sem vitatkoztam, beindítottam bérelt autónkat, és hamarosan a Riu Palace Hotel parkolójában álltunk meg. Ezt a szállodát tartom a legjobb fekvésu hotelnek egész Gran Canarián. Átballagtunk az elegáns passzázson, le a tengerre és a dunékre nézo teraszig. Ott, ahogy kell átbújtunk a rácson, és megindultunk a " kanalasgémek" vonulási út vonalán. Azt javasoltam, hogy a leheto legrövidebb módon közelítsük meg a meleg strandot. Így tehát meg kellett mászni jó néhány magasabb homokdunét. Elég korán volt, huvös volt a homok az élszakai széltol. Amint a legnagyobb dune takarását elhagytuk, és közeledtünk a tengerhez egyre erosebbnek kezdtem érezni a szelet. Azután mind több homokszemcse csapódott az arcunkba. Bizony nem ígérkezett szép ido. Ez a fajta forró afrikai szél olyan erovel csapja vizszintesen az ember arcába a finom és kevésbé finom szemcséket, hogy valóban szem száj megtelik vele.
- Akkor is fürödni fogok ! - Mondta Laci és eltökélten haladtunk a kék csíknak látszó part felé.
Az elottünk magasodó dune oldalán két fiú kapaszkodott felfelé. Nem volt tanácsos tágra nyílt szemmel nézegetni bárkit is ebben az eros szélben, de nekem feltunt, hogy az egyik nagyon izmos, szép kerek a feneke a testhez símuló mini sortban. A másik egy kissé vastagabb derekú, bajúszos fiú volt, de o ist spotolhatott régebben, ez azonnal látszott izmos lábán és karján. A két fíú néha vissza-vissza nézett. Laci szeme is villant, és hozzá méltó bölcsességgel megjegezte:
- Valamelyiknek hamarosan meg kell igazítania a cipojét. Figyelj csak!
Úgy is lett . A bajúszos szandálján valami sürgos igazítani való akadt, amihez természetesen le kellett rakni hátizsákot, sapkát, csajkát, pufajkát, hogy az egész legalább addig tartson, míg mi be nem érjük oket. Ballagtunk is szépen. Közelrol azután láthattuk, hogy az izmos fenekunek, a hasa olyan mint a "tökreszelo", a bajúszos szeme pedig olyan kék mint a tenger.
Jó magyarokhoz méltón nem állottuk meg néhány kajla megjegyzés és komentár nélkül a dolgot és rájuk is hellóztunk elhaladtunkban.
A bajúszos fiú mintha felkapta volna a fejét az egyik mondatnál, és ekkor úgy éreztem érti amit mondok.
Mi akkor már nem is siettünk annyira. Vissza-vissza néztünk, hogy jönnek e már. Jöttek is. A cipojavítási muvelet másodpercek alatt befejezodött, és a lepakolási ido töredéke alatt felszedték a holmijukat.
Ekkor Laci cipoje "adta be a ku
lcsot". Azonnal ki kellett rázni belole a homokot, ami kb. egy perc alatt újra belefolyik majd. A két fiú ekkor ért utol bennünket. A bajúszos rám mosolygott és németül megkérdezte:
- Magyarok vagytok?
- Igen, értesz magyarul?
- Nem csak én az NDK-ból származom és a szüleimmel sokszor voltunka Balatonon, egy két szót felismerek.
Így indult a beszélgetés, majd bemutatkoztunk. Uwe Berlinbol, Manfred Mannheimbol jött.Ok is a karneválra érkeztek. Együtt folytattuk az utat a dunék között a partig. Az utolsó homokdunét elhagyva a szél még kíméletlenebbül verte a homokot az arcunkba.
Láttuk, hogy nem érdemes a parton maradni és nem is béreltünk napozóágyat, de Laci ragaszkodott ahhoz, hogy megmártózzunk a vízben, mintegy búcsúzóul.
Uwe, akinek ehhez nem volt kedve ajánlkozott, hogy o majd vigyáz a holmikra míg mi hárman úszunk egyet.
Gyorsan levetkoztünk, és éreztük, hogy a szél által szállított homok csípi borünket.Futva tettük meg a távot a vízig.
Eros hullámokat vetett az Atlanti Óceán, de egyálalán nem volt hideg. Belevetettük magunkat. Fej-fej mellett úsztunk Manfreddal. Élveztük a hullámok csapkodását, átbújtunk alattuk, vagy ráfeküdtünk, és úgy vitettük magunkat a part felé. Manfréd egyre közelebb került hozzám, és én sem igyekeztem tole eltávolodni, míg Laci egy kicsit távolabb pancsolt.
Az egyuk hullám teljesen egymáshoz szorított bennünket és akkor Manfréd megfogta a vállamat. Keze a hátamra csúszott, a combja átkulcsolta a derekemat és összeért a szánk. Innentol kezdve egy hosszú csók volt a pancsolás. Néha jött egy hullám, átcsapott a fejünk fölött. Szemünk szánk tele volt sós vizzel. Habzott körülöttünk a tenger. Nagyon finom volt hozzá símulni, és érezni izmos testét. Kerek fenekébe kapaszkodni. Hasamat böködte kemény felfelé meredo farkával. Én sem maradtam higgadt.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 A57L 2014. 11. 24. hétfő 05:55
Ez jó írás.
#1 Törté-Net 2005. 08. 15. hétfő 00:00
Mi a véleményed a történetről?