Mia, a bébiszitter
Megjelenés: ma
Hossz: 26 196 karakter
Elolvasva: 361 alkalommal
Ez az írás „Magam” és „Welldone” közös fantáziájának gyermeke.
A három gyerek és felelősségteljes munka mellett már nem voltam 100%-osan működőképes feleség. Ezt a férjem nehezményezte is, de nem patáliázott, elfogadta, megértette. Saját jól felfogott érdekében azonban szeretkezés után egy szomorú szürke szerda délutánon elém penderült:
– Zsu, mit szólnál hozzá, ha felvennénk egy babysitter-házvezetőnő alkalmazottat, aki levenne a válladról egy csomó terhet? Több időd és energiád maradna rám is!
Elég jól álltunk anyagilag, – a férjem Péter egy amerikai multi főkönyvelőjeként milliókat hozott haza, és az én fizum is hétszámjegyű volt – így megengedhettük magunknak. Hosszas keresgélés után felvettünk egy angol arisztokrata referenciával érkező, bentlakásos bébiszittert, a 23 éves Miát.
A ház légköre megváltozott Miától. Valahogy más lett. Nem is a levegő, hanem a benne lévő csend. Az a fajta csend, amibe bele lehet hallani egy sóhajtást, egy ruha susogását, egy pohár bor megidézését. És én csak éreztem, de nem értettem. A férjem lépte lassabb, elegánsabb lett, ha Mia közelében járt.
Aznap este a nappaliban, a bőrkanapén ültem, és kikapcsolódásként igyekeztem olvasni. Péter, a férjem, még dolgozott az asztali gépen az íróasztalnál. (Sokszor dolgozott otthonról). Mia éppen zuhanyozott. Hallottam, ahogy a vízcseppek a zuhanyzó csempéinek csattannak, majd a csap elfordítása utáni csendet. Aztán a meztelen talpak lépésének a neszét a padlón. A fürdőszoba ajtaja kinyílt, Mia kilépett. A vizes haját kontyba tornyozta a feje tetejére, tincseiből a víz a vállára csöpögött. A vállára, amelyet a pólója csak részben takart. Mert csak egy hosszú, szürke pólót viselt. Azt sem tudom, hogy bugyi volt-e alatta. Nem néztem rá csak a szemem sarkából, nyíltan nem akartam. A nedves szövet sötéten és súlyosan tapadt a mellkasához, pontosan kirajzolva minden domborulatot. A lába csupasz volt. A lábujjai festettek, élénkvörösek voltak.
– Megfázol, Mia! – Szólt rá Péter a monitorja mögül. A hangja rekedt volt, láttam a torkán, ahogy nagyot nyelt.
– Dehogy! – Felelte Mia, és egy kis hanyag mozdulatot tett a vállával. A mellei megremegtek a vékony anyag alatt. – Melegem van a zuhanytól.
Péter krákogott, megköszörülte a torkát.
– Zsu, mit szólnál hozzá, ha felvennénk egy babysitter-házvezetőnő alkalmazottat, aki levenne a válladról egy csomó terhet? Több időd és energiád maradna rám is!
Elég jól álltunk anyagilag, – a férjem Péter egy amerikai multi főkönyvelőjeként milliókat hozott haza, és az én fizum is hétszámjegyű volt – így megengedhettük magunknak. Hosszas keresgélés után felvettünk egy angol arisztokrata referenciával érkező, bentlakásos bébiszittert, a 23 éves Miát.
A ház légköre megváltozott Miától. Valahogy más lett. Nem is a levegő, hanem a benne lévő csend. Az a fajta csend, amibe bele lehet hallani egy sóhajtást, egy ruha susogását, egy pohár bor megidézését. És én csak éreztem, de nem értettem. A férjem lépte lassabb, elegánsabb lett, ha Mia közelében járt.
Aznap este a nappaliban, a bőrkanapén ültem, és kikapcsolódásként igyekeztem olvasni. Péter, a férjem, még dolgozott az asztali gépen az íróasztalnál. (Sokszor dolgozott otthonról). Mia éppen zuhanyozott. Hallottam, ahogy a vízcseppek a zuhanyzó csempéinek csattannak, majd a csap elfordítása utáni csendet. Aztán a meztelen talpak lépésének a neszét a padlón. A fürdőszoba ajtaja kinyílt, Mia kilépett. A vizes haját kontyba tornyozta a feje tetejére, tincseiből a víz a vállára csöpögött. A vállára, amelyet a pólója csak részben takart. Mert csak egy hosszú, szürke pólót viselt. Azt sem tudom, hogy bugyi volt-e alatta. Nem néztem rá csak a szemem sarkából, nyíltan nem akartam. A nedves szövet sötéten és súlyosan tapadt a mellkasához, pontosan kirajzolva minden domborulatot. A lába csupasz volt. A lábujjai festettek, élénkvörösek voltak.
– Megfázol, Mia! – Szólt rá Péter a monitorja mögül. A hangja rekedt volt, láttam a torkán, ahogy nagyot nyelt.
– Dehogy! – Felelte Mia, és egy kis hanyag mozdulatot tett a vállával. A mellei megremegtek a vékony anyag alatt. – Melegem van a zuhanytól.
Péter krákogott, megköszörülte a torkát.
Ez csak a történet kezdete, még 12 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
t
tibee72
ma 12:50
#2
Izgalmas és jó történet.
1
T
Törté-Net
ma 00:00
#1
Mi a véleményed a történetről?
1