A+ A-

Minden álmok szent helye

Nem először találkoztak a a balatonfüredi mólón, amit a nő - minden álmok szent helyének nevezett. 2004. nyarán találtak egymásra, azóta is elválaszthatatlanok, noha mára már más érzések fűzik őket össze.
Azon az estén a nő izgatottan várta Kedvesét a mólón. Gyönyörködött a naplementében, amikor a hömpölygő tömegben feltűnni látszott egy izmos fiatalember, aki széles mosollyal az arcán közeledett felé. Napbarnított bőrén meg-megcsillant a haldokló nap néhány erőtlen sugara, amely még vonzóbbá tette a Férfi megjelenését. Női szemek mérték végig, de nem fordult meg egyik után sem, mert Ő a Nőt szerette, Hozzá sietett. Találkoztak, újra, azon az estén is úgy örültek egymásnak, mint az első alkalommal. A Férfi ujjaival Kedvese arcát végig simította, ajkával ajkát kereste és szinte a szájába lehelte üdvözlő szavait - hiányoztál! A Férfi két izmos karjával vonta magához még közelebb és lágyan simult Kedveséhez. Karjaival átfonta a Férfi nyakát, egymás tekintetébe feledkeztek. Hosszan, mélyen kutatták a ki nem mondott szavak értelmét, mikor a Férfi a Nő könnyes szemét fürkészve kimondta a bűvös szót - szeretlek. A Nő ajka lassan nyílt ki, de mielőtt válaszolhatott volna, a Férfi ajka ellentmondást nem tűrően a Nő selymes ajkára tapadt. Megállt az idő köröttük, nem gondoltak arra, hogy emberek sokasága járkál mellettük. Ott, abban a pillanatban csak ketten voltak a füredi mólón. Nem tudták mennyi idő telhetett így ebben az euforikus hangulatban, amikor a Nő, Kedvese fülébe súgta - menjünk innen, szaladjunk a végtelenbe. Puha ujjait a Férfi erős tenyerébe csúsztatta és elindultak a part felé. Félúton Nyugat felé emelte tekintetét, a horizonton alábukó nap színpompájában gyönyörködött. A Férfi hátulról átölte Kedvesét, lágyan nyakába csókolt és így várták meg csendben, míg a nap el nem tűnt a tihanyi apátság mögött. Elindultak, lépteik hangját őrzik még most is a móló kövei. Útközben csacsogott a Nő, a Férfi türelmesen hallgatta, egyre arra gondolt, milyen jó, hogy akkor 2004. nyarán rátalált a csodára. Miközben a Nő beszélt és beszélt, nem tudott betelni karcsú termetének, hosszú lábainak, csöppnyi
szoknyájának és a blúz alól is kivillanó dagadó kebleinek látványával. Gyomra összeszorult, szíve nagyot dobbant, a nyál összefutott szájában, izgalma egekig tört. Kívánta Kedvesét. S mivel a Nő nemcsak csacsogott, hanem figyelte is a Férfit, egy pillanatra megállt, mert észrevette az ismerős tüzet Kedvese szemében. Pajkosan kacsintott egyet és a Tagore-sétány egyik fája mögé szaladt, onnan kémlelt vissza. A férfi is szerette a játékot, szaporázta lépteit, s a fa mögött rálelt Kedvesére. A Nő vállát finoman megérintette és kedvesen kényszerítette, hogy egyenes hátát a fának szorítsa, közben egyetlen percre sem vette le szemét Kedvese szeméről. Tekintetük egymásba fúródott, mindkét szempárban égett a tűz, a vágy, akarták egymást. Ne, ne itt - mondta a Nő, még megláthatnak. Nem volt erőteljes a hangja, nem volt igazi érv, melyet a Férfi nem is fogadott el. Nem itt? Nem most? Megláthatnak? Eddig nem volt baj, hogy látnak? - kérdezte huncutul a Férfi és keze elindult a Nő fülétől, a nyakán át egészen a kebléig. A Nő teste megfeszült a vágytól, a férfi izzó tenyere, a ruha selymén át jól érezte a semmihez nem hasonlítható fizikai változást. Csípőjét a Nő öléhez szorította, s ebben a pillanatban a Nő teste reszketni kezdett. Mindez a pillanat tört része alatt következett be és a Nő csak ennyit tudott súgni kedvese fülébe - menjünk innen. A hátralevő utat - a nyaralóig - némán tették meg, csak kezük játéka árulkodott arról, forró éjszakának lesznek tanúi a Hold és a csillagok.
Megérkeztek. A Férfi kinyította a kertajtót, előre engedte Kedvesét. Az első akadályt leküzdötték. Lépteiket szaporázva értek el a következő akadályig, a bejárati ajtóig. Nagyot kattanva fordult el a kulcs a zárban, szinte egyszerre értek a nappaliba. Az ajtó döngve csapódott be mögöttük. Sistergett köröttük a levegő. A Férfi villanyt akart kapcsolni, mire a Nő kinyújtott kézzel a Férfi keze után nyúlt, hogy megakadályozza a villanynyújtást. A Férfi a Nő kinyújtott karjához ért, ujjaival végig simította ujjhegyétől indulva az egész alkarját, a könyökét, örömmel érzékelte, hogy Kedvese érzéki vágyát ezzel csak felkorbácsolja. A Nő könyökhajlatába lehelt, ajkával egészen a felkarjáig kúszott, a füle alatt csókolt bele a nyakába. A Nő karjaival a Férfi tarkóját simogatta, dús hajába túrt, fülcimpáját masszírozta, majd jobb mutatóujjának körmével a Férfi erős karját karcolta finoman, érzékien. A Férfi mélyen a Nő szemébe nézett, még az esti félhomályban is látták egymás szemének izzó parazsát. Hosszan nézték így egymást, légzésük egyre szaporább lett, a Férfi lázasan csókolni kezdte a Nőt. Csókjuk egyre hevesebb, egyre követelődzőbb lett. A Nő blúza alá nyúlt és keblét simogatta, melyre a Kedvese apró nyögésekkel válaszolt, de csókjuk íve csak nem hagyott alább.(...)
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes történet?
Válts te is VIP tagságit, és lépj be vele! Klikkelj ide!
A szavazáshoz VIP szükséges!

Átlag: 4.63 pont (16 szavazat)

Szakértői szavazás!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Eddigi hozzászólások
#5 zsuzsika 2015. 01. 2. péntek 10:50
Gyenge.
#4 Shavo 2012. 03. 7. szerda 12:16
Lehetne jobb is.
#3 Rinaldo 2012. 03. 7. szerda 07:34
Lehetne jobb is.
#2 Pavlov 2012. 03. 7. szerda 06:29
Jaj nagyon fennkölt!
#1 Törté-Net 2012. 03. 7. szerda 00:00
Mi a véleményed a történetről?