Anyapótlónk indult 2. rész

Szavazás átlaga: 5 pont (1 szavazat)
Megjelenés: ma
Hossz: 41 775 karakter
Elolvasva: 11 alkalommal
Anya halála után minden téren megváltozott minden. Apa ivott, majd a kapcsolatfüggősége miatt hamar felszedett egy nőt. Nem ítélem el, de nem is mondtam rá semmit; az egyetlen dolog, amit tettem, hogy sokkal ritkábban mentem haza az anya után megörökölt szülőházamba. Úgysem hiányoztam senkinek. Maradtam a koleszban.
​A másik nagy változás a fiúk kérdése volt. Valamiért kiégtem; anya szavai és intelmei mélyen belém égtek, így inkább teljesen hanyagoltam őket. Ha már a testem követelt, gyorsan lerendeztem magamnak a paplan alatt. Most másra kellett fókuszálnom: tanulnom kellett az érettségire és a felvételire. Az egyetem anya nélkül azonban hirtelen nagyon messzire került, legalábbis a nappali tagozat. Így elhatároztam, hogy estin próbálom meg a matek-fizika tanári pályát, amiben nagy példaképem, az osztályfőnököm, Margó néni is közrejátszott.
​Ő ugyanis sokat segített. Sulin kívül is foglalkozott velem a koleszban. Ha eltört a mécses, magához ölelt, és a meleg ölelésével, csendesen csengő szavakkal vigasztalt. Pár alkalommal felhívott magához teára, forró csokira, sőt egyszer egy ebédre is; máskor meg csak úgy, random kirángatott a kollégiumi zsongásból, és elvitt a cukrászdába, az állatkertbe, vagy – amikor a barátja (bár soha nem láttam, nem is beszélt róla, csak néha éreztem idegen parfümillatot rajta) nem ért rá – még színházba is elvitt. Közel kerültem hozzá, mégis megmaradt benne az a természetes távolságtartás, hiszen mégiscsak ő volt az osztályfőnököm.
​Az érettségi hamar eljött. Bár magabiztosan tekintettem elé, közben egy magánszemészeti rendelőben is betanulóként elhelyezkedtem napi pár órában recepciósként. Már csak a lakhatás kérdése maradt hátra fejtörőnek, ha a koleszt végleg el kell hagynom. Magamtól egy albérletet a letendő kaucióval soha nem tudtam volna kigazdálkodni. Hirdetést adtam be, hogy betársulnék lány vagy lányok mellé egy szobába, társbérlőként kivenni valmit. Persze hogy nem zúdult rám ezer válasz; aki mégis írt, az vagy fiú volt, vagy egy idős cukros bácsi, vagy ha nő jelentkezett, olyan horribilis összeget mondott, hogy szinte az egész lakbért nekem kellett volna kifizetnem.
​Végül csak két, pár hetes opció maradt: vagy hazajárok a faluról, a akkor el kell viselnem apa új nőjét, vagy végső megoldásként a magánrendelő pincéjében, egy ruharaktárban letett matracon alhatok ideiglenesen.
Ez csak a történet kezdete, még 19 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
A szavazáshoz VIP-tagsági szükséges!
Szavazás átlaga: 5 pont (1 szavazat)
Rakd a kedvenceid közé!
Oszd meg másokkal is! Facebook Twitter

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
T
Törté-Net
ma 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1