A+ A-

Kelet vonzásában (részlet)

Semmi kedvem nem volt itt lenni. Ahelyett, hogy a barátaimmal szórakoznék valahol a tengerparton, itt kell nyaralnom a szüleimmel Dubai-ban. Csodás! Egész nap unatkozhatom majd a medence szélén koktélt szürcsölgetve egyedül. Ugyanis az fix, hogy nem fogok velük lógni, mint valami óvodás. Még mit nem! Ha már elrángattak magukkal, akkor viseljék is a következményeket!
'Ne vágj már ilyen képet! Majd meglátod micsoda luxusszállodába megyünk. Apád a legjobbat foglalta le.'- próbált kicsit jobb kedvre deríteni anyám, miközben a szálloda felé tartottunk a transzferrel.
Én csak elhúztam a számat. És kit érdekel az a hülye szálloda? Ugyanolyan, mint az összes többi, ahol eddig voltunk. Csak azért sem fogok jó pofát vágni hozzá! Tüntetőleg látványosan elfordultam az ablak felé, a mellem előtt keresztbe tett karral. Csak néztem a mellettünk elsuhanó tájat és utálkoztam tovább. Nem érdekelt a hely színes forgataga, sem a hangoskodó emberek a piactéren. Különben is, hogy lehet ilyen helyre jönni pihenni? Még egyedül sem mászkálhatok sehova! Apám megtiltotta, nehogy bajom legyen. Kizárólag a testőrömmel léphetek ki a szálloda területéről. Aki szintén egy balfasz, mert mindig úgy ugrál, ahogy apám fütyül neki. Szánalmas, komolyan. És ezt kell kibírnom egy hónapig. Egy egész hónapig!
“Gyere kicsim, megérkeztünk!'- rántott ki a duzzogásból anyám még mindig vidám hangja. Élvezi, hogy számolatlanul szórhatja a pénzt és egyfolytában ez az undorító mosoly van az arcán. Imádja, ha kiszolgálják.
Kiszálltam a kocsiból, rá sem néztem az impozáns szállodára, csak mentem előre egyenesen be a recepcióhoz.
................................................................................................
Szokásos bejelentkezés és miegymás. A recepciós hölgy nagyon kedves volt, de ez engem egyáltalán nem hatott meg. Képmutatás az egész, csak azért mosolyog ránk mind a harminckét fogával, mert tudja, ki az apám. Mindegy. Végül is a személyzet dolga az, hogy kiszolgáljon. Míg vártunk a szálloda igazgatóra, addig unottan tárcsáztam Szandra számát, hogy egy kicsit megnyugodjak.
'Jaj Tia, olyan rossz, hogy nem vagy itt!'- szólt bele köszönés nélkül.
'Te máris részeg vagy?'- kérdeztem vissza kissé keserű szájízzel. Csak még nyomorultabbul éreztem magam, hogy mi mindenből maradok ki.
'Hát...csak egy kicsit...meg egy kicsit...tudod...szívtunk is a haverokkal.'- vihogott idétlenül a telefonba.- 'Na, de inkább te mesélj valamit. Valami izgit.'- kuncogta el a végét. Irigyeltem, amiért ilyen vidám állapotba hozta magát. Én a család miatt ezt most nehezebben tudom kivitelezni. De biztosan megtalálom majd a módját, ettől nem félek. Mindig el tudtam ezt intézni. Amúgy sem érdekelt, ha rájönnek is. És akkor mi van? Semmi. Apám majd elsimítja pénzzel, ahogy egész életében tette ha valami probléma adódott.
'Semmi izgi, tök unalom az egész. Családi kiruccanás, gondolhatod. Egyedül abban bízom, hogy az inasom, akit majd kapni fogok bevállalós lesz.'
'Ahogy téged ismerlek nem is nagyon lesz más választása.'
'Ha meg mégis, hát majd panaszt teszek rá és lecseréltetem valaki olyanra, aki készségesebben teljesíti majd a kívánságaimat.'
'Abban biztos vagyok. Hát, ha már oda kényszerültél ez a legjobb, amit tehetsz.'
'Tia, gyere megmutatják a szobáinkat és az inasainkat. Majd később beszélgetsz, lesz még időd bőven.'- hallottam anyám kiabálását.
'Ajh, francba, mennem kell. Később visszahívlak.'
'Rendben és fel a fejjel! Túléled.'
Nem is mondtam erre semmit csak bontottam a vonalat.
.....................................................................................................
Miközben a szoba felé tartottunk, az igazgató nagy hévvel magyarázta, hogy mennyi szolgáltatást vehetünk igénybe. Szótlanul sétáltam, az arcomról nyilván teljesen lerítt, hogy mit is gondolok. Anyám persze imádta. Szélesen mosolygott és látványosan sóhajtozott a harsány bútorok és egyéb giccstárgyak láttán. Majd, mikor a szobáinkhoz értünk, ott várt minket két férfi. Vagyis inkább fiúk, állapítottam meg, miután jobban szemügyre vettem őket, mert elég fiatal arcuk volt.
'Bemutatom az inasaikat, akik készséggel állnak rendelkezésükre bármikor. Farshid lesz Ms. O'Conell inasa.'
'Állok rendelkezésére asszonyom.'- szólt készségesen anyámnak, aki majd' elalélt a gyönyörűségtől.
'Ő pedig Kadeen, Tia kisasszony inasa.'
Megeresztettem egy kihívóbb mosolyt. Kb. 19-20 éves lehet, gyönyörű mélybarna szemekkel, fekete hajjal. Nem arrogáns arca volt vagy macsós, hanem cuki kisfiús. Főleg azért mert nagy szemei voltak. Lehet, hogy mégsem lesz olyan uncsi ez a nyaralás?
'Állok rendelkezésére bármikor, bármiben.'- mondta ő is a betanult szöveget kedves mosollyal, tört angollal.
Oh, tényleg? Egyből átfutott az agyamon pár perspektíva, hogy miként is állhatna a rendelkezésemre ez a kis cukiság.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 7.19 pont (27 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#6 deajk2008 2016. 11. 11. péntek 06:55
szerintem se leszbi történet sajnos...
#5 vakon53 2016. 03. 14. hétfő 16:24
Holvan a folytatáás?
#4 Kaszkadör 2012. 03. 8. csütörtök 16:03
Ez nem leszbi történet :(
#3 Rinaldo 2012. 03. 8. csütörtök 08:38
Nem semmi beképzelt kis kurva az ilyen.
#2 Shavo 2012. 03. 8. csütörtök 02:41
Ez úgy heteró, ahogy van.
#1 Törté-Net 2012. 03. 8. csütörtök 00:00
Mi a véleményed a történetről?