Elrabolva - Szandra

Lassan feleszmélsz. Nem tudod hol vagy, nem tudod, mikor vagy. A neved sem jut eszedbe még. Sötét van, semmit sem látsz. Próbálod kinyitni a szemed, de semmi. Felnyögnél, de nyögni sem tudsz – az állkapcsod nyilall a fájdalomtól. Ajkaid cserepesek, próbálod megnyalni, de nem tudod, valami útban van a nyelvednek. Megpróbálod kiköpni, de rádöbbensz, hogy valami van a szádban. Mereszted a szemedet, de mindhiába, a sötétség marad. Megvakultál? Nem, ahogy lassan visszatérsz az eszméletvesztésből, érzékelni kezdesz, az arcodon és a szemeden valamiféle textilt vélsz felfedezni. Bekötötték a szemed. Nem emlékszel, mi történt. Le akarod venni a kötést, de rádöbbensz, hogy a karod nem tudod mozdítani. Lassan tér vissza a valóság: a hasadon fekszel, oldalra fordított fejjel, az arcod egy pokrócféleségen. A két kezed a hátad mögött van. Nem tudod mozdítani a karjaidat, valami nem engedi. Összeáll a kép: meg vagy bilincselve. Próbálsz emlékezni, mi is történt. Arra még emlékszel, hogy Enikővel és Noémivel diszkóba mentetek, ehhez öltöztél: kivágott selyemblúz, farmer miniszoknya, tanga, és szigorúan melltartó nélkül. Egy 18 éves felnőtt nőnek nincs szüksége melltartóra, ezt magyaráztad Anyának, mikor indulás előtt szóvá tette, hogy kissé kihívóan vagy öltözve. Mikor táncolni mentetek, az italod a pulton maradt vajon? Belecsempészhettek valami randidrogot? Nos, a jelek szerint igen. Az az utolsó emlékképed, hogy kimész levegőzni a parkolóba. A következő már itt van. Próbálod kihúzni a kezed a bilincsekből, de nincs esélyed. A szíved kihagy egy ütemet, mikor azt érzed, hogy megsüpped a matrac, mintha valaki melléd telepedett volna. Igen, ez nem tévedés: nem vagy egyedül.
– Kérem, segítsen! – nyögnéd, ha tudnád. Nem tudod, a szádba dugott valami nem enged még segítséget kérni sem. Egy kéz túr a hajadba tarkótájon, rádöbbensz, hogy ez a valaki nem fog rajtad segíteni. Nem durva, inkább birtokló mozdulattal kissé megszorítja a nyakszirtedet. Erős férfikezet érzel felkúszni a hátadon a blúz alatt. Csak férfié lehet, ebben biztos vagy. Érdes, meleg a kéz, nem fájdalmat hoz. A hátadra gördít, az acélbilincs belevág a kezedbe, ahogy ránehezedsz. Most valóban felnyögsz a fájdalomtól, de a titokzatos Idegen nem foglalkozik ezzel.