Fogságban
Megjelenés: 2003. augusztus 17.
Hossz: 37 436 karakter
Elolvasva: 3 593 alkalommal
Szilvi bosszúsan állt az út szélén. Barátnőjét már több mint háromnegyed órája felvette egy kocsi, azóta egyedül szobrozott a hátizsákja mellett, egyre kevesebb reménnyel tartva a NÁPOLY feliratú táblát. Már bánta, hogy belement abba: Kriszti egyedül megy el a Fiattal. De hát kettőt nehezebben is vesznek fel, meg a kis olasz autóba tényleg nem fértek volna be mindketten. Ráadásul ő, barátnőjével ellentétben, egy szót sem tud olaszul, a franciával meg nem sokra megy a csizma déli részén. Az ő nyelvtudására a terv szerint csak a nyaralás második felében lesz szükség: a Riviérán és Párizsban.
– Ha ugyan eljutunk odáig, és nem itt öregszem meg – gondolta mérgesen. – Már biztos ott ül a megbeszélt parkban, és fagyizik – jutott eszébe barátnője is.
Előhalászott egy doboz kólát, kinyitotta. Dühösen hajtotta fel a megmelegedett italt. A kiürült dobozt visszarakta, még itt sem akart szemetelni. Amikor felegyenesedett, megint közeledett egy autó. Felemelte a táblát. A szürke furgon elment előtte, majd lassított, lehúzódott és megállt. Szilvi reménykedve fordult utána. És igen: az ablakon kinyúlt egy kéz, amely hívogatóan, szinte sürgetve intett neki. Felkapta a hátizsákot, és futva indult a mintegy 150 méterre álló kocsihoz. Mire odaért, egy férfi állt a nyitott ajtó mellett.
– Napoli? – mutatott Szilvi táblájára kérdőn.
– Si – bólintott a lány.
A férfi intett, hogy szálljon be. Szilvi feldobta a csomagot, és felugrott a furgon rakterébe. Az ajtó döngve becsapódott, majd egy másik ajtócsapódást hallott, és a kocsi elindult. Gyorsan leült az egyetlen ülésre, és körülnézett. A furgon üres volt, és nem látott ki semerre. Hátulról jött be valami fény, de kilátni ott sem lehetett.
Kisvártatva érthetetlen álmosság tört rá. És valami furcsa szagot is érzett. Próbált megmozdulni, de tagjai nem engedelmeskedtek, ólomsúlyúak voltak. Eszébe villantak az otthon hallott rémtörténetek az elcsalt vagy elrabolt és prostitúcióra kényszerített lányokról, meg a figyelmeztetések, hogy ne menjenek Rómától lejjebb.
– Lehet, hogy én is egy kupiba kerülök – volt az utolsó gondolata, mielőtt elaludt.
Amikor magához tért, anyaszült meztelenül feküdt egy matrac nélküli vaságyon.
– Ha ugyan eljutunk odáig, és nem itt öregszem meg – gondolta mérgesen. – Már biztos ott ül a megbeszélt parkban, és fagyizik – jutott eszébe barátnője is.
Előhalászott egy doboz kólát, kinyitotta. Dühösen hajtotta fel a megmelegedett italt. A kiürült dobozt visszarakta, még itt sem akart szemetelni. Amikor felegyenesedett, megint közeledett egy autó. Felemelte a táblát. A szürke furgon elment előtte, majd lassított, lehúzódott és megállt. Szilvi reménykedve fordult utána. És igen: az ablakon kinyúlt egy kéz, amely hívogatóan, szinte sürgetve intett neki. Felkapta a hátizsákot, és futva indult a mintegy 150 méterre álló kocsihoz. Mire odaért, egy férfi állt a nyitott ajtó mellett.
– Napoli? – mutatott Szilvi táblájára kérdőn.
– Si – bólintott a lány.
A férfi intett, hogy szálljon be. Szilvi feldobta a csomagot, és felugrott a furgon rakterébe. Az ajtó döngve becsapódott, majd egy másik ajtócsapódást hallott, és a kocsi elindult. Gyorsan leült az egyetlen ülésre, és körülnézett. A furgon üres volt, és nem látott ki semerre. Hátulról jött be valami fény, de kilátni ott sem lehetett.
