A+ A-

Eltévedések 2. rész

Éreztem az ujjaim alatt, ahogy Dorka teste fokozatosan ellazul. Kisimult, ahogy kimasszíroztam belőle a feszültséget. Alaposan, lassan, türelemmel kényeztettem minden porcikáját. Neki most csak befogadnia kellett. Elfogadta és kiélvezte a dédelgetésemet. Először hasra feküdt, úgy lazítottam el minden idegszálát, majd hanyatt fordult. Felhelyeztem a kendőket - óvatosan, hogy ne fájjon, de azért szorosan, hogy tudja, most nem kell mozognia. Megegyeztünk, hogy a mai nap az övé. Hogy ma az ő élvezete az első. És ő mindenben elfogadja az irányításomat, hiszen bízik bennem, és tudja, hogy pontosan ismerem az igényeit, a vágyait. Volt időnk kiismerni egymást. Ahogy a szemére kerülő kendőt igazítottam a helyére, még belenéztem, és elmerültem a tekintetében. Megcsókoltam. Az a mosolygó vidámság és várokozó vágy csillogott a szemeiben, amiért olyannyira rajongtam. Pont az tükröződött bennük, ami akkor, amikor az egyik bevásárló központ mosdójából kijött, de nem az üzletek, hanem a lépcsők irányába húztam magammal. Ugyanolyan kiváncsi várakozással, és feltétlen bizalommal nézett rám, hogy vajon mi jutott megint eszembe. Arra gondoltam, hogy úgy is mindenki a lifteket és a mozgólépcsőket használja, senki nem jár a hagyományos lépcsőkön. Ideje volt kideríteni, hogy tényleg így van-e. Így hát elindultunk "eltévedni".
A lépcsőház a füstmentes fajtából való volt automatikusan záródó ajtókkal. Mikor beléptünk, és mögöttünk egy félhangos kattanással becsukódott az ajtó, elhalt a kint szóló zene is. Izgalmas volt, mert éreztük, hogy rosszban járunk. A lépteink kopogtak, a hangunk visszhangzott, és mégsem lehettünk biztosak benne: Valóban egyedül vagyunk? Miközben lejjebb mentünk egy fordulóval - ahová nem nyílt ajtó -, a lépcsőkarok között fel- és lenézegettük, nem látunk-e mozgást, nem hallunk-e hangokat, vagy éppen nem figyelnek-e minket kamerák. Ahogy kezdtünk megbizonyosodni róla, tényleg magunk vagyunk, az izgatottság vággyá fokozódott. Dorka hátulról karolt át hirtelen, ahogy még épp lenéztem a korláton át. Hozzámbújt, és hátulról a nyakamba csókolt. Éreztem a testét, az izgatottságát, és ez rám is hatással volt. A kezei oldalt előre csúsztak, és simogatni kezdett. Igyekeztem félig megfordulni, hogy egymásra találhassanak az ajkaink. Játékos, könnyed csókokba feledkeztünk. Hol ő, hol én vettem át az irányítást. Egy kicsit el is feledtük, hogy hol vagyunk. Aztán mindinkább megszűnt a külvilág, ahogy a csókok mélyebbek, a vágy hevesebb lett. Szembefordultunk egymással. Dorka sürgetően kezdte simogatni a hátsóm, aztán a combom, majd egyre előrébb, beljebb haladt. Nagyon könnyen tudott bánni velem.
Ahogy közeledett centiről centire a férfiasságomhoz a keze, úgy duzzadtam egyre jobban, vágyva az érintését. Hangosan sóhajtottam, amikor végre megragadott. Ahogy hátrahajtottam a fejem, kihasználta az alkalmat, és a nyakamba csókolt. Beleborzongtam az érintésébe. Átadtam magam a jól eső érzésnek néhány pillanatig, majd megragadtam a fenekét az egyik kezemmel, és simogatni kezdtem. A másik kezemmel a hátán szánkáztam végig. Tudtam, mennyire szereti ha a csípőjét feszítem erősen. A hatás nem maradt el: Éreztem, ahogy a teste reagál az érintésemre. Ívbe görbítette magát. Most én tapadtam a nyakára, és nyalogatni, kóstolgatni kezdtem a bőre ízét. Belőle tört fel egy hangos sóhaj. Az ilyen hangok a legvadítóbbak számomra. Egy vad, érzéki, öntudatlanul kitörő sóhaj a legérzékibb hatással van rám. Vadabbul csókoltam a finom bőrét, éhesen szívtam a nyakát. Néhány lépésre ösztökéltem hátrafelé, bár inkább csak toltam, vittem magammal, hogy a falhoz támaszthassam a testét. Így szabadabban simogathattam. Bejártam a kezeimmel minden apró felületet, amit el tudtam érni. Cirógattam a nyakát, a tarkójára simítottam a kezem, és a haját borzoltam. Újabb mély, elveszejtő csókokba kezdtünk. A keze visszatalált a nadrágom elejére, és azon keresztül izgatott.
A vágyam teljesen elhatalmasodott rajtam. Az oldalán simítottam végig, a hasára fektettem a kezem, aztán nem bírtam tovább. Éreznem kellett a kebleit. Tudtam, hogy már nagyon várja, hogy végre a kezembe vegyem őket. Határozottan nyúltam az egyikért. Megemeltem kissé, a hüvelykemmel pedig a bimbóját szántottam végig. Már nem volt elég ruhán keresztül az érintés. A derekánál bújtam be az inge alá. Megremegett, ahogy megérezte a tenyeremet a felhevült bőrén. Hamar találtam vissza a vágyott halmokhoz. A melltartóját csak félretoltam, hogy hozzáférhessek gyorsan. Mikor végre a kezembe vettem, megnyugodtam kissé, mint a hazaérkezett utazó. Egy pillanatra mindketten megálltunk lihegve. Egymás tekintetét kerestük, és ahogy egyszerre tudatosult bennünk a helyzet képtelensége, összenevettünk. Egy fehéren kongó, üres lépcsőházban a falhoz támaszkodva álltunk egymásba kapaszkodva. Tudtuk, bármelyik pillanatban járhat erre valaki, de nem tudtunk ellenállni a vágynak, ami elemi erővel tört utat magának, és egymáshoz láncolt minket. Kívántam őt, és ő engem. Akartuk egymást ott és akkor.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 6.1 pont (10 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#2 genius33 2012. 10. 10. szerda 08:08
Nemrossz smile
#1 Törté-Net 2004. 05. 1. szombat 00:00
Mi a véleményed a történetről?