Kisvártatva érthetetlen álmosság tört rá. És valami furcsa szagot is érzett. Próbált megmozdulni, de tagjai nem engedelmeskedtek, ólomsúlyúak voltak. Eszébe villantak az otthon hallott rémtörténetek az elcsalt vagy elrabolt és prostitúcióra kényszerített lányokról, meg a figyelmeztetések, hogy ne menjenek Rómától lejjebb.
– Lehet, hogy én is egy kupiba kerülök – volt az utolsó gondolata, mielőtt elaludt.
Amikor magához tért, anyaszült meztelenül feküdt egy matrac nélküli vaságyon.
Ez csak a történet kezdete, még 18 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Természetesen lehetséges a gyomor-béltraktus másféle kiürítése is, pl. gyógyszerrel, köznapi nevén hashajtóval. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai is. Fiatalok, főleg gyermekek esetén ott is szívesebben alkalmazzák a beöntéses módszert, ahol egyébként kerülik. Gyermekeknek nehezen magyarázható meg, miért nem ehetnek, és az éhes gyerek bizony megpróbál enni. A kórházak többségében pedig nincs műtét-előkészítő betegszoba, ahol ez biztosan megakadályozható, és a nővér sem tud állandóan a kórteremben lenni (főleg, mert nincs elég nővér). Ha jól tudom, a budapesti MÁV-kórház üdítő kivétel, ahol van ilyen kórterem. Altatásos mandulaműtét (vagy egyéb szájüregi műtét) esetén azért is fontos, hogy a gyomor üres legyen, mert nem alkalmazható a bonyolultabb, de jobban szabályozható és ellenőrizhető tubusos altatás, csak az egyszerűbb, de pontatlanabb maszkos, hiszen a szájüreget szabadon kell hagyni. (Ezekről egyébként az anaestesiológusok erősen eltérő véleményeket mondanak, rövid műtétnél sokan alkalmazzák szívesebben a maszkot.)
Mellesleg pedig, kedves Lupuss, azt nem tudom, hogy a sztori kerete mennyire valós vagy sem, de azt tudom, hogy valamit sommásan "marhaságnak" minősíteni azért, mert egyes részleteket nem értesz, vagy nem hiszel el, modortalanság. Abban bizonyos okokból biztos vagyok, hogy ami a kifejezett s/m-részeket illeti, azok teljesen hihetőek és hitelesek.
Remélem, a szerző is nyilatkozni fog.
Legnagyob örömömre az elmúlt 3 évben 4 műtétet hajtottak végre rajtam. 3 fül műtét, és egy orrsövény..Mind a 4-et altatásban..Lehet, hogy csak a MÁV korház specifikuma de sem nálam sem az orr-fül-gégészet mandula és egyéb műtétre váró pácienseinél soha, nem fordult elő a beöntés...Indoklásod érthető, viszont a gyakorlat nem ez...
Innetől kezdve pedig hadd kezdjek el kételkedni az ekkora marhaságokban...
A történet valódiságához pedig annyit, hogy azt is bizonyára a főszereplő csajszi mesélte el a rendőrségen, hogy kínzás közben mennyire benedvesedett, meg felizgult..ugye ?
Baromira nem értelek benneteket..Adott egy story,ami egész jól van megírva, aki szereti az s/m-t azt bizonyára fel is izgatja..Akkro meg nem értem, minek kell erőltetni ezt a "megtörténetésnagyonvalóságosdebizonyám" variációt...Kitalálta, és kész...ettől még nem rosszabb a történet, és nem von le semmit az értékéből..sőt..értve ?
Anaesthesiológiai alap, hogy altatni csak olyan ember lehet, akinek a gyomor-béltraktusa a lehető legüresebb. Tervezett műtét előtt ezért nem kap este vacsorát a beteg, és ugyanezért kap a műtét előtt 4-5 órával beöntést.
Márpedig mandulaműtétet nem csak localis érzéstelenítésben, hanem altatásban is végeznek. Erre okot adhat a beteg életkora (túl fiatal vagy túl idős), állapota, vagy az alkalmazott műtéti technika (ha nem csak lecsípik, hanem teljesen kifejtik a mandulát). Szóval lehetséges, hogy a hősnőt annak idején altatták, akkor pedig kapott a műtét előtt beöntést